Nem teljesen értem hogy ezzel mire gondoltál... Szerintem ez nem régimódi, meg anti-trend, hanem tök normális dolgok!
"és az utolsó csepp véremig küzdök a konzervatív értékek iránti dolog két véglet. Ezt lássátok meg."
Szerintem nem. Az hogy valaki a saját elveiért, értékrendjéért maximálisan kiáll, azt nem tudom hogy tekintheti valaki végletnek...
Persze az más, ha ezek az elvek eleve szélsőséges felfogást takarnak, az egy spéci eset.
Részemről minden tiszteletem azé, aki - valljon bármilyen értékrendet, a konzervatívtól kezdve a liberálison, szocialistán át a taoistáig - kiáll a felfogása mellett, és megvédi azt. Mert az azt jelenti, hogy HISZ valamiben! Nem egy tedd ide-tedd oda ember, hanem egy szilárd jellem! Itt jön be, amit Gerry írt ("Mindez pontosan a gyökértelenség érzéséből fakad, abból, hogy sokan keresik az útjukat, próbálnak rátalálni egy biztos támaszra")
Szerintem aki biztos támaszt talált az életében (legyen akármilyen jellegű az), az már szerencsétlen ember nem lehet... Persze az más kérdés, ha valaki rádöbben (vagy rádöbbentik, vagy a történelem rádöbbenti
), hogy egész eddig vallott elvei (részben vagy nagyrészben) hibásak, tévesek, nem vezetnek előre. Hát az ilyen helyzetet nem irigylem...
Persze vannak olyanok, akik könnyeden át tudnak lendülni efölött, de szerintem az egyenes, rendíthetetlen jellemek számára ez iszonyatos traumát, törést jelenthet, amit csak nehezen lehet feldolgozni.
Javaslom fejezzük be az OFF-ot, térjünk vissza a himnuszokhoz!
Más topicban esetleg lehet folytatni, ha gondoljátok.
Nekem még tetszik pl. a német és az olasz himnusz is. Gondoltam már, hogy letöltöm vhonnan az összes himnuszt, de eddig mindig lusta voltam hozzá...
