Tavaly az F1 2010 jött, látott és győzött – legalábbis az eladási adatokat és a kritikákat olvasgatva. Játékos körökben viszont sokaknál felmerült, hogy tulajdonképpen egy fizetős bétába csöppentek a játék megvásárlásával... Noha ez meglehetősen sarkos megfogalmazás, némi valóságalapja azért van: nem volt hibátlan az a játék még az egyetlen kiadott patch után sem. A Codemasters Birmingham persze fogadkozott, hogy majd az idei kiadás lesz az igazi – én pedig kerestem egy autóversenyzőt, aki megmondja a tutit! ;-)
Az „áldozat” pedig nem más, mint Kristján Einar Kristjánsson, aki nem más, mint Izland első olyan autóversenyzője, aki képes volt bejutni nemzetközi formaautó-bajnokságba, nevezetesen a Forma-3-ba. Ugyan a Forma-3 még nem Forma-1, de tulajdonképpen az előszobájának tekinthető, így azt hiszem, a fiatalember kompetenciájához nem fér kétség.
Talán a legnagyobb kérdés a játékkal kapcsolatban az, hogy mennyire lett szimulátoros vagy arcade? Kristján szerint nehéz válaszolni erre a kérdésre egy versenyzőnek, mert neki mindegyik játék arcade, hiszen nagyon nehéz visszaadni azt, ami egy valós versenyautóban történik. Ráadásul ezzel a besorolással annyi baj van, hogy találkozott már olyan Forma-3 moddal rFactor alá, amelyre azt mondták, hogy rendkívül realisztikus, közben ő nagyon másnak érezte, mint amit a pályán megtapasztalt. Ennek tükrében az F1 2011 is leginkább arcade, noha sok valósághű részlettel rendelkezik. Ilyen például az, hogy az autóbeállításoknak érezhető hatása van a kocsi karakterisztikájára, az egyes csapatok autóit tényleg másként kell vezetni, van szélárnyék, a pálya felgumizódik, a hideg guminak sokkal rosszabb a tapadása, a KERS és a DRS is úgy működik, ahogy azt elképzelte. Ugyanakkor magát az autót könnyebb a játékban vezetni, mint a valóságban – a befordulás, a gázkezelés és a fékezés nagyon más, mint az életben; a tele tankos autó pedig sokkal idegesebb, mint a (majdnem) üres tankos: ez ellentmond a reális fizikának. A gépi ellenfelek annyira nem alkotnak nagyot: vannak ugyan jó pillanataik, de igazából átlagosnak, gépiesnek érződtek Kristján számára.
Ami pedig a külcsínt illeti, Kristján nagyon elégedett volt az F1 2011-gyel. Az autók gyönyörűen néznek ki, a pályákat részletesen kidolgozták (Monza és Spa volt az összehasonlítási alap a valósággal) – sok apróságra odafigyeltek, a vonalvezetés pedig tökéletes. Ugyan pici hibák rontják egy hangyányit az összképet (a talján pályán kicsit túl magasak a kerékvetők, a belgáknál pedig a rajt utáni visszafordító belső részén a „gödör” mélyebb), de lenyűgöző munkát végeztek a srácok. Ráküldtem az indiai pályára is, mert nagyon kíváncsi voltam, mit szól hozzá. Nos, szerinte az új helyszín az őrületbe fogja kergetni a mérnököket, mivel a sok lassú kanyar ritmusát pár nagyon gyors egyenes váltja. Kétségkívül szórakoztató futam lesz – és persze nagy poén, hogy a játékban hamarabb próbálhatjuk ki a Buddh Nemzetközi Versenypályát, mint az igazi pilóták. A hangokkal is meg volt elégedve vendégem: minden ott és úgy szólt, ahol és ahogy kell.
