Azért az utolsónál volt egy pont amikor elborult az agyam és kapott a játék egy Alt+F4-et. Ilyet már nagyon rég csináltam, de ott megérdemelte
...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...
Fórum » Beszélgetés a játékokról
Mit játszottál végig legutóbb? Értékeld!
Nos, meglettek az achik
Azért az utolsónál volt egy pont amikor elborult az agyam és kapott a játék egy Alt+F4-et. Ilyet már nagyon rég csináltam, de ott megérdemelte
Azért az utolsónál volt egy pont amikor elborult az agyam és kapott a játék egy Alt+F4-et. Ilyet már nagyon rég csináltam, de ott megérdemelte
Wolfenstein II: The New Colossus
Nagy taps ennek a játéknak, és egyben ennek a szériának!
Eszméletlen játékélményt nyújtott; (kis túlzással) minden percét imádtam.
Roppant elmebeteg dolgokat sikerült ebbe a szériába pumpálni történetvezetés szinten, de bitang jól állt neki. 
A Youngblood lehet, hogy benéz majd coopban cimborával, de nem tuti. Egyedül viszont nem fogok nekiállni, mert abban a formában nem feltétlenül érte3m benne a potenciált.
Nagy taps ennek a játéknak, és egyben ennek a szériának!
Eszméletlen játékélményt nyújtott; (kis túlzással) minden percét imádtam.
Roppant elmebeteg dolgokat sikerült ebbe a szériába pumpálni történetvezetés szinten, de bitang jól állt neki.
A Youngblood lehet, hogy benéz majd coopban cimborával, de nem tuti. Egyedül viszont nem fogok nekiállni, mert abban a formában nem feltétlenül érte3m benne a potenciált.
"You don't wanna be my enemy, I promise you"
Nioh 2 - The Complete Edition
Ez ismét egy jó kis utazás volt. Voltak mélypontok, főleg a DLC-k... Ott, kicsit azt éreztem, hogy csak fél szívvel készültek, de összességében jól szórakoztam és sajnálom hogy vége. Persze csak a történetnek, még vár rám sok-sok NG+, új karakterek, buildek és egy bő tucat achievementet is meg kell szereznem.
Nem titok, velem a Nioh első része szerettette meg a souls-like stílust, szóval nagy elvárásaim voltak a játékkal kapcsolatban. De szinte teljesen elégedett vagyok. A kibővített mechanikák tetszenek, jól illeszkednek a játékmenetbe és a játék csak finoman kényszerít a használatukra.
A történet érdekes és az első rész ismerőinek tele van kis utalásokkal, átfedésekkel. Rengeteg rész volt, ahol elmosolyodtam, hogy "Nahát, az X az első részből, vagy ő lesz Y a DLC végén (igen, direkt nem írok neveket)". A vége különösen tetszett, még ha kicsit szomorú is volt. Ugyanúgy, ahogy a DLC-k legvége is. Először nem értettem mit ad hozzá a történethez a 3 DLC az időutazással, de a végére gyönyörűen lezárta a nagy egészet. És az utolsó pálya kárpótolt az előzőekért És van benne egy kis fan service is, az epilógus kárpótolt az első rész végéért.
A zene pedig egészen zseniális, a héten már háromszor hallgattam meg oda-vissza az OST-t. Ilyet nem is tudom mikor csináltam utoljára.
Megjelenéskor voltak kisebb teljesítménygondok vele, egy képesség komolyan le tudta lassítani a játékot, de az első hotfix óta én nem tapasztaltam ilyet. Plusz 100+ óra játék alatt nem volt fagyás, összeomlás vagy bármilyen komoly bug. És egy későbbi patchbe még azt is beígérték, hogy ha valaki egér+billentyűvel játszik (rajtam kívül is biztos van ilyen elvetemült) az nem a kontroller gombjait fogja látni, mint hivatkozás.
Egyetlen negatívumként csak azt tudom kiemelni, hogy elég sok dolgot hoztak át az előző részből. Az alapjátékban ez még nem annyira zavaró, ott csak pár pálya az, ami ismerős lehet, illetve egy boss van, ami érezhetően inkább csak átskinezés, de a DLC-k erre rátettek egy lapáttal. Több első részes boss és pályaelem visszaköszön. Vannak jó részei, de engem azért frusztrált. És érzésre a nehézség is hullámzó, van egy-két olyan mob (konkréten ez a dög is), akihez képest a bossok többsége laza ujjgyakorlat.
Én maximálisan ajánlani tudom, abszolút kedvenc lett ez is, akárcsak az első rész (aki nem ismeri az pótolja azt is). 102 óra lett a vége, ebben alig egy pár pálya újrajátszása van benne, viszont mindent alaposan bejártam és próbáltam mindent összeszedni. Mire meglesznek az achik is simán belemegy a duplája is. Nálam az év játéka
Ez ismét egy jó kis utazás volt. Voltak mélypontok, főleg a DLC-k... Ott, kicsit azt éreztem, hogy csak fél szívvel készültek, de összességében jól szórakoztam és sajnálom hogy vége. Persze csak a történetnek, még vár rám sok-sok NG+, új karakterek, buildek és egy bő tucat achievementet is meg kell szereznem.
Nem titok, velem a Nioh első része szerettette meg a souls-like stílust, szóval nagy elvárásaim voltak a játékkal kapcsolatban. De szinte teljesen elégedett vagyok. A kibővített mechanikák tetszenek, jól illeszkednek a játékmenetbe és a játék csak finoman kényszerít a használatukra.
A történet érdekes és az első rész ismerőinek tele van kis utalásokkal, átfedésekkel. Rengeteg rész volt, ahol elmosolyodtam, hogy "Nahát, az X az első részből, vagy ő lesz Y a DLC végén (igen, direkt nem írok neveket)". A vége különösen tetszett, még ha kicsit szomorú is volt. Ugyanúgy, ahogy a DLC-k legvége is. Először nem értettem mit ad hozzá a történethez a 3 DLC az időutazással, de a végére gyönyörűen lezárta a nagy egészet. És az utolsó pálya kárpótolt az előzőekért
És van benne egy kis fan service is, az epilógus kárpótolt az első rész végéért.
A zene pedig egészen zseniális, a héten már háromszor hallgattam meg oda-vissza az OST-t. Ilyet nem is tudom mikor csináltam utoljára.
Megjelenéskor voltak kisebb teljesítménygondok vele, egy képesség komolyan le tudta lassítani a játékot, de az első hotfix óta én nem tapasztaltam ilyet. Plusz 100+ óra játék alatt nem volt fagyás, összeomlás vagy bármilyen komoly bug. És egy későbbi patchbe még azt is beígérték, hogy ha valaki egér+billentyűvel játszik (rajtam kívül is biztos van ilyen elvetemült) az nem a kontroller gombjait fogja látni, mint hivatkozás.
Egyetlen negatívumként csak azt tudom kiemelni, hogy elég sok dolgot hoztak át az előző részből. Az alapjátékban ez még nem annyira zavaró, ott csak pár pálya az, ami ismerős lehet, illetve egy boss van, ami érezhetően inkább csak átskinezés, de a DLC-k erre rátettek egy lapáttal. Több első részes boss és pályaelem visszaköszön. Vannak jó részei, de engem azért frusztrált. És érzésre a nehézség is hullámzó, van egy-két olyan mob (konkréten ez a dög is), akihez képest a bossok többsége laza ujjgyakorlat.
Én maximálisan ajánlani tudom, abszolút kedvenc lett ez is, akárcsak az első rész (aki nem ismeri az pótolja azt is). 102 óra lett a vége, ebben alig egy pár pálya újrajátszása van benne, viszont mindent alaposan bejártam és próbáltam mindent összeszedni. Mire meglesznek az achik is simán belemegy a duplája is. Nálam az év játéka
...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...
Az a baj Steamen ugyan 3k körül van, de PSre szeretném, ott meg 10 fölött van. Várok egy akciót. 
Baldur is blessed with invulnerability to all threats, physical or magical.
Akkor érdemes megvenned a Definitive Edition-t a Desperados 3-ból, mert abban a DLC-kkel együtt is kellemesen elég pályamennyiség van, plusz megtoldva a Báró kihívásaival, amikor ugyanazokon a pályákon más felállásokkal más feladatokat kell teljesíteni, ráadásul az eredeti pályákon is lehet úgy újra menni, hogy plusz, hiányzó embereket kapcsolsz be. 
