Ergonómia. Korunk egyik nagy varázsszava – és nem egyszer elbaltázott kocepciók, megvalósítások tárháza. Eleddig úgy voltam vele, hogy egy monitoron sok variálási lehetőség nincs, pláne a nyakon – erre jöttek a dél-koreaiak, és rámcáfoltak. De vajon nyaka teszi a kijelzőt?
Mielőtt a technikai részletekbe belemerülnék, megmagyarázom ezt a nyakas dolgot. Az LG UltraGear Ergo 27GN880 ugyanis nem hagyományos talppal jött, hanem az asztalra felcsavarozható formában, ráadásul kétféle megoldással: vagy az asztal szélére lehet felcsavarni, ahogy a fotókon is látszik, vagy az asztalon lévő kábelvezető lyukba lehet beleállítani. Macerás? Annál biztosan, hogy csak lerakunk egy sima talppal rendelkező monitort, de megéri: ez a csuklós megoldás kiváló állíthatóságot ad a képernyőnek, és nem lehet nem optimálisan beállítani – a szokásos döntögetés, forgatás és liftezés mellett akár előre-hátra is mozgathatjuk. Emellett azzal az előnnyel is számolhatunk, hogy több hely marad az asztalon, nem lesz útban semmilyen talp, legyen az kerek vagy Y/X alakú – nekem nagyon bejött, mert a billentyűzetem könnyebben betolhatom a kijelző alá, ha felcsapom a kormányt az asztalra.
A technikai paramétereket szemügyre véve elégedetten csettinthetünk: 27 hüvelykes képátlóra jut 2560*1440 pixel 144 Hz-en, FreeSync Premiummal és hivatalos G-Sync Compatible plecsnivel, IPS alapokon, és kapunk némi HDR-t is, bár ezen résztől nem szabad sokat várni, mert csupán HDR10 minősítést kapott. A pixelek 2 db HDMI és 1 db DisplayPort porton kereszül folyhatnak be, hangoskodni önmagában nem tud, de kapunk egy 3,5 mm-es jackcsatlakozót. USB, világítás, egyéb exra nincs, de nem is nagy baj, bár az előbbinek szoktam örülni. Alapvetően a csatlakozók elhelyezésével sincs bajom, az audio kivételével: fel nem fogom, hogy egy kimondottan fejhallgatónak szánt aljazot miért nem lehet olyan helyre rakni, ami ülve kényelmesen elérhető... A kábelmenedzsment szerencsére megoldható a nyakban futó vájatban, ezért külön piros pont.
És a képminőség? Nos, a DCI-P3 színtér 98%-át lefedi a drága, ergo profi vizuális munkához is remekül használható a cucc, de mi a játékok miatt vagyunk itt, nemdebár? A szokott Overwatch köröm alatt remekül teljesített: végig minden részletet láttam, a gyors mozgásoktól sem jött zavarba, utánhúzást nem tapasztaltam. A Resident Evil 2 tesztkörömre se lehet panaszom: ugyan a finomabb átmeneteknél némi sávosodást láttam, de szerintem ez alapesetben nem sokaknak tűnne fel, így nem rónám ezt fel neki különösebben. PlayStation 5-re kötve kicsit meglepődtem: a gép 4K-s felbontáson üzemelt, és ezt skálázta vissza. No nem panaszként írtam, kellemes meglepetés volt, hiszen így adott lett némi élsimítás is; a másik nagyon kellemes meglepi a 120 fps üzemmód volt az ezt támogató játékokban, tehát megy ez 120 Hz-en is HDMI-n keresztül.
Nem épp olcsó az LG 27GN880, de az együtt töltött idő alapján megéri az árát. Ugyan megszóltam pár dolog miatt, de alapvetően nagyon is bejött a kis drága, sőt! Próbálok nem nagyon „beleszeretni” a tesztalanyaimba, ami néha nem sikerül (lásd az ASUS Zephyrus G14-et), és azt hiszem, most is ez a helyzet: nagyon nem szívesen adtam vissza ezt a monitort. Gyakorlatilag ez a tökéletes gamer monitor, mind egy erősebb PC-hez, mind az új konzolokhoz – az apróbb gyarlóságai ellenére is!