Ezek után nekem tulajdonképpen nincs más dolgom, mint röviden összefoglalni, mi változott az előző részhez képest, hiszen az érdemi kritikát Kristján már elmondta... :-D Grafikai téren talán az jelentette a legnagyobb előrelépést, hogy a szépia effekttől megszabadították – így végre nem olyan mosott képe van a játéknak. A másik előrelépés grafikai fronton a gumikat érinti: végre láthatóan kopnak, hólyagosodnak abroncsaink. A törésmodell viszont nem sokat változott: ez-az ugyan leszakadhat a kocsiról, de festői roncsokat nem kreálhatunk... Vigasztaljon mindenkit inkább az, hogy most már mechanikai meghibásodásoknak is szenvedő alanyai lehetünk: eldurranthatjuk a motort, elszállhat a KERS, beragadhat a DRS... Ami pedig a hangokat illeti: versenymérnökünk végre a sima nagydíjakon és a többjátékos módban is kommunikál velünk.
Ha pedig a multi szóba került, megemlíteném, hogy immáron maximum 16 játékos csaphat össze a pályákon (és ebből következően a csapatversenyek lehetősége is adott). Az arra legérdemesebb barátunkkal pedig akár egy egyéves co-op karrierbe is belefoghatunk, illetve sikerült a DiRT 3 osztott képernyős kétjátékos módját is áthozni a Forma-1 világába. Az egyjátékos karriermód fixen öt év lett – ami újdonságnak hat itt, az az e-mail alapú (és erősen egyoldalú) kommunikáció köztünk és a csapat között; valamint az interjúinkban adott válaszok alapján olvashatjuk egyes futamaink sajtóvisszhangját. A vezetési élmény az előnyére változott: végre tényleg autóként viselkedik az a poligonhalmaz, amelyet a képernyőn irányítunk – sokkal könnyebb korrigálni egy-egy megcsúszást; a kerékvetőket végre bátran támadhatjuk; aminek csúsznia kell nedves időben, az tényleg a megfelelő mértékben csúszik. Összességében véve kikapcsolt segítségekkel és bekapcsolt szimulációkkal nehezebb, de élvezetesebb lett a vezetés. Az „arcade módnak” tekinthető Proving Grounds takarja a már megszokott Time Trial játékmódot, ahol az idő az egyetlen ellenfelünk, illetve az új Time Attackben a kiválasztott pályán adott körülmények között (időjárás, autó, beállítások) kell a legjobb időt megfutnunk az üres pályán. Végül pedig a rajongók egyik legnagyobb álma is megvalósult: van biztonsági autó! Hacsak nem roncsderbizünk, túl gyakran nem fogjuk látni – ettől függetlenül amikor szükség van rá, kellően teszi a dolgát.
Sajnos azonban nem minden sikerült tökéletesen. Rengeteg játékos panaszkodik futási problémákra, ráadásul a tavalyi „korrupt mentés” hiba sajnos idén megint előjött. A profibb játékosok furcsa űridőkkel vezetik az online ranglistákat – olykor 10-15 másodperccel ráverve a valós körrekordokra – nem csalásra gondolok itt, hanem így ez köszönő viszonyban sincs a valósággal. Emellett egy érdekes bug révén szuperstabillá tehetjük a kocsinak a megfelelő beállítással... Az első patch bármikor megérkezhet PC-re és Xbox 360-ra (a PlayStation 3 tulajok már megkapták), a második pedig bejelentésre került.
Amikor a játék végeztével megkérdeztem Kristjánt, hány pontra értékelné az F1 2011-et, némi gondolkodás után rávágta: játékként 9,5, szimulátorként 6. Az autó fizikáján és a mesterséges intelligencián még sokat kell a Codemastersnek dolgoznia, ha tényleg „rendes” szimulátort akar faragni a sorozatból, viszont az átlagos játékosok olyan élményt kapnak, amit más autós játék nem nagyon tudott eddig adni. Lebilincselő, szórakoztató, látványos: minden adott egy remek száguldozáshoz. Pontszám tekintetében én nem vagyok annyira jószívű, mint a felkért szakértő, de a Top minősítést mindenképpen megérdemli a játék.
