Sonic és Mario rivalizálása bizony jó régre, évtizedekre nyúlik vissza. S nemcsak platformer fronton, hanem az oldalhajtásnak szánt gokartos tematikában is. Az olasz vízvezeték-szerelő versengős szériája, a Mario Kart olyan népszerűségre tett szert az idők során, hogy sokan etalonként tisztelik az éppen aktuális részt az arcade versenyjátékok műfajában. Amikor pár hónapja teszteltük az immár Switch 2-re megjelent Mario Kart Worldot, mi is elismerő szavakkal méltattuk a Nintendo üdvöskéjét, habár azért a hiányosságai felett sem hunyhattunk szemet.
Ez azt jelentené, hogy a Sonic Racing CrossWorldsnek könnyű dolga van? Korántsem! Viszont a SEGA fejlesztői nagyon is odatették magukat, s talán a Sonic versenyjátékok legjobbját rakták össze, vagyis egy méltó vetélytársat Mariónak. Az új rész egyik alappillére a címadó CrossWorlds mechanika, ami azt jelenti, hogy a (szigorúan) háromkörös versenyek első etapjának a végén az aktuális első helyezett csavarhat egyet az izgalmakon. Eldöntheti ugyanis, hogy egy portálugrással két választható irányból merre haladjon tovább a futam (aztán az utolsó körre visszatérünk az eredetihez). Két teljesen másik pálya hívódik meg ilyenkor, és maga az effekt picikét emlékeztet a Ratchet & Clank: Rift Apart „nextgen seller” látványos térugrásaira.
Más léptékű azonban a Sonic Racing CrossWorlds egész felépítése is. Sokkal inkább egy oldskool, lineáris tervezést láthatunk, nyoma sincs a Mario Kart World nyílt világú erőlködésének (ami valljuk be, annyira nem váltotta meg a világot). Az aszfaltcsíkok mind tervezésben, mind a külsőt tekintve nagyon izgalmasak, gyakorlatilag a Sonic franchise minden része megidéződik a helyszíneken. Egyedül talán a mennyiséggel van baj, ugyanis a single player szekciót 7+1 minibajnokság jelenti. Ezek mindegyike négy versenyből áll, amelyből az utolsó egyfajta mixet jelent az első háromból összegyúrva (a plusz egy bajnokság meg a végső nagy megmérettetés, ami akkor nyílik meg, ha a többit már ledaráltuk).
Másik nagy fegyvertény a kusztomizáció lehetősége, amivel ugye legutóbb a Nintendo igen szűkmarkúan bánt. A SEGA talán pont ezt ellenpontozandó szinte mindent enged módosítani. Eleve minden autóosztályban (vannak sebesség, irányíthatóság, gyorsulás stb. kategóriák) akad pár különböző design alapból, de ezt leszámítva is akár olyan apró módosításokat is eszközölhetünk, hogy milyen legyen a kerék. Ezzel pedig egy óriási fricskát tol a Sonic Racing CrossWorlds a rivális irányába, ugyanis a Mario Kart World pont ettől szenved, hogy multiban gyakorlatilag mindenki egyformán néz ki, pláne ha még ugyanazt a karaktert is választja sofőrnek.
Innen jut eszembe: a Sonic franchise szinte minden szereplője képviselteti magát (Tails, Knuckles, Amy Rose stb.), de olyan vendégszereplők is akadnak vagy érkeznek (mert a SEGA tudatosan építgeti a játék jövőjét), akik azért nem megszokottak (Spongya Bob, Joker/Persona 5, Steve/Minecraft, Hatsune Miku, Mega Man). Összesen 12-en indulhatnak egy versenyben, ami ugyan kevesebb, mint a konkurens szériánál, de így is bőven elég egy jó játékélményhez. Közülük mindig lesz egy rivális, aki kicsit ügyesebb, mint a többiek, illetve kiemelten a leginkább legyőzendő ellenfél. Jópofa beszólások is alakulnak a versenyek közben a felek között, ami színesíti a hangulatot.
Sebességérzetünket négy különböző nehézségi szint szolgálja ki, s ez is jobb érzetre, élvezetesebb mint a Mario féle „vánszorgás”. A legjobb barátunk amúgy a driftelés lesz, mert ezzel szerezhetünk extra boostot, de természetesen temérdek fegyvert vagy szokásos állapotmódosítót szedhetünk fel útközben. Közben meg gyűjthetjük a franchise szinten elmaradhatatlan csilingelő gyűrűket, amelyek meg szintén a sebesség feltornázásában (is) játszanak szerepet. Azt meg nem is mondtam eddig, hogy a pályák nemcsak a biztos talajon, de vízen és levegőben is tekeregnek, biztosítva, hogy a 39 helyszín elégséges variációt jelentsen az újrajátszás során is.
Érdemes még megemlíteni, hogy a kissé szűkös Grand Prix-k mellett még van Time Trial és Race Park játékmód is. Utóbbi talán az izgalmasabb, mert számos csapatversenyben indulhatunk, amelyekben természetesen nem az egyéni eredmény a lényeg, ezért másfajta versenystratégiát igényelnek ezek a futamok. Nem beszéltem még a Donpa jegyekről sem, amelyek akár itt, akár a Grand Prix-k teljesítésével járnak, de a riválisok utáni külön objektívákért is szerezhetőek. Ez a belső fizetőeszköz nemcsak a fejlesztéseknél jön jól, de akár az elrontott futamoknál is kérhetünk újrapróbálást, aminek okán nem kell sutba dobni a bajnokság már elért, jó eredményeit. A gadgetek (amelyekből egyre többet aktiválhatunk, ha ügyesek vagyunk) pedig olyan kiegészítők, amelyek permanensen javítják az esélyeinket (nagyobb sebesség, több felvehető módosító, ideiglenes védelem vagy extra boost a futamok elején stb.).
Grafikailag a Sonic Racing CrossWorlds igencsak szépnek mondható, de pár helyen azért kilóg a lóláb. A távolabbi környezet sok esetben elnagyolt, esetleg csak szimplán hiányos, vagy például a célegyenesben látható közönség kidolgozása sem makulátlan (gyakorlatilag ugyanazok karakterek mozognak pár fázisból összerakva, „gyökkettő” FPS-sel). Amikor meg töltésre kerül a sor (a pályák indulása vagy az első kör végi portálos váltásnál), hajlamos a képfrissítés kicsit beesni – semmi komoly, de azért érezhető a dolog. Általánosan megállapítható, hogy a fejlesztők leginkább oda koncentráltak, ahová mindenki nézni fog elsősorban.
Összességében azt tudom mondani, hogy nagyon jól sikerült a Sonic Racing CrossWorlds. Nem jelenthető ki, hogy jobb volna a nagy riválisnál, inkább hogy máshová helyezi a hangsúlyt, és egy korrekt, élvezetes versenyélményt ad. A verdák között sokkal nagyobb a különbség, és ez nemcsak vizuális tuningot jelent, valamint a crossworld mechanika, továbbá a fejlesztések jó alternatívát biztosítanak a hosszabb távú szórakozáshoz is. Méltatlanul elhanyagoltam a soundtrack említését, amely természetesen a jól ismert Sonic-motívumokat, dalokat vonultatja fel, és kiváló hangulatot biztosít. Megyek is vissza, és nyomok egy versenyt, mert az egyik dallam itt zakatol a fejemben, és folyamatosan hívogat.
