A hivatalos New York-i Windows Phone 7 bemutatón a Microsoft több gyártó új modelljét vonultatta fel, mint az új mobiltelefonos operációs rendszert elsőként használó készülékeket. Köztük volt a Samsung Omnia 7 is, amely nemrégiben egy hetet tölthetett nálam, így kicsit közelebbről is megismerkedhettem az új telefonnal és a rajta levő vadonatúj rendszerszoftverrel.
A Samsung készülékén a Galaxy S-hez hasonlóan egy 4 hüvelykes képátlójú, 480*800 pixel felbontású Super AMOLED kijelző található. Már az androidos telefon bemutatásakor is áradoztam a kijelzőről, és természetesen most se kellett csalódnom benne, csodaszép színekkel és fényerővel rendelkezik az Omnia 7-es is. A telefon hardvere és kialakítása terén sok kötöttséget írt elő a Microsoft, így a konkurensek között csomó dologban egyelőre nincs és nem is lehet eltérés: 1 GHz-es processzor hajtja a telefont, a kijelző alatt pedig három gomb található (a középső egy kerek, Windows logóval ellátott, fizikai nyomógomb, míg a mellette lévő kettő érintőgomb, visszalépés és keresés funkcióval). Bal oldalon kapott helyet a két hangerőszabályzó, fent egy elcsúsztatható fedéllel védett microUSB csatlakozás és egy 3,5-es jack fülhallgató aljzat van, jobb oldalon felül a bekapcsoló gomb, alul pedig a fényképező exponáló gombja található. Az Omnia 7-be 8 GB flash memória került, amelyből kb. 6,5 giga használható saját céljainkra. A bővítésére viszont a Microsoft előírásainak "köszönhetően" nincs lehetőség, memóriakártya foglalatot nem épít(h)ettek a telefonba a gyártók. Kapunk viszont természetesen beépített kamerát: a hátoldalon található lencse egy 5 megapixeles érzékelőre vetíti a képet, gyenge fényviszonyok között pedig LED lámpa segíti a fotózást. A telefont igen masszív, jól összerakott fém házba építették, tömege 139 gramm. A hátlap eltávolításával érhető el az akku, ennek kiszedése után rakhatjuk be a SIM kártyát a mobilba. Aktív használat (folyamatos levélszinkronizálás stb.) mellett az akkumulátor nem bír ki egy teljes napot, estére mindig célszerűnek bizonyult töltőre kapcsolni a készüléket.
A bekapcsolás után mindenekelőtt el kell fogadnunk a Windows Phone 7 operációs rendszer felhasználási feltételeit, csak ezt követően érhetjük el az alapbeállításokat (pl. nyelv). A nyitóképernyőn egy rakás négyzet/téglalap alakú "csempe" (tile) fogad minket, ezek rejtik a különböző elérhető funkciókat. Telefonálás, személyek (telefonos és például közösségi site-okról származó címlistáink), üzenetküldés (SMS, MMS), e-mail, Internet Explorer, naptár, fotógaléria, Xbox Live, Zune (multimédia központ), Marketplace – nagyjából ezek találhatók meg alaphelyzetben az amúgy tetszés szerint átrendezhető főképernyőn. Kirakhatunk ide más alkalmazásokhoz indítóikont, weboldalcímet, vagy akár valamelyik ismerősünket is belinkelhetjük egy csempébe, hogy gyorsan elérhessük adatlapját, ahonnan már egy érintéssel hívhatjuk is, vagy üzenetet küldhetünk neki. A főoldalról oldalra görgetve érhető el az összes telepített alkalmazás listája – mivel kategorizálni egyelőre nem lehet, ha nagyon nekiesünk a Marketplace-ről letöltögetésnek, előbb-utóbb sok képernyőnyi lista vár ránk itt.
A Windows Phone 7 látványos kezelőfelület kapott, a különböző programindításokat a csempék animált eltűnése is kíséri. (Igaz, sajnos ez a csicsa nem kapcsolható ki.) Mivel a megszokott rendszerektől néha eltérő ötletekből állt össze az új OS, kezelése némi megszokást igényel, de az egy hét tapasztalata azt mutatta, hogy egy alapvetően megfelelően működő, jól használható rendszerről van szó. Az érintőképernyő remekül szuperált és a rajta megjelenített virtuális qwerty billentyűzet is teljesen jó volt szövegbevitelre. A többujjas vezérlés is kiválóan működött, fotók vagy weboldalak nézegetésekor kényelmesen lehet lapozni vagy zoomolni.