Jézusom... Nemtom, kiacsizzam-e. Aza baj, az legalább még 2, de lehet, hogy 3 végigmenés is enne minden mapon, amitől azért lehet megcsömörlenék. Még meggondolom.
Baldur is blessed with invulnerability to all threats, physical or magical.
Imádtam ezt a játékot és érdemes próbát tenned a D3-al is, ami szintén zseniális lett.
Ha már pengék, ha még nem ismered, nézd meg az utolsó pálya "speedrunját", ami, szerintem, nem is igazán az. Ez egy beleépített lehetőség a játékba, dialógusok szintjén is.
Csak néztem anno, hogy, eh, ami nekem órákba telt...
Ha már pengék, ha még nem ismered, nézd meg az utolsó pálya "speedrunját", ami, szerintem, nem is igazán az. Ez egy beleépített lehetőség a játékba, dialógusok szintjén is.
Csak néztem anno, hogy, eh, ami nekem órákba telt...
Jól hitted! De ez egy rétegfórum!
Man literally too angry to die
Btw: fene se gondolta, hogy ennyien vágjátok. Aszittem full rétegjáték.
Aszittem full rétegjáték.Baldur is blessed with invulnerability to all threats, physical or magical.
Nekem az utolsó map megkezdése okozott iszonyat fejtörést. Az első két-három katona megvolt, és onnantól ültem ott rajt fél órát, hogy na akkor most hogyan tovább. Hozzáteszem, civilt nem akartam ölni (3 volt, amit megöltem a game során, de azokat is csak azért, mert egyszer nem tudtam, hogy ha kútba dobod, meghal (no comment, tudom ), utána meg mert nem volt hova dugni a 2 hullát és eluntam, hogy újra meg újra leütögessem őket) Illetve bombát meg a wristgunokat is kerültem, mégis, ninja style vagy mi.
De a legutolsó map mégis felhúzott. Ahol be kellett menni, volt két samurai, akik látták egymást, és nem volt az öregnél már lőszer. Ott eldobtam az egyetlen gránátomat. De itt jöttem rá, hogy tényleg előfordulhatott volna a game során, hogy újra kell kezdenem mapot, mert elfogytam. Mindenesetre nagyon tetszett, hogy elültem, meg gondolkodtam a mapokon. Egyet-egyet esténként megcsináltam.
), utána meg mert nem volt hova dugni a 2 hullát és eluntam, hogy újra meg újra leütögessem őket) Illetve bombát meg a wristgunokat is kerültem, mégis, ninja style vagy mi.
De a legutolsó map mégis felhúzott. Ahol be kellett menni, volt két samurai, akik látták egymást, és nem volt az öregnél már lőszer. Ott eldobtam az egyetlen gránátomat. De itt jöttem rá, hogy tényleg előfordulhatott volna a game során, hogy újra kell kezdenem mapot, mert elfogytam. Mindenesetre nagyon tetszett, hogy elültem, meg gondolkodtam a mapokon. Egyet-egyet esténként megcsináltam.
Baldur is blessed with invulnerability to all threats, physical or magical.
Én is nagyjából így játszottam végig.
Emlékszem, Barthezz ki is akadt, mert van olyan pálya ugye, ahol a korábbi szövetséges, illetve munkaadó ellen kell menni gyakorlatilag félreértésből, és én ott is direkt legyilkoltam mindenkit, nem arra törekedtem, hogy minél kevesebb áldozattal jussak el a célhoz.
Azért időnként megengedtem magamnak ez alól pár kivételt, például a legutolsó pályán nem volt már kedvem a toronyban lévő szamurájokkal vesződni, azokat simán csak kicseleztem. Megoldható lett volna az is, hogy végezzek velük, ha nagyon akarom, de valószínűleg újra kellett volna indítani az egészet, hogy több töltényem maradjon a végére, és már így is nagyon sok óra játékidőm benne volt abban a pályában, az elejétől kezdeni tényleg unalmas lett volna.
Egyébként tutira a készítők is gondoltak erre, és direkt úgy csinálták, hogy mindenkit meg lehessen ölni, ha akarod. Az egyik kedvencem egy olyan szituáció az utolsó pályán, ahol egyszerre nyolc, egymást látó katonával, köztük egy szamurájjal kell végezned. Elsőre eléggé lehetetlennek tűnik, de pont megoldható.
Emlékszem, Barthezz ki is akadt, mert van olyan pálya ugye, ahol a korábbi szövetséges, illetve munkaadó ellen kell menni gyakorlatilag félreértésből, és én ott is direkt legyilkoltam mindenkit, nem arra törekedtem, hogy minél kevesebb áldozattal jussak el a célhoz.
Azért időnként megengedtem magamnak ez alól pár kivételt, például a legutolsó pályán nem volt már kedvem a toronyban lévő szamurájokkal vesződni, azokat simán csak kicseleztem. Megoldható lett volna az is, hogy végezzek velük, ha nagyon akarom, de valószínűleg újra kellett volna indítani az egészet, hogy több töltényem maradjon a végére, és már így is nagyon sok óra játékidőm benne volt abban a pályában, az elejétől kezdeni tényleg unalmas lett volna.
Egyébként tutira a készítők is gondoltak erre, és direkt úgy csinálták, hogy mindenkit meg lehessen ölni, ha akarod. Az egyik kedvencem egy olyan szituáció az utolsó pályán, ahol egyszerre nyolc, egymást látó katonával, köztük egy szamurájjal kell végezned. Elsőre eléggé lehetetlennek tűnik, de pont megoldható.
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
Ilyenkor erős tényező a nosztalgia, én a mai napig ugyanúgy neki tudnék ülni, viszont sokszor a technikai problémák meg normális felbontások hiánya azért el tudja venni a kedvem
Viszont 300 map kapcsán persze elsősorban az csábító hogy így mind 3 rész játszható egy helyről, a többi engem sem feltétlen érdekelne. Viszont elég szépen optimizálták is a nehézséget ha jól tudom, ami szintén jöhet, ez pont az a játék ahol a nehézség függvényében még édesebb a siker, és máris előjött az összes régi emlék
Viszont 300 map kapcsán persze elsősorban az csábító hogy így mind 3 rész játszható egy helyről, a többi engem sem feltétlen érdekelne. Viszont elég szépen optimizálták is a nehézséget ha jól tudom, ami szintén jöhet, ez pont az a játék ahol a nehézség függvényében még édesebb a siker, és máris előjött az összes régi emlék
“If you want something you've never had You must be willing to do something you've never done.”
Nahát, ezt elő kellene szednem megint. Anno talán az utolsó (kettő) pálya maradt csak hátra. Mondjuk én egy saját, egyedi céllal játszottam minden pályát, ami kifejezetten hosszúvá változtatta a küldetéseket. Mindenkit meg kell ölni és el kell rejteni. MINDENKIT!!!
...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...
Na nekem pl ez nem jön be. Inkább legyen 13 jól kidolgozott, végiggondolt map, mint legyen 300+. Meg megvallom, nekem a Commandos valószínűleg már túl régi lenne. Néztem most videókat és hát... eljárt az idő fölötte is.
Baldur is blessed with invulnerability to all threats, physical or magical.
Valamiért én is abbahagytam pár map után, de nem a játék hibája volt, viszont manapság pont ilyen taktikus hangulatomban vagyok, szóval én is épp most készülök rá! Vagy a Desperados 3 ?... sorrendet még nem tudom
Bár ami azt illeti a Commandost is nagyon szívesen elővenném, van hozzá Destination Paris mod amiben talán 300+ map van ami elég jól hangzik
Bár ami azt illeti a Commandost is nagyon szívesen elővenném, van hozzá Destination Paris mod amiben talán 300+ map van ami elég jól hangzik
“If you want something you've never had You must be willing to do something you've never done.”
Én tényleg full amatőr voltam, most utólag néztem speedrunokat, ilyen 4-5 perc alatt csinálják meg. Na nekem egy átlagos 1.5-2 óra volt egy-egy map, és volt bizony 3 órás map is nem egy. De az üldögélés, gondolkodás, tervezgetés, morfondírozás iszonyatosan jól esett.
Baldur is blessed with invulnerability to all threats, physical or magical.
Én is megvettem tavaly év végén, el is kezdtem vele nyomulni, de nem sokra rá jutottam hozzá az új laptopomhoz és hát sajnos visszacsábultam az íróasztalhoz játszani. A terv az, hogy amint befejezem az újkori Wolfenstein trilógiát (a mostani hétvégén elég nagy rá az esély!), utána visszaülök a Shadow Tactics elé, és azt is végigjátszom.
