Jelen esetben arról van szó hogy a föld alatt robban (elöbb behatol, aztán robban), légköri hatása kicsi, főleg mivel taktikai (kis hatóerejű) töltet.
Jelentős különbség van azért a fegyverek erejében - pl. volt olyan is (nem jut eszembe a neve) hogy gyakorlatilag "vállról indítható" atomtöltet...(na jó, nem vállról, hanem kis állványról) ez a kilövés helyétől mindössze néhány km.-re robbant fel de a kezelője túlélte (azért nem volt egy életbiztosítás ezért nem is rendszeresítették ha jól tudom) - egy ilyen pl. nem okoz akkora pusztítást. Viszont egy ilyen erejű a föld alatt felrobbantva szép kis "földrengést" kelt, ami megsemmísithetné a föld alatti bunkereket).
meg nem ehhez a hírhez kapcsolódik de pl a nagy hatóerejűek sem mind "erősen" sugárszennyezőek. a hagyományos (fissziós) atombomba elég sok radioaktivitást produkál (ezek voltaképp a láncreakció alacsony hatásfokát mutatják), míg a kétfázisú (hagyományosan ez a hidrogénbomba) már jóval kevesebb radioaktív szennyeződést csinál. Viszont a legerősebbek (amik már elérik a sok Megatonnát) már háromfázisúak (meg vannak toldva még egy fissziós résszel). Viszont ezek már tényleg hatalmas sugárszennyezést okoznak.
Meg hát ugye van a neutronbomba (csak USA-nak van), aminek a robbanóereje viszonylag kicsi, viszont óriási sugárzást bocsájt ki. (magyarul a tárgyakat meghagyja, de embereknek annyi (de elektromos berendezéseket is tönkreteszi) - azért csinálták, mivel a tank pl. viszonylag jól véd a robbanás ellen, de sugárzás ellen nem. ) gamma meg neutonsugárzást csinál főleg úgytudom.
A hosszú távon megmaradó radióaktivitás attól függ mennyi radioaktív izotóp keletkezik a robbanás során (ezek az izotópok aztán sugároznak tovább). Ezek voltaképpen a láncreakció melléktermékei, annak a hatásfokát mutatják.
Szóval csak azért írtam, hogy érzékeltessem mennyire összetett a téma, és mennyire széles a spektrumuk ( így pusztítóerejük és hosszú távú hatásaik) is.
Glory, Glory Man United !!! Champions of England, Europe and the World!!!

