Egy tinédzsernek igenis számít, szvsz. Legalábbis ahogy visszaemlékszem a régi szép időkre.
Magamból, haverokból kiindulva.... Hidd el, ha neked szar, egy tinédzsernek, aki lézerkardon és dolby mozin nőtt fel kétszer annyira.
Amit igazán hiányolok a beszélgetésekből, a TARTALMAT. Lehet úgy is beszélni könyvekről (az se mind1, hogy milyenről), hogy az ember inkább elkapcsol a csatornáról (felszinesen, felületesen, néha azon gondolkodik az ember, hogy az illető olvasta -e egyáltalán azt a könyvet, amiről beszél), meg átéléssel, tartalmasan, mély gondolatokat ébresztve, hogy az ember oda kapcsoljon.