A terv az, hogy amint befejezem az újkori Wolfenstein trilógiát (a mostani hétvégén elég nagy rá az esély!), utána visszaülök a Shadow Tactics elé, és azt is végigjátszom."You don't wanna be my enemy, I promise you"
Ez milyen jó kis játék!!!
Shadow Tactics: Blades of the Shogun
Két éve kezdtem el, akkor 4 map után letettem. Nem is értem miért. Most lenyomtam két hét alatt a maradék 9 mapot, ez egy csoda volt. A puzzle-szerű játékmenet, ahogy méterről méterre, patrolról patrolra, zónáról zónára megtervezed a lépéseket, és igyekszel megoldani. Hát aki Commandosozott anno, az úgyis érti. Én toltam velük, de nem normálisan nyomtam, kb elcsaltam minden mapot, gyerekként nem vonzott ez a lassú játékmenet. De most nagyon elkapott. Megindító volt a sztori is, jók voltak a karakterek. Ha megjön újra a kedv az ilyesmihez, lehet egy Desperados 3-ra benevezek.
Tényleg, nagyon tetszett, emlékezni fogok rá.
Két éve kezdtem el, akkor 4 map után letettem. Nem is értem miért. Most lenyomtam két hét alatt a maradék 9 mapot, ez egy csoda volt. A puzzle-szerű játékmenet, ahogy méterről méterre, patrolról patrolra, zónáról zónára megtervezed a lépéseket, és igyekszel megoldani. Hát aki Commandosozott anno, az úgyis érti.
Én toltam velük, de nem normálisan nyomtam, kb elcsaltam minden mapot, gyerekként nem vonzott ez a lassú játékmenet. De most nagyon elkapott. Megindító volt a sztori is, jók voltak a karakterek. Ha megjön újra a kedv az ilyesmihez, lehet egy Desperados 3-ra benevezek.
Tényleg, nagyon tetszett, emlékezni fogok rá.
Baldur is blessed with invulnerability to all threats, physical or magical.
Watch_Dogs 2
A sorozattal ugye teljes lemaradásban voltam, aztán AC Valhalla előtt játszottam végig az elsőt, majd kezdtem bele ebbe.
Igazából nem számozott részként kellett volna ezt eladni, hanem alcímmel (mint ahogy Legion esetében is tették), lényegében ennyit tudok felhozni ellene. Ha valaki egyből az első után játssza, és tényleg folytatásra vágyik, annak valószínűleg nem fogja egyből bevenni a gyomra a stílust.
Nálam jól jött, hogy közben kiadták Valhallát, és így egy hosszabb szünet után mentem csak bele WD2-be komolyabban, így nem volt már annyira élénk élmény az első rész. Nyilván ha valakinek semmiképp nem elviselhető ez a fajta "cringy fun" (mikor melyik irányba billen épp), annak nem ajánlom, de én iszonyat jól szórakoztam a gameplay-jel, és megszerettem a karaktereinket is - pl. amikor a Tezcas banda túl messzire megy a sztori egy későbbi pontján, én is teljesen kiestem a megszokott játékstílusból, és lopakodás helyett ropogó AR-rel rúgtam be az ajtót, hogy minél többet tüntessek el a bandából, és azért ez mindenképp egy jó pont, amikor ilyenre rávesz egy játék. A hackek és gadgetek pedig tényleg a gameplay legszórakoztatóbb részét adják - és hát mi más kéne egy OS manipulációs játéktól? Kb. minden helyzetet megoldhattam volna sokkal gyorsabban pár lövéssel, de a sokadik óra után is iszonyat élvezetes volt egy üres autót elügyeskedni olyan pozícióba a telefonunkkal, hogy aztán kiiktathassunk vele valakit.
Őszintén úgy érzem, hogy a WD játékok jogtalanul szorultak a háttérbe a játékosok szemében (Ubi játékok terén), legalábbis az első kettő, Legion még hátravan - de őszintén attól összességében picit kevesebbre számítok a fix karakterek hiánya miatt. Az első számomra az egyik legvagányabb bosszúállós sztorijáték az utóbbi évekből, a második pedig bár a flashy stílusával megosztó lehet (bár szerintem nagyon egyben volt az is San Francisco alap hangulatával), a maximumra járatta az elsőben bevezetett ctOS hackek fun faktorát.
A sorozattal ugye teljes lemaradásban voltam, aztán AC Valhalla előtt játszottam végig az elsőt, majd kezdtem bele ebbe.
Igazából nem számozott részként kellett volna ezt eladni, hanem alcímmel (mint ahogy Legion esetében is tették), lényegében ennyit tudok felhozni ellene.
Ha valaki egyből az első után játssza, és tényleg folytatásra vágyik, annak valószínűleg nem fogja egyből bevenni a gyomra a stílust.
Nálam jól jött, hogy közben kiadták Valhallát, és így egy hosszabb szünet után mentem csak bele WD2-be komolyabban, így nem volt már annyira élénk élmény az első rész. Nyilván ha valakinek semmiképp nem elviselhető ez a fajta "cringy fun" (mikor melyik irányba billen épp), annak nem ajánlom, de én iszonyat jól szórakoztam a gameplay-jel, és megszerettem a karaktereinket is - pl. amikor a Tezcas banda túl messzire megy a sztori egy későbbi pontján, én is teljesen kiestem a megszokott játékstílusból, és lopakodás helyett ropogó AR-rel rúgtam be az ajtót, hogy minél többet tüntessek el a bandából, és azért ez mindenképp egy jó pont, amikor ilyenre rávesz egy játék. A hackek és gadgetek pedig tényleg a gameplay legszórakoztatóbb részét adják - és hát mi más kéne egy OS manipulációs játéktól? Kb. minden helyzetet megoldhattam volna sokkal gyorsabban pár lövéssel, de a sokadik óra után is iszonyat élvezetes volt egy üres autót elügyeskedni olyan pozícióba a telefonunkkal, hogy aztán kiiktathassunk vele valakit.
Őszintén úgy érzem, hogy a WD játékok jogtalanul szorultak a háttérbe a játékosok szemében (Ubi játékok terén), legalábbis az első kettő, Legion még hátravan - de őszintén attól összességében picit kevesebbre számítok a fix karakterek hiánya miatt. Az első számomra az egyik legvagányabb bosszúállós sztorijáték az utóbbi évekből, a második pedig bár a flashy stílusával megosztó lehet (bár szerintem nagyon egyben volt az is San Francisco alap hangulatával), a maximumra járatta az elsőben bevezetett ctOS hackek fun faktorát.
I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status
Komoly ez a bad ending....szemeztem ezzel a válaszlehetőséggel, de nem vitt rá a lélek.
Ez így igaz! Többen megtanulhatnának így fejleszteni!
A "rossz" befejezést még nem is láttam. Gyorsan meglesem. SPOILER
A "rossz" befejezést még nem is láttam. Gyorsan meglesem. SPOILER
Sejtettem előre, hogy el akar intézni Adler, rángattam a ravaszt, mint állat, mikor emeltem fel a pisztolyt!!!
Nemrég kitaláltam, hogy -mivel most már van hozzá elfogadható teljesítményű vasam- végigjátszom az újkori Wolfenstein játékokat (New Order, Old Blood, New Colossus). Az első kettő megvolt, és a Colossus is feltelepülve várja, hogy vége legyen mára a munkaidőnek.
Remek játékok, hangulatosak, kellően durvák, ám valószínűleg nem jól lőttem be a nehézségi fokozatot, mivel normálon kis túlzással úgy mentem végig a játékokon, mint forró kés a vajon. Csak egy-két chapter-záró boss tudott komolyabbat fogni rajtam, valamint a néha benézett hülyeségek miatt kellett checkpointolni újra.
A NC- viszont nem merem elkezdeni normal feletti nehézségen, mivel a játék élménye és viszonylagos fluiditása is fontos szempont. Így sem lesz rövid, pláne az én játékos tempómat figyelembe véve.
De kíváncsian várom, hogy milyen újdonságok kerültek bele az első két epizódhoz képest.
Remek játékok, hangulatosak, kellően durvák, ám valószínűleg nem jól lőttem be a nehézségi fokozatot, mivel normálon kis túlzással úgy mentem végig a játékokon, mint forró kés a vajon. Csak egy-két chapter-záró boss tudott komolyabbat fogni rajtam, valamint a néha benézett hülyeségek miatt kellett checkpointolni újra.