Az alsó Windows gomb mindig a főképernyőre visz, míg a vissza gomb alkalmazásával gyakorlatilag a telefon használata során keletkező "historyban" lépkedhetünk vissza, és ez túlvezet a nyitóképernyőn is. Elsőre fura volt, de néha hasznosnak bizonyult ez a megoldás, hogy nem a főoldal a visszalépés végállapota.
A különböző programok extra funkcióit az alsó menü jelenítette meg, ahol néha a "..."-ra kattintva lehetett még további opciókat is előhívni. Egyes alkalmazásoknál azonban érezni lehetett, hogy a lehetőségeket igyekeztek az egyszerű használat érdekében minimálisra szorítani, amit nem minden felhasználó fog értékelni. Kevés például a testreszabási lehetőség: megválaszthatjuk, hogy fekete vagy fehér legyen a háttér és mit szeretnénk fő alapszínnek (a csempék színe), aztán ennyi. Furcsa megoldás az aloldalakon a felső címekhez használt óriási betűtípus, ami miatt a címsorok kilógnak – igaz, megvan a funkciója is ennek, hiszen ez jelzi, hogy oldalra több képernyő van.
A gyártók egyelőre leginkább abban tűnhetnek ki a konkurensek közül, ha valami egyedi szoftvert biztosítanak telefonjukhoz (bár a HTC például a hardverben is rengeteg lehetőséget kínál, van Windows Phone 7-es mobiljaik között fizikai billentyűzettel vagy komolyabb minőségű hangszóróval is felszerelt változat). A Samsung egy-két alkalmazást biztosít egyelőre az Omnia 7-hez. Az egyik ilyen a Daily Briefing, amely időjárás-előrejelzést, Reuters híreket és tőzsdei információkat jelenít meg – ezzel már más Samsung telefonokban is találkozhattunk. A Photo Sharing pedig képeink netes megosztását hivatott elősegíteni.
Nem Samsung-függő dolog, de tetszett, hogy a People részbe integráltak olyan közösségi funkciót, mint például a Facebook: itt jelennek meg ismerőseink postjai is. A fotógaléria is integrálja valamilyen szinten a népszerű közösségi site-ot: a telefonra került (azzal készített vagy számítógépről szinkronizált) fényképek mellett még a Facebookos saját galériánkban is azonnal böngészhetünk.
Végül jöjjön a feketeleves, azaz a Windows Phone 7 rendszer egyes kisebb-nagyobb hiányosságainak összefoglalása.
Nincs copy-paste. Pár évvel ezelőtt az iPhone is hasonlóan kezdte, aztán verziófrissítésnél jelent meg benne ez a lehetőség, így teljesen érthetetlen a történelem ezen ismétlése, hiszen a Microsoft már láthatta a konkurens terméknél felhasználóinak felháborodását és tanulhatott volna az esetből.
A kötöttségek között számomra igen fájó pont volt, hogy nem lehetett olyan wifi hálózatot beállítani, amelyben ki van kapcsolva az ssid broadcast, azaz nem tudatja a vezeték nélküli hálózat automatikusan, hogy elérhető (így fokozva némileg a biztonságot). Más készülékeknél lehetőséget kapunk arra, hogy megadjuk a választott hálózat nevét, a Windows Phone 7 ezt nem engedi.
iPhone tulajdonosoknak megszokott dolog, más készülékeket használók számára azonban jelentős nehézséget jelenthet, hogy a telefont a számítógépre kötve az nem jelenik meg külső meghajtóként: tartalmat – zenéket, videókat stb. – szinkronizálni csak és kizárólag a telepítendő Zune program segítségével tudunk.
Hiányosságnak sorolható még, hogy nincs flash, a térkép navigációra nem használható, valamint hogy a Marketplace fizetős része magyar címmel egyelőre nem használható.
A rengeteg kötöttség ellenére ígéretes operációs rendszernek érzem a Windows Phone 7-et, azonban jelenleg még korai lenne végső ítéletet mondani róla. Amint megjelenik az első nagyobb szoftverfrissítés, és rendesen benépesedik a Marketplace, már jobban össze lehet hasonlítani a pár év előnnyel rendelkező konkurensekkel. Az új rendszerre épülő Samsung Omnia 7 mindenesetre egy jól összerakott készülék lett, csodás kijelzővel, remek minőségben. Szolgáltatófüggetlenül várhatóan 160 ezer forint körül lesz az ára, azonban egyelőre csak az egyik mobilcég kínálatában szerepel, különböző díjcsomagokkal és hűségnyilatkozatokkal.
