Miközben a fejlesztőcsapatok elsöprő többsége azon erőlködik, hogy minél szebb grafikát, realisztikus fizikát, zseniális MI-t kreáljon, addig vannak, akik máshogy csinálják. Nem kellenek lassan átlag tíz giga közelébe kúszó játékok, hihetetlenül látványos, és ezzel együtt hihetetlenül drága grafikus motorok – ami kell, az pár jó ötlet, aranyos grafika, hangulatos zene, és a nagybetűs játékélmény (kisbetűvel leírva). A 2000-ben alapított, s jelenleg majd’ kétszáz embert foglalkoztató PopCap Games pontosan ezt a filozófiát tartja szem előtt játékainál. Mindössze pár tíz megás programokról beszélünk, amelyek elsősorban a logikai agyzsibbasztók szegmensében indulnak, azonban szinte mindenféle műfajt megtalálhatunk a repertoárjukban, amelyek közül már nem egy játékot be is mutattunk, és egyszerűségükben is igen nagyra értékeltünk – mi, és még pár millió letöltő.
A fenti recept egyszerű, ámde nagyszerű, jelen cikkünk tárgyában pedig egy új gyöngyszemet ismerhettünk meg. Az első hallásra már pusztán a nevével is rémisztőnek ható Plants vs Zombies jópofa bemutatkozó (pontosabban éneklő) trailere még csupán egyszerű, innovatívnak semmi esetre sem mondható Tower Defense-nek tűnt, azonban a teljes játék ennél nagyságrenddel összetettebb. Bár tény, ami tény, alapvetően Tower Defense-ről van szó. A legjavából.
A történet szerint egyszer volt, hol nem volt, volt egy szép házunk, szép kerttel, aranyos virágokkal és rengeteg ocsmány zombival, amiknek legfőbb vágya becses agyvelőnk instant elfogyasztása. Ebbéli vágyukban a zombik nem átallnak újra és újra rohamozni, és feltartóztatásukról egyedül változatos páfrányaink, akarom mondani zöldségeink gondoskodhatnak. Meg gombáink, vízinövényeink és több tucatnyi egyéb halálos kerti veszedelmünk. A cél tehát az adott pályán több hullámban özönlő zombik feltartóztatása változatos eszköztárunk segítségével, amelyek a már említett különféle növények. De nem akármilyen szende kis tulipánok, hanem mindenféle lövedéket lövellő, avagy éppen a zombikat feltartóztató célszerszámok: mondhatni itt liliomtiprásról szó sem lehet, hiszen a liliom az, ami tipor. Mindez meglehet, egyszerűnek hangzik, de nem az, hiszen a folyamatosan adagolt jópofa védelmi egységek, és a szó legszorosabb értelmében teljesen agyament zombik mellett a terep és a napszak is változik. Nem csupán szép zöld gyepünkön hadakozhatunk, hanem bőszen kell védelmeznünk a hátsó kertet, s benne medencénket, avagy éppen a tetőt is. Az eltérő környezet eltérő taktikákat kíván, ahogyan az sem mindegy, hogy nappal avagy éjszaka kell harcolnunk.
A petrezselymek élete nem csak játék és mese, főleg nem éjszaka! Ilyenkor az univerzális mannaként szolgáló napfény (amelyből új egységeket telepíthetünk) nem hullik csak úgy a magasból, és a termelésre befogott napraforgók is lassabban generálják minden saláta alapvető energiaforrását. Öröm az ürömben, hogy éjszaka használhatjuk nappal nemigen aktív gombáinkat, amelyeknek igen széles repertoárja van a nagy pöfetegtől a különféle hallucinogén szereket nagyüzemben termelő, és ezektől némileg... elbódult társáig. Azonban ha mindez nem lenne elég, ráadásként igen gyakran kapunk egy adag fejfát is a telkünkre, ahonnan a zombik képesek kikelni néhanapján, mikor rohamoznak, hovatovább számos alkalommal köd is nehezíti a dolgunkat. Szinte minden pálya után kapunk egy újabb játékszert, ahogy sokszor egy újabb debil zombit is a nyakunkba.
A bevethető védelmi növények száma erősen limitált, azonban megfelelő pénzért újabb helyeket, és egyéb csecsebecséket vásárolhatunk teljességgel zakkant szomszédunktól. A normál kampányban a megszokott játékmódon kívül minijátékokkal is találkozhatunk: itt hol a véletlenszerűen érkező növények elplántálásával kell védekeznünk, hol pedig bowlingozhatunk a zombik ellenében, míg máskor a félkezű rablóval kell próbálkoznunk, hogy egységeket telepíthessünk.
Külön pozitívuma a Plants vs Zombiesnak, hogy igen hosszú ideig elüthetjük vele az időt. Aki holmi rövid kikapcsolódásra számít, az nagyon téved: a végigjátszás hosszú-hosszú órákat fog igénybe venni, és megközelíti egy kevésbé agyament "A" kategóriás játék végigjátszási idejét.
Bár biztos vagyok benne, hogy a játékmenet leírása aligha hangozhat különösebben frappánsnak, netán csábítónak, azonban a Steamről letölthető, és egy óráig szabadon használható verzió alighanem mindenkit meg fog győzni arról, hogy új csillag született. Az audiovizuális megvalósítás, a humor, a játékmenet, a töméntelen, hihetetlenül debil ötlet igazi mesterművé avatja a Plants vs Zombiest, amit egyszerűen vétek lenne kihagyni. A PopCap ismételten bebizonyította, hogy az egyszerű is lehet nagyszerű.