A NC- viszont nem merem elkezdeni normal feletti nehézségen, mivel a játék élménye és viszonylagos fluiditása is fontos szempont. Így sem lesz rövid, pláne az én játékos tempómat figyelembe véve.
De kíváncsian várom, hogy milyen újdonságok kerültek bele az első két epizódhoz képest.
"You don't wanna be my enemy, I promise you"
Amúgy a fejlesztők érdeme is, hogy ez így megy konzolon (ha már tömöríteni nem tudnak). Én pc-n játszottam, de láttam ismerősnél boxon, korrekt tényleg.
A kampány meg szerintem az egyik kedvencem a sorozatból, bár a vége nekem nem tetszett - ami elvileg a "jó" ending, ott nekem a legutolsó jelenet fércmunkának érződött. Úgy értem, pontosan azt a hatást kelti, ami más játékban az alternatív befejezés lenne, míg a "rossz" (és feltételezem non-canon) ending egy sokkal részletesebben összerakott, valóban lezárásnak érződő jelenetsorral ér véget.
Bell témájában van amúgy egy rész orosz kántálással, ott elvileg olyasmi a szöveg, hogy "who am I, what am I...".
Én pc-n játszottam, de láttam ismerősnél boxon, korrekt tényleg.
A kampány meg szerintem az egyik kedvencem a sorozatból, bár a vége nekem nem tetszett - ami elvileg a "jó" ending, ott nekem a legutolsó jelenet fércmunkának érződött. Úgy értem, pontosan azt a hatást kelti, ami más játékban az alternatív befejezés lenne, míg a "rossz" (és feltételezem non-canon) ending egy sokkal részletesebben összerakott, valóban lezárásnak érződő jelenetsorral ér véget.
Bell témájában van amúgy egy rész orosz kántálással, ott elvileg olyasmi a szöveg, hogy "who am I, what am I...".
I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status
Call of Duty Black Ops: Cold War
Aztarohadtélet, mekkora mindfuck volt a vége!!!
Ismét egy hihetetlenül hangulatos kampányt produkáltak számunkra, nekem baromira adta ez a hidegháború körítés!!! A látvány elképesztő mindvégig! Fix 60 FPS Ray Tracing mellett! Akinek van 4K@120FPS támogatású tv-je, az még úgy is élvezheti performace módban! Tényleg brutálisra sikerült ez a PS5! 3 másodperces pályabetöltések és a controller az ismételten egy csoda! A különféle rezgések és a fegyverhasználatnál felkeményedő ravaszok fantasztikusak! Tényleg a játékok élvezetének egy egészen új szintje! FPS műfaj kedvelőinek nagyon jó szívvel tudom ajánlani ezt a részt is! 
Aztarohadtélet, mekkora mindfuck volt a vége!!!
Ismét egy hihetetlenül hangulatos kampányt produkáltak számunkra, nekem baromira adta ez a hidegháború körítés!!! A látvány elképesztő mindvégig! Fix 60 FPS Ray Tracing mellett! Akinek van 4K@120FPS támogatású tv-je, az még úgy is élvezheti performace módban! Tényleg brutálisra sikerült ez a PS5! 3 másodperces pályabetöltések és a controller az ismételten egy csoda! A különféle rezgések és a fegyverhasználatnál felkeményedő ravaszok fantasztikusak! Tényleg a játékok élvezetének egy egészen új szintje! FPS műfaj kedvelőinek nagyon jó szívvel tudom ajánlani ezt a részt is!
Mafia II Definitive Edition
A legnagyobb pozitívuma a játéknak az volt, hogy vége lett. És még ez sem teljesen igaz, mert a DLC-khez is erőt kellene gyűjtenem.
Megjelenéskor kimaradt ez a rész, aztán később soha nem szakítottam rá időt, hogy bepótoljam. Most a felújított első rész apropóján kerítettem rá sort, de közel három hétbe telt a végére érni és közben mindennel IS játszottam, mert egymás után két küldetés volt a maximum amit el tudtam viselni.
Hangulatot a játék csak nyomokban tartalmaz és az is inkább a Sebhelyesarcú hangulata, mint a Keresztapáé. Csak hogy a "gengszterfilm" vonalon maradjak. Mindkettő jó film a maga módján, de attól még csak nyomokban hasonlít.
A karakterek közültalán az egy szem Leo aki szimpatikus, Vito a közelében nincs Tommynak, Joe-t az esetek többségében szerettem volna agyonlőni a többi karakter meg... Voltak...?
A mentési rendszer konkrétan nevetséges idegesítő: tényleg akkora gond lett volna a cutscene-ek UTÁN tenni a checkpointot? Arról nem is beszélve, hogy achizás közben (mert rendes freeroam nincs) volt szerencsém cirka 6 alkalommal végignézni ahogy a "főhős" gyök kettővel kikászálódik az ágyból, miután 10 secig néztem, hogy hanyadik chapter és mi a dátum...
A rendőrök is nevetségesek. Volt, hogy egy koccanás miatt megfordultak a járdán (és két emberen), félrelöktek három autót majd mikor megálltam némi pénzért cserébe rájöttek, hogy ez a koccanás nem is akkora gond.
De rengeteg dolognak értelme sincs. Minek tuningoljam az autókat, amikor alig ad pluszt az út mellől ellopotthoz képest? És ha már lopás... Miért vacakoljak a zártöréssel, ha konkrétan nagyobb az esélye, hogy lebukok vele, mert tovább tart és jöhet arra rendőr? A járókelők úgyis konkrétan lesz@rják, hogy mit csinálok. A pénznek is csak nyomokban van értelme. Az elején próbáltam gyűjtögetni, de a játék többször is elveszi és különben sincs mire költeni. Autótuningot lásd fent, fegyverek esnek és kb. ennyi.
Talán a zenéket tudnám kiemelni pozitívumként, mert a mai napig szeretem a korszak muzsikáit és az autók között is van pár szép darab. Esetleg ha valaki erre gerjed összeszedheti a playboy magazinokat és nézegetheti a képeket
Összességében nem tudnám ajánlani senkinek. Az első részhez minimális köze van, hangulatban még annyi sem, TPS van sokkal jobb nála... Nekem minden téren csalódás volt..,
Egyébként az alapjáték minden achievementtel 28 óra volt. Ebből minimum 8-9 óra volt a körözési poszterek összeszedése (189 darab ) és más achievementek. Illetve a hard fokozat és az idióta mentési rendszer miatt pár küldetés kifejezetten nehéznek érződött.
A legnagyobb pozitívuma a játéknak az volt, hogy vége lett. És még ez sem teljesen igaz, mert a DLC-khez is erőt kellene gyűjtenem.
Megjelenéskor kimaradt ez a rész, aztán később soha nem szakítottam rá időt, hogy bepótoljam. Most a felújított első rész apropóján kerítettem rá sort, de közel három hétbe telt a végére érni és közben mindennel IS játszottam, mert egymás után két küldetés volt a maximum amit el tudtam viselni.
Hangulatot a játék csak nyomokban tartalmaz és az is inkább a Sebhelyesarcú hangulata, mint a Keresztapáé. Csak hogy a "gengszterfilm" vonalon maradjak. Mindkettő jó film a maga módján, de attól még csak nyomokban hasonlít.
A karakterek közültalán az egy szem Leo aki szimpatikus, Vito a közelében nincs Tommynak, Joe-t az esetek többségében szerettem volna agyonlőni a többi karakter meg... Voltak...?
A mentési rendszer konkrétan nevetséges idegesítő: tényleg akkora gond lett volna a cutscene-ek UTÁN tenni a checkpointot? Arról nem is beszélve, hogy achizás közben (mert rendes freeroam nincs) volt szerencsém cirka 6 alkalommal végignézni ahogy a "főhős" gyök kettővel kikászálódik az ágyból, miután 10 secig néztem, hogy hanyadik chapter és mi a dátum...
A rendőrök is nevetségesek. Volt, hogy egy koccanás miatt megfordultak a járdán (és két emberen), félrelöktek három autót majd mikor megálltam némi pénzért cserébe rájöttek, hogy ez a koccanás nem is akkora gond.
De rengeteg dolognak értelme sincs. Minek tuningoljam az autókat, amikor alig ad pluszt az út mellől ellopotthoz képest? És ha már lopás... Miért vacakoljak a zártöréssel, ha konkrétan nagyobb az esélye, hogy lebukok vele, mert tovább tart és jöhet arra rendőr? A járókelők úgyis konkrétan lesz@rják, hogy mit csinálok. A pénznek is csak nyomokban van értelme. Az elején próbáltam gyűjtögetni, de a játék többször is elveszi és különben sincs mire költeni. Autótuningot lásd fent, fegyverek esnek és kb. ennyi.
