Ne maradj le híreinkről és cikkeinkről, kattints ide, és állítsd be saját forrásként a PlayDome-ot!
Kerbal Space Program 2 early access próbakör Mintha a második részt maguk a kerbálok készítették volna. Igen, azok a kis ordibáló zöld lények, amik mindent elrontanak, de cserébe semmihez sem értenek. A Kerbal Space Program eredeti első része etalon. Míg eleinte kerültem a játékot az idegesítő kis zöld lények miatt, úgy szippantott be végül, és értettem meg belőle nagyon sok mindent. Nemcsak a fizikáról, de a történelemről is. Már ha a Holdraszállást történelemnek tartjuk. Zseniális játék. Rengeteg gyerek eddig a szokványos „mi leszel, ha nagy leszel?” kérdésre sablonosan azt válaszolta, hogy űrhajós. De a KSP megjelenése óta már rakétamérnökök szeretnének lenni... Az Európai Űrügynökség is azt nyilatkozta, hogy a legtöbb új jelentkezőjüket a KSP fertőzte meg. És mindezt egy pici – nem is játékokkal foglalkozó – mexikói fejlesztőcsapat hozta össze.
A Kerbal tulajdonképpen egy sandbox játék, alapvető orbitális fizikával (ez egy leegyszerűsített űrfizika: mindig egyetlen égitest vonzásában vagyunk). Ezzel a játékos megértheti, hogy nincs olyan, hogy becélozzuk a Földről a Holdat és uzsgyi. Mindig valaminek a vonzásában vagyunk – jó esetben valaminek az orbitális pályáján –, és üzemanyag égetésével kell sebességet szereznünk (vagy csökkentenünk) ahhoz, hogy más égitest vonzásába kerüljünk. Így juthatunk el más bolygókra, holdakra. Ha pedig szeretnénk, akkor kihasználhatjuk a gravitációs segítséget is, a parittyahatást.
Ez persze egy ideig móka, de aztán unalmas lesz, ezért a fejlesztők kampányt is összeraktak a játékhoz. Ebben bár szabadon határozhatjuk meg, hogy mit csinálunk, azért a játék is ad feladatokat. És így lett értelme megküzdenünk első ránézésre nagyon nehéz problémákkal is. Például a legelső lépés a Kerbin (a játékon belül a Föld bolygó) orbitjára állni. Ez később a legalapabb feladatnak számít, amit rutinból csinálunk, de emlékszem arra, hogy kezdő KSP játékosként még ez is nehéz volt, és ha nincs a kampány, akkor feladom. De így addig küzdöttem, amíg nem sikerült. És akkor kinyílt előttem a Naprendszer. Nem véletlenül ilyen nagy a sikere a Kerbal Space Program első részének.
Aztán 2019-ben jött a hír, hogy készül a második rész, és nem az első rész amatőr készítői dolgoznak rajta, hanem vérprofi játékfejlesztőkhöz került a projekt, akik maximálisan tisztelik az elődöt és sokat játszottak vele. Mindenki nagyon boldog volt. Gondoltuk, ha megmarad az eredeti hangulat, csak szebb grafikát és sokkal több felfedezni valót kapunk – új naprendszereket és több technológiát ígértek a beharangozóban –, akkor semmi baj nem lehet. De aztán lecsapott a Covid. Mindenki otthon maradt. És csúszott a megjelenés... Kicsit már ez fura volt, hiszen én is home office-ban dolgoztam programozóként – nem igazán értettem a csúszást. De megjelentek csodálatos videók futurisztikus hajtóművekről és misztikus új bolygókról. Már nagyon játszottam volna.
Aztán sok csúszás után megjelent végre a játék és... Early access??? Mi van?!? Akkor mire volt a csúszás? Hol vannak a szuper új hajtóművek és a másik naprendszer? Micsoda, még tudomány sincs? Mi lett az irányítással? Megannyi kérdés, és egy nagy adag keserű szájíz. A grafika tök szuper és a vadiúj PC-men nincs is fps-visszaesés. Bár miért is lenne, hiszen nem annyival szebb a kinézet, mint az első rész legutolsó patchekkel felturbózott látványa. De ha szép simán megy a játék, akkor az irányítás meg miért olyan eszméletlen nehézkes? Az egér jobbgomb lenyomva tartása után még elég sokat kell evezni az asztalon, hogy egy picit elforduljon a kamera, és esetleg egy másik szögből is megnézhessem az űrhajómat. Mindeközben a jobbklikk miatt felugrik egy csomó kis popup. Ezt senki nem tesztelte le? De akkor tényleg mire ment el az a sok idő?
Az is érthető, hogy amikor a Kerbal Space Program eredeti játéka megjelent, akkor még sokkal rosszabb állapotban kaptuk meg, és sok évig korai hozzáférésben volt. Ott sem volt még tudomány. Sőt a rádióhullámok is csak később kerültek bele – mint általában minden. És ezt el is fogadnám. Csak hát most nem ezt ígérték. Arról volt szó, hogy a megjelenés épp azért csúszik, hogy ne early access legyen. Meg ha már ilyen korai állapotban van csak – közelében sincs annak, mint amiről filmeket posztoltak a karantén idején –, akkor ne egy teljes AAA-s játék árát kérjék el érte. A hasonló állapotban lévő nagy elődért sem kértek el 50 eurót! Ez most így tényleg csak egy nagyon drága techdemo.
Klassz dolog mondjuk, hogy a repülők építésénél a szárnyak alakját különböző csúszkákkal változtatgathatjuk. Ilyen tényleg nem volt az első részben, és nagyon szuper. De cserébe annyi mindent elvesztettünk. És abban is egészen biztos vagyok, hogy neki fognak feküdni a fejlesztők és ki fogják javítani a hibákat. Megcsinálják rendesen az irányítást. A beígért dolgok is el fognak szép lassan készülni. És újabb három év múlva ez egy zseniálisan jó játék lesz. Na de újra és újra ugyanaz a kérdés, hogy mit csináltak eddig, és ha egyszer ott volt előttük példának a nagy előd, akkor miért nem csinálták meg legalább azt – csak szebb grafikával? Miért léptek vissza sokat? Ha pénzt adtam volna a Kerbal Space Program 2-ért – és nem sajtópéldányt kapok –, akkor most biztos visszaváltanám, és majd megveszem akkor, amikor lesz benne egy normális kampány és kezelhető felület. És legalább azon a szinten játszható lesz, mint az érdemes első rész.
A nagyon fanatikus rajongók már úgyis megvették ezt a játékot, de azoknak az olvasóknak, akik még nem tették meg, azt tudom javasolni, hogy inkább várjanak vele. Ez így most, ennyiért biztosan nem éri meg. Azt pedig megígérem, hogy pár év múlva írok egy vadonatúj ismertetőt a Kerbal Space Program második részéről, amikor már a hibák nagyrészét kijavították és legalább annyit tud majd, mint amennyit az első rész. És nem lesz ennyire borzalmas az irányítás. Addig viszont elő a régi verziót, ami ezek szerint továbbra is értelmes választás, amíg az új játékon tovább dolgoznak a fejlesztők.
