Nem vagyok híve annak a nézetnek, hogy régen minden jobb volt, már ami a játékokat illeti. De az tény, hogy mondjuk 1998-ban, ha „aranylemezre került” egy játék, ahogy akkoriban mondták, viszonylag kevés esély volt arra, hogy az azt megvásárló felhasználó valaha is újabb, „felpeccselt” verzióval játsszon. Amit kiadtak, amit megvettek, az úgy is maradt. Igaz, egyes CD-s magazinok mellékletein voltak patchek néhány játékhoz, de elhanyagolható volt az a réteg, akikhez ez ténylegesen el is jutott.
Mindez arról jutott eszembe, hogy bár a Distant Worlds 2-ről a megjelenéskor eléggé felemás volt a véleményem, azóta kijött annyi kisebb javítás, és egy (külön nevet viselő!) patch, hogy szépen lassan a Steamen is felkúszott „többnyire pozitív”-ra az értékelése, sőt, magasabb százalékon áll (75%), mint az elődje (72%). Mi több, már én is csak ajánlani tudom a játékot.
Az első DLC-t tehát ennek megfelelően nem teljesen közömbösen fogadtam. A kiegészítő két új népet ad a játszható népek listájához. Az ikkuro és a dhayut nációk ugyan már korábban is részei volt a játéknak, de csak mint amolyan NPC-k. A két nép pedig nem is lehetne különbözőbb.
Az ikkuro békés, természetkedvelő nép, amely harmóniára törekszik. Ennek megfelelően a növekedésre és a boldogságra fókuszálnak, a hajóik nem egyszerű repülő fémtömegek, hanem afféle technológiával felturbózott organikus szerkezetek, amelyek öngyógyításra is képesek. Az ikkurókat boldoggá teszi, ha megnemtámadási szerződéseket kötünk, ha jóban vagyunk a többi néppel, ha új, eddig ismeretlen típusú bolygókat gyarmatosítunk, de nehéz szívvel viselik, ha agresszíven viselkedünk a szomszédainkkal. A játékstílusunk tehát ennek megfelelően a szövetségek keresésére és építésére alapul majd.
A dhayutok ezzel szemben a suttyóság, a hazudozás nagymesterei. A hajóik fegyverzete elsősorban hátrafelé irányul, mert az ő stílusuk a hátulról parasztlengő, majd menekülés. A diplomácia fő csapásiránya a kémkedés, kedvelik a rabszolgaságot, a kémeik bárhová beférkőznek és lefülelnek bármilyen NDK-s ügynököt. Az ikkurók meglehetősen erős gyalogsággal rendelkeznek, a dhayutok viszont a stílusokhoz passzolóan a leggyorsabb hiperhajtóművel tudják maguk mögött hagyni az ellenséget.
A két nép eltérő játékstílusa miatt rengeteg szórakoztató órát garantálhat a Distant Worlds 2 rajongóinak a DLC, és jó látni, hogy a játék továbbra is fejlődik, bővül. Talán szerencsésebb lett volna, ha anno várnak még fél évet a megjelenéssel. Úgyhogy akinek esetleg nem jött be tavaly ilyenkor a DW2 (szerintem teljes joggal), az most tehet egy második próbát. De mindenképp érdemes hozzá elolvasni a nem hivatalos kézikönyvet (Scott’s Distant Worlds 2 Guide), illetve megnézni néhány videót YouTube-on. A tanulási görbe meglehetősen meredek, de most már azt mondom: megéri.