Talán a zenéket tudnám kiemelni pozitívumként, mert a mai napig szeretem a korszak muzsikáit és az autók között is van pár szép darab. Esetleg ha valaki erre gerjed összeszedheti a playboy magazinokat és nézegetheti a képeket
Összességében nem tudnám ajánlani senkinek. Az első részhez minimális köze van, hangulatban még annyi sem, TPS van sokkal jobb nála... Nekem minden téren csalódás volt..,
Egyébként az alapjáték minden achievementtel 28 óra volt. Ebből minimum 8-9 óra volt a körözési poszterek összeszedése (189 darab
) és más achievementek. Illetve a hard fokozat és az idióta mentési rendszer miatt pár küldetés kifejezetten nehéznek érződött....az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...
Empire of Sin
Ez nem is volt rossz Megjelenéskor eléggé lehúzták mindenfelé, de múlt héten belefutottam belőle egy streambe és birizgálta a fantáziám. Szóval hétvégén lecsaptam rá és megvan az első végigjátszás is belőle (az össze achihoz még 13 kellene
).
Röviden a játék a Mafia és az Xcom szerelemgyereke. Előbbiből hozta a hangulatot (szerintem nagyon jól), a korszakot (1920, alkoholtilalom, dobtáras Thomson, Al Capone mint játszható karakter), utóbbiból a körökre osztott harcrendszert. Annak minden hibájával együtt sajnos. A fél méterről csak 70% eséllyel találó sörétestől az ötlövéses sorozatig ami 80% esélynél nulla találat
Az egészhez a csapatmenedzselés ad némi pluszt, a felbérelhető rosszfiúknak (és lányoknak) van egy kapcsolati hálója. És ha az ellenségét foglalkoztatjuk akkor bizony nem jön hozzánk. Ha pedig egy ellenséges bandafőnök zsoldjában áll a barátja akkor bizony nem fog rálőni... Sőt, engem egyik harc után ott is hagyott miatta. Egyszer pedig a küldetésénél kapott rossz választ és azért lépett le (én meg visszatöltöttem .
De ment közben is változhatnak a viszonyok, nálam a fél csapat beleszeretett az egyik női karakterbe és onnantól kapták a morálbüntetést, ha sérült az illető. Bár ez a végére nem volt jellemző, egy ponton túl elég könnyűvé tud válni a játék. Ügyesen fejlesztett hatfős csapatom a végére 1-2 kör alatt bármilyen ellenállást felszámolt. Bár ehhez az is kell, hogy első nekifutásra legnagyobb mapon mentem, maximális ellenfélszámmal és a csapat felénél elérhetőek voltak a legerősebb talentek. Mellé vannak még kis cheese taktikák is, de azt mindenki fedezze fel magának
Minimális szinten a bandafőnökök is különböznek, mindenkinek van egy saját kis háttere, ami egyedi küldetéseket jelent, egy egyedi képesség (a feleslegestől az OP-ig) és néhány passzív bónusz is.
Sajnos bugok is vannak benne, én általában 7-8 harcból egyszer belefutottam a térképen kívülre spawnoló ellenfélbe. Szóval épületbe belépés előtt ajánlott menteni (egyébként is, a save scumming a barátunk).
Nekem első végigjátszásra, legnagyobb térképen 20 óra volt. Kisebb térképen, kihasználva bizonyos trükköket ez persze lehet kevesebb is, de maga a játék viszont élvezetes Szóval ha teljes áron nem is, de egy akcióban mindenképpen ajánlom.
Ez nem is volt rossz
Megjelenéskor eléggé lehúzták mindenfelé, de múlt héten belefutottam belőle egy streambe és birizgálta a fantáziám. Szóval hétvégén lecsaptam rá és megvan az első végigjátszás is belőle (az össze achihoz még 13 kellene).
Röviden a játék a Mafia és az Xcom szerelemgyereke. Előbbiből hozta a hangulatot (szerintem nagyon jól), a korszakot (1920, alkoholtilalom, dobtáras Thomson, Al Capone mint játszható karakter), utóbbiból a körökre osztott harcrendszert. Annak minden hibájával együtt sajnos. A fél méterről csak 70% eséllyel találó sörétestől az ötlövéses sorozatig ami 80% esélynél nulla találat
Az egészhez a csapatmenedzselés ad némi pluszt, a felbérelhető rosszfiúknak (és lányoknak) van egy kapcsolati hálója. És ha az ellenségét foglalkoztatjuk akkor bizony nem jön hozzánk. Ha pedig egy ellenséges bandafőnök zsoldjában áll a barátja akkor bizony nem fog rálőni...
Sőt, engem egyik harc után ott is hagyott miatta. Egyszer pedig a küldetésénél kapott rossz választ és azért lépett le (én meg visszatöltöttem .
De ment közben is változhatnak a viszonyok, nálam a fél csapat beleszeretett az egyik női karakterbe és onnantól kapták a morálbüntetést, ha sérült az illető. Bár ez a végére nem volt jellemző, egy ponton túl elég könnyűvé tud válni a játék. Ügyesen fejlesztett hatfős csapatom a végére 1-2 kör alatt bármilyen ellenállást felszámolt. Bár ehhez az is kell, hogy első nekifutásra legnagyobb mapon mentem, maximális ellenfélszámmal és a csapat felénél elérhetőek voltak a legerősebb talentek. Mellé vannak még kis cheese taktikák is, de azt mindenki fedezze fel magának
Minimális szinten a bandafőnökök is különböznek, mindenkinek van egy saját kis háttere, ami egyedi küldetéseket jelent, egy egyedi képesség (a feleslegestől az OP-ig) és néhány passzív bónusz is.
Sajnos bugok is vannak benne, én általában 7-8 harcból egyszer belefutottam a térképen kívülre spawnoló ellenfélbe. Szóval épületbe belépés előtt ajánlott menteni (egyébként is, a save scumming a barátunk).
Nekem első végigjátszásra, legnagyobb térképen 20 óra volt. Kisebb térképen, kihasználva bizonyos trükköket ez persze lehet kevesebb is, de maga a játék viszont élvezetes
Szóval ha teljes áron nem is, de egy akcióban mindenképpen ajánlom....az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...
Horizon Zero Dawn:
2018-ban játszottam végig először nem sokkal a PS4 Pro vásárlása után. Már akkor szerelem volt első látásra! Teljesen beszippantott az atmoszféra, a játékmenet és Aloy is hatalmas kedvenc lett!!! Akkor egy alap 42"-os 1080p-s TV-n toltam, de már ott is leesett tőle az állam. Ezúttal a PC verzióra esett a választás legmagasabb grafikai részletességgel, 60 FPS-el és HDR-el a 65-ös Qled-n. Mondogatják, hogy nem számít a grafika, ha a játék remek. DE SZÁMÍT! Azt kell mondanom, hogy bizony számít. Egy egészen más élmény volt így. Olyan szinten szemet gyönyörködtető volt az egész, hogy rengetegszer csak álldogáltam és bámultam, rengeteg fotó is készült! Az a fajta részletesség, ami itt jelen van, az elképesztő! És nem csak látvány tekintetében, hanem a hangok is! A vegetáció az erdős részeken például. Csak megálltam és hallgattam. Nem a szobámban tehénkedtem a kanapén, hanem ott voltam 3040-ben robotállatokkal körülvéve pattanásig feszült idegekkel. Tényleg hihetetlen élmény ez a játék! Természetesen számomra a legélvezetesebb része az volt, mikor is írásos feljegyzések és hanganyag maradványok által szépen apránként összerakjuk, hogy mi is történt az emberiséggel és a bolygóval, hogy jutottunk ide. Iszonyatosan erős és drámai holo videó jelentek szemtanúi lehetünk a játék során. Két apróság van, amibe bele tudnék kötni, ha nagyon akarnék. Az emberek elleni harcon kicsit lehetne változtatni. Mert ha egy kisebb gépet 1 vagy 2 csapással kettőbe vágok, akkor ne kelljen már fél percig csépelnem egy embert, ha úgy adódik. Lehetett volna ott is valami jó kis csonkolós vagy kettészelős megoldást alkalmazni, feldobta volna rendesen a játékot! A másik pedig, hogy legalább 3 olyan jelenet van, amiben az emberünk megvárja, amíg odaérünk, elmondja a kis két sorát majd meghal. Ez annyira rossz! Filmekben is utálni szoktam, de itt is már forgattam a szemem a második és harmadik alkalomnál is. De ezeken kívül nagyon nem tudnék most hirtelen mást említeni. Első alkalommal story nehézségen vittem végig, mert rettentő béna voltam a controllerrel (meg egyébként is! ), ezúttal a hard-ot választottam. És milyen jól tettem!!! Volt, hogy vért izzadtam és ordítva anyáztam, de végül csak megérte. Sokkal nagyobb sikerélmény 10-15 perces elkeseredett harc árán földre vinni egy hatalmas dögöt és üvölteni, hogy "EZAZZZZ!!!! VÉGEEEEED VAN TE ROHADÉK, HOGY PUSZTULNÁL MEG!!!!!" Úgyhogy mindenképpen javaslom a magasabb nehézségi szintet! És efölött még van kettő magasabb beállítási lehetőség is!
Összességében azt kell mondanom, hogy még jobban élveztem ezt a végigjátszást, mint első alkalommal, pedig nem hittem, hogy ez lehetséges. Emlékeztem pár részletre természetesen, de rengeteget felejtettem az évek során. Minden sci-fi rajongónak csak ajánlani tudom! Ha csak nagyjából pont ezt hozza élményben a Forbidden West, akkor én már nagyon elégedett leszek!
2018-ban játszottam végig először nem sokkal a PS4 Pro vásárlása után. Már akkor szerelem volt első látásra! Teljesen beszippantott az atmoszféra, a játékmenet és Aloy is hatalmas kedvenc lett!!! Akkor egy alap 42"-os 1080p-s TV-n toltam, de már ott is leesett tőle az állam. Ezúttal a PC verzióra esett a választás legmagasabb grafikai részletességgel, 60 FPS-el és HDR-el a 65-ös Qled-n. Mondogatják, hogy nem számít a grafika, ha a játék remek. DE SZÁMÍT!
Azt kell mondanom, hogy bizony számít. Egy egészen más élmény volt így. Olyan szinten szemet gyönyörködtető volt az egész, hogy rengetegszer csak álldogáltam és bámultam, rengeteg fotó is készült! Az a fajta részletesség, ami itt jelen van, az elképesztő! És nem csak látvány tekintetében, hanem a hangok is! A vegetáció az erdős részeken például. Csak megálltam és hallgattam. Nem a szobámban tehénkedtem a kanapén, hanem ott voltam 3040-ben robotállatokkal körülvéve pattanásig feszült idegekkel. Tényleg hihetetlen élmény ez a játék! Természetesen számomra a legélvezetesebb része az volt, mikor is írásos feljegyzések és hanganyag maradványok által szépen apránként összerakjuk, hogy mi is történt az emberiséggel és a bolygóval, hogy jutottunk ide. Iszonyatosan erős és drámai holo videó jelentek szemtanúi lehetünk a játék során. Két apróság van, amibe bele tudnék kötni, ha nagyon akarnék. Az emberek elleni harcon kicsit lehetne változtatni. Mert ha egy kisebb gépet 1 vagy 2 csapással kettőbe vágok, akkor ne kelljen már fél percig csépelnem egy embert, ha úgy adódik. Lehetett volna ott is valami jó kis csonkolós vagy kettészelős megoldást alkalmazni, feldobta volna rendesen a játékot! A másik pedig, hogy legalább 3 olyan jelenet van, amiben az emberünk megvárja, amíg odaérünk, elmondja a kis két sorát majd meghal. Ez annyira rossz! Filmekben is utálni szoktam, de itt is már forgattam a szemem a második és harmadik alkalomnál is. De ezeken kívül nagyon nem tudnék most hirtelen mást említeni. Első alkalommal story nehézségen vittem végig, mert rettentő béna voltam a controllerrel (meg egyébként is! ), ezúttal a hard-ot választottam. És milyen jól tettem!!! Volt, hogy vért izzadtam és ordítva anyáztam, de végül csak megérte. Sokkal nagyobb sikerélmény 10-15 perces elkeseredett harc árán földre vinni egy hatalmas dögöt és üvölteni, hogy "EZAZZZZ!!!! VÉGEEEEED VAN TE ROHADÉK, HOGY PUSZTULNÁL MEG!!!!!" Úgyhogy mindenképpen javaslom a magasabb nehézségi szintet! És efölött még van kettő magasabb beállítási lehetőség is!
Összességében azt kell mondanom, hogy még jobban élveztem ezt a végigjátszást, mint első alkalommal, pedig nem hittem, hogy ez lehetséges. Emlékeztem pár részletre természetesen, de rengeteget felejtettem az évek során. Minden sci-fi rajongónak csak ajánlani tudom! Ha csak nagyjából pont ezt hozza élményben a Forbidden West, akkor én már nagyon elégedett leszek!
Mafia Definitive Edition
Féltem ettől a játéktól, attól kezdve, hogy bejelentették. Ismertem az eredeti változatot és féltem, hogy a felújított változat nem fog felérni az eredetihez. Nos, jelentem alaptalanul.
A módosítások cirka 90%-a (szerintem) a történet előnyére történt. A fontosabb események nem változtak, viszont a karaktereket tényleg alaposabban kifejtették. A vége pedig ugyanolyan szomorú, mint 16 évvel ezelőtt, mikor először sikerült a végére érnem.
Kihívást kedvelőknek (és mazochistáknak) csakis classic fokozaton Bizonyos részeket így is könnyebbnek éreztem, mint az eredeti változatban, de lehet csak én fejlődtem azóta. De a sztori miatt mindenkinek tudom ajánlani, manapság kevés ilyen játék és ilyen történet van.
Azért vannak negatívumok is, bár a játék még ősszel jelent meg, de én most is futottam bele érdekes bugokba... Asztalra kidobás szó nélkül, érdekesen viselkedő ellenfelek és pattogó autók, de volt, hogy az átvezető után instant haltam meg. Illetve egyszer a textúrák nem akartak rendesen betöltődni, de arra egy gamerestart megoldást nyújtott (netes keresésben a Depth of field kikapcsolását javasolták). Egyik sem gamebreaking és csak emiatt kár lenne kihagyni.
Maga a történet nem hosszú, nekem classic fokozaton 14 óra volt a végigjátszás(abból majd 4 óra A verseny) és még öt az achievemenetek kimaxolása... de én már ismertem a játékot, sokszor tudtam mire számítsak.
Én maximálisan csak ajánlani tudom. Aki nem ismeri az első részt annak duplán is. Ennél rosszabb remake-et ne lássak semmiből
Féltem ettől a játéktól, attól kezdve, hogy bejelentették. Ismertem az eredeti változatot és féltem, hogy a felújított változat nem fog felérni az eredetihez. Nos, jelentem alaptalanul.
A módosítások cirka 90%-a (szerintem) a történet előnyére történt. A fontosabb események nem változtak, viszont a karaktereket tényleg alaposabban kifejtették. A vége pedig ugyanolyan szomorú, mint 16 évvel ezelőtt, mikor először sikerült a végére érnem.
Kihívást kedvelőknek (és mazochistáknak) csakis classic fokozaton
Bizonyos részeket így is könnyebbnek éreztem, mint az eredeti változatban, de lehet csak én fejlődtem azóta. De a sztori miatt mindenkinek tudom ajánlani, manapság kevés ilyen játék és ilyen történet van.
Azért vannak negatívumok is, bár a játék még ősszel jelent meg, de én most is futottam bele érdekes bugokba... Asztalra kidobás szó nélkül, érdekesen viselkedő ellenfelek és pattogó autók, de volt, hogy az átvezető után instant haltam meg. Illetve egyszer a textúrák nem akartak rendesen betöltődni, de arra egy gamerestart megoldást nyújtott (netes keresésben a Depth of field kikapcsolását javasolták). Egyik sem gamebreaking és csak emiatt kár lenne kihagyni.
Maga a történet nem hosszú, nekem classic fokozaton 14 óra volt a végigjátszás(abból majd 4 óra A verseny) és még öt az achievemenetek kimaxolása... de én már ismertem a játékot, sokszor tudtam mire számítsak.
Én maximálisan csak ajánlani tudom. Aki nem ismeri az első részt annak duplán is. Ennél rosszabb remake-et ne lássak semmiből
...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...
Darksiders - Genesis
Újabb sorozat végigjátszása kezdődött meg, ki tudja mikor ér véget (főleg, mert nem folyamatosan haladok és nemsokára kezdek egy másikat is).
Bár megjelenés szerint az utolsó Darksiders játék, de időrendben az első. És csak nagy vonalakban kapcsolódik a fő sorozathoz. Sőt, még a TPS nézetet is lecserélték izometrikusra. Szóval igazi spin-off rész, de akitől nem idegen a platformer elemekkel kevert twin-stick shooter az élvezni fogja.
Jelen részben két lovast is irányíthatunk felváltva (vagy coopban mindkét játékos a neki szimpatikusat), az első részből ismerős War-t vagy Strife-ot. A két karakter stílusa kellően más, War az ismerős pallossal, Strife két pisztollyal osztja az áldást és a képességek is különböznek. A két karakter közötti párbeszédek tökéletesen kiemelik a különbözőséget, kapunk vicces beszólásokat és némi lore-t is a világhoz. Például megtudjuk hogyan is jöttek létre a pecsétek
A grafika hozza a kötelezőt, ha új ellenfelet kapunk akkor egy kis videó meg is mutatja közelebbről. Mondjuk nem lnne baj, ha ezt át lehetne léptetni a sokadik alkalommal, de ez a legkevesebb.
A játék indításkor ki is emeli, hogy kontroller ajánlott, de egy-két ügyességi résztől eltekintve billentyűzettel és egérrel is játszható. Bár érezhető, hogy nem erre lett tervezve. Néha a kamera is elég furcsa helyeken tud megállni és olyankor csak halvány körvonalak alapján lehet tájékozódni. De szerencsére nem zavaró.
Néhány bug azért még megjelenés után egy évvel is maradt a játékban. Néha beakadnak ellenfelek valamibe, de az egyik bossnál is beakadt valami és onnantól nem csinált semmit, csak állt egy helyben- A "legviccesebb" pedig az a fagyás volt, amibe már a TheVR is belefutott megjelenéskor (gondoltam megnézem maradt-e ki videó a pálya végén, nekik is összeomlott a játék). Érdekes, hogy másodjára már jó...
Szóval nem tökéletes játék, de érdekes színfoltja a sorozatnak és ha teljes áron nem is (bár a játék alapból csak féláras), de akcióban lehet neki adni egy esélyt. Én nem bántam meg.
Első nekifutásra 25 óra alatt értem a végére, de ebben már benne van pár pálya újrajátszása is az elszórt collectible-ök miatt és másfél óra szenvedős a játék legnehezebb platformerében (ott is hagytam). És legnehezebb fokozaton vár még egy teljes végigszaladás, az további 5-6 óra lehet. Kevésbé achi-őrülteknek tippre 12-13 óra lehet
Újabb sorozat végigjátszása kezdődött meg, ki tudja mikor ér véget (főleg, mert nem folyamatosan haladok és nemsokára kezdek egy másikat is).
Bár megjelenés szerint az utolsó Darksiders játék, de időrendben az első. És csak nagy vonalakban kapcsolódik a fő sorozathoz. Sőt, még a TPS nézetet is lecserélték izometrikusra. Szóval igazi spin-off rész, de akitől nem idegen a platformer elemekkel kevert twin-stick shooter az élvezni fogja.
Jelen részben két lovast is irányíthatunk felváltva (vagy coopban mindkét játékos a neki szimpatikusat), az első részből ismerős War-t vagy Strife-ot. A két karakter stílusa kellően más, War az ismerős pallossal, Strife két pisztollyal osztja az áldást és a képességek is különböznek. A két karakter közötti párbeszédek tökéletesen kiemelik a különbözőséget, kapunk vicces beszólásokat és némi lore-t is a világhoz. Például megtudjuk hogyan is jöttek létre a pecsétek
A grafika hozza a kötelezőt, ha új ellenfelet kapunk akkor egy kis videó meg is mutatja közelebbről. Mondjuk nem lnne baj, ha ezt át lehetne léptetni a sokadik alkalommal, de ez a legkevesebb.
A játék indításkor ki is emeli, hogy kontroller ajánlott, de egy-két ügyességi résztől eltekintve billentyűzettel és egérrel is játszható. Bár érezhető, hogy nem erre lett tervezve. Néha a kamera is elég furcsa helyeken tud megállni és olyankor csak halvány körvonalak alapján lehet tájékozódni. De szerencsére nem zavaró.
Néhány bug azért még megjelenés után egy évvel is maradt a játékban. Néha beakadnak ellenfelek valamibe, de az egyik bossnál is beakadt valami és onnantól nem csinált semmit, csak állt egy helyben- A "legviccesebb" pedig az a fagyás volt, amibe már a TheVR is belefutott megjelenéskor (gondoltam megnézem maradt-e ki videó a pálya végén, nekik is összeomlott a játék). Érdekes, hogy másodjára már jó...
Szóval nem tökéletes játék, de érdekes színfoltja a sorozatnak és ha teljes áron nem is (bár a játék alapból csak féláras), de akcióban lehet neki adni egy esélyt. Én nem bántam meg.
Első nekifutásra 25 óra alatt értem a végére, de ebben már benne van pár pálya újrajátszása is az elszórt collectible-ök miatt és másfél óra szenvedős a játék legnehezebb platformerében (ott is hagytam). És legnehezebb fokozaton vár még egy teljes végigszaladás, az további 5-6 óra lehet. Kevésbé achi-őrülteknek tippre 12-13 óra lehet
...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...
Meh, DLCkkel együtt 12ojró. Azokat meg már a rend kedvéért sem akarnám kihagyni, bár te is lehúztad kicsit meg steamen is eléggé rosszul festenek elégedettség szempontjából.
Még Doom, Senua meg Outer Worlds úgyis hátravan. A tavaszi leárazásig megpróbálok nem hörcsögözni!
@Ricsi1976 Most mégis mi bajod van?
. Azokat meg már a rend kedvéért sem akarnám kihagyni, bár te is lehúztad kicsit meg steamen is eléggé rosszul festenek elégedettség szempontjából.
Még Doom, Senua meg Outer Worlds úgyis hátravan. A tavaszi leárazásig megpróbálok nem hörcsögözni!
@Ricsi1976 Most mégis mi bajod van?
Man literally too angry to die
De hiszen most is 10eur alatt van a steamen
Jajj, hát de ők nem összeesküdtek, hanem zseniális tudósok, akik mindent IS feltaláltak, miközben Istent keresték... De megnyugtatlak ennél elborultabb dolgok is vannak ebben a részben... Itt már nem is a holdon, de egyenesen a Vénuszon van a náci bázis.
Végül még cirka 3 óra kellett a hiányzó achievementekhez. Az összes sajnos nem lett meg, volt három amit csak menet közben lehet megszerezni (és itt nem lehet újrajátszani chaptert, újabb mínusz pont). Illetve van 4 (alapjáték és 1/DLC), ami a Mein Leben fokozaton való teljesítésért járna.
Tekintve, hogy mennyire stabil időnként a játék (nem az) és hogy azt is IADI nehézségen kellene teljesíteni... Kösz, de kösz nem
A hiányzó hármat talán majd egyszer még megpróbálom kiszedni, majd valami csökkentett nehézségen, csak hogy meglegyen
Jajj, hát de ők nem összeesküdtek, hanem zseniális tudósok, akik mindent IS feltaláltak, miközben Istent keresték... De megnyugtatlak ennél elborultabb dolgok is vannak ebben a részben... Itt már nem is a holdon, de egyenesen a Vénuszon van a náci bázis.
Végül még cirka 3 óra kellett a hiányzó achievementekhez. Az összes sajnos nem lett meg, volt három amit csak menet közben lehet megszerezni (és itt nem lehet újrajátszani chaptert, újabb mínusz pont). Illetve van 4 (alapjáték és 1/DLC), ami a Mein Leben fokozaton való teljesítésért járna.
Tekintve, hogy mennyire stabil időnként a játék (nem az) és hogy azt is IADI nehézségen kellene teljesíteni... Kösz, de kösz nem
A hiányzó hármat talán majd egyszer még megpróbálom kiszedni, majd valami csökkentett nehézségen, csak hogy meglegyen
...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...
Jézusom...mit szívtál?
Ezt még nem toltam, csak az előzőt (megvárom míg 10eur alatt lesz), de pont a fekete-fehér dolognál már korábban is felmerült, hogy Hitler valótlan félelme a gonosz és összeesküvő zsidó háttérhatalmakról... na az konkrétan a játék világában ténylegesen létezik!
Tehát pont a nácik alaptalan ideológiáját tették legitimmé az egész sci-fi zsidó szállal. Ezt kicsit öngólnak éreztem egy olyan játékban aminek gyakorlatilag látszólag az a premisszája, hogy lelkiismeretfurdalás nélkül öld a gonosz nácikat.
Tehát pont a nácik alaptalan ideológiáját tették legitimmé az egész sci-fi zsidó szállal. Ezt kicsit öngólnak éreztem egy olyan játékban aminek gyakorlatilag látszólag az a premisszája, hogy lelkiismeretfurdalás nélkül öld a gonosz nácikat.
Man literally too angry to die
Wolfenstein II - The New Colossus (+The Freedom Chronicles DLC)
A sorozat folytatódik... Meg egy időre megy is pihenni, mert ez minden tekintetben sok volt már.
Blazkowicz kalandjai folytatódnak, a prológusban pontosan onnan, ahol az előző rész abbamaradt. Kapunk azért egy kis összefoglalót is a fontosabb eseményekről, mégiscsak eltelt a két játék között. Aztán ugrás az időben és kezdődhet az akció.
Ez a rész azért már elég hullámvasút minden tekintetben. Egyrészt a történetnek vannak tényleg megrázó pillanatai és rég utáltam annyira ellenfelet játékban, mint itt Frau Engelt. Pedig már az előző részben sem lopta be magát a szívembe... Máskor meg csak fogom a fejem, hogy ezt most miért? A játékban szerepel Hitler is, annál a résznél végig azt éreztem, hogy ez már nekem kínos. Ebben a formában nulla értelme volt.
Mellé kapunk még irritáló és sztereotip mellékszereplőket is, legyen teljes a kép. Az viszont tetszett, hogy bár többnyire a nácik A gonosz, de ha elolvassuk a szétszórt képeslapokat és más szövegeket azért az időnként árnyalja a képet. Az előző részben is zavart ez a fekete-fehér felosztás. A végén két társunk vitája pedig... Na az kellett.
Át lett dolgozva a perkrendszer is, személy szerint én az előző részben jobban szerettem. Hasznosabb bónuszok voltak és rövidebb ideig tartott az egészet maximumra fejleszteni. Itt pár képességnél indokolatlanul magasak a követelmények...
És most már vannak mellékküldetések is, amik során enigma kódokat feltörve (amiket a halott parancsnokok dobnak) már bejárt pályákra mehetünk vissza náci tiszteket irtani (illetve a játék vége után mást is csinálni), esetleg a tengeralattjárón kell bohóckodni. Elsőre szórakoztató volt, de a második-harmadik után már csak az achik miatt csináltam... A történethez nem sokat ad hozzá, a küldetés elején elmondják az adott tiszt miért is a sátán egyik fia (ha elmondják) és lehet akciózni. Vagy inkább osonni...
... mert a játék az előző két részhez képest legnehezebb fokozaton maga a pokol Nem véletlenül került bele ebbe a részbe a quicksave lehetősége is, szükség lesz rá. Persze, aki bátornak érzi magát az próbálkozhat a régi rendszer szerint haladni (illetve végigjátszás után elérhető a hardcore mód is), de ennyi könnyítés jár. Amikor még nem is látjuk honnan lő az ellenfél, de már meghaltunk. Rögtön.
Viszont a játékban "legalább" vannak bugok még három évvel megjelenés után is. A kedvencem, ami majdnem a végigjátszást is megakasztotta a "Could not write crash dump" nevezetű, amikor a játék simán összeomlik. Teljesen véletlenszerű, hogy éppen mitől. Ahogy az is, hogy kinek mi javítja. Nálam egy részen semmilyen save-et nem lehetett betölteni, ami egy bizonyos checkpoint és a pálya vége között készült. Minden halálnál vissza kellett tölteni a manuális mentést.
A DLC-k kicsit változtatnak a recepten, ott három különböző karaktert irányíthatunk, fejenként 3 küldetés során (főmenüből, de a tengeralattjáróról is indíthatóak), mindegyiknek saját sztorija van. Hogy milyenek arról ne beszéljünk. Cserébe rövidek. Nagyon... A három DLC kilenc küldetése összesen volt talán nyolc óra, úgy, hogy minden vackot összeszedtem és megcsináltam a challenge mapokat is. Legnehezebb fokozaton... A középső olyan szinten rövid, hogy ott még a hardcore módon is gondolkoztam az első két küldetésnél. Pedig a három közül az a legszimpatikusabb karakter.
Összességében 36 órám van a játékban, még pár achievementet össze kell szedni és néhány mellékküldetés is vár rám. Jó esetben 3-4 óra alatt végzek. De aki nem szed össze mindent IS és csak a sztorin megy végig az olyan 16-18 óra alatt végezhet. És annyi még éppen nem lesz sok Blazkowicz kalandjaiból.
Akcióban 5 EUR körül szokott lenni, annyit bőven megér a játék, még a hibái ellenére is. Viszont a DLC-k miatt a deluxe (vagy a külön season pass) már nem feltétlenül a másik ötöt...
A sorozat folytatódik... Meg egy időre megy is pihenni, mert ez minden tekintetben sok volt már.
Blazkowicz kalandjai folytatódnak, a prológusban pontosan onnan, ahol az előző rész abbamaradt. Kapunk azért egy kis összefoglalót is a fontosabb eseményekről, mégiscsak eltelt a két játék között. Aztán ugrás az időben és kezdődhet az akció.
Ez a rész azért már elég hullámvasút minden tekintetben. Egyrészt a történetnek vannak tényleg megrázó pillanatai és rég utáltam annyira ellenfelet játékban, mint itt Frau Engelt. Pedig már az előző részben sem lopta be magát a szívembe... Máskor meg csak fogom a fejem, hogy ezt most miért? A játékban szerepel Hitler is, annál a résznél végig azt éreztem, hogy ez már nekem kínos. Ebben a formában nulla értelme volt.
Mellé kapunk még irritáló és sztereotip mellékszereplőket is, legyen teljes a kép. Az viszont tetszett, hogy bár többnyire a nácik A gonosz, de ha elolvassuk a szétszórt képeslapokat és más szövegeket azért az időnként árnyalja a képet. Az előző részben is zavart ez a fekete-fehér felosztás. A végén két társunk vitája pedig... Na az kellett.
Át lett dolgozva a perkrendszer is, személy szerint én az előző részben jobban szerettem. Hasznosabb bónuszok voltak és rövidebb ideig tartott az egészet maximumra fejleszteni. Itt pár képességnél indokolatlanul magasak a követelmények...
És most már vannak mellékküldetések is, amik során enigma kódokat feltörve (amiket a halott parancsnokok dobnak) már bejárt pályákra mehetünk vissza náci tiszteket irtani (illetve a játék vége után mást is csinálni), esetleg a tengeralattjárón kell bohóckodni. Elsőre szórakoztató volt, de a második-harmadik után már csak az achik miatt csináltam... A történethez nem sokat ad hozzá, a küldetés elején elmondják az adott tiszt miért is a sátán egyik fia (ha elmondják) és lehet akciózni. Vagy inkább osonni...
... mert a játék az előző két részhez képest legnehezebb fokozaton maga a pokol
Nem véletlenül került bele ebbe a részbe a quicksave lehetősége is, szükség lesz rá. Persze, aki bátornak érzi magát az próbálkozhat a régi rendszer szerint haladni (illetve végigjátszás után elérhető a hardcore mód is), de ennyi könnyítés jár. Amikor még nem is látjuk honnan lő az ellenfél, de már meghaltunk. Rögtön.
Viszont a játékban "legalább" vannak bugok még három évvel megjelenés után is. A kedvencem, ami majdnem a végigjátszást is megakasztotta a "Could not write crash dump" nevezetű, amikor a játék simán összeomlik. Teljesen véletlenszerű, hogy éppen mitől. Ahogy az is, hogy kinek mi javítja. Nálam egy részen semmilyen save-et nem lehetett betölteni, ami egy bizonyos checkpoint és a pálya vége között készült. Minden halálnál vissza kellett tölteni a manuális mentést.
A DLC-k kicsit változtatnak a recepten, ott három különböző karaktert irányíthatunk, fejenként 3 küldetés során (főmenüből, de a tengeralattjáróról is indíthatóak), mindegyiknek saját sztorija van. Hogy milyenek arról ne beszéljünk. Cserébe rövidek. Nagyon... A három DLC kilenc küldetése összesen volt talán nyolc óra, úgy, hogy minden vackot összeszedtem és megcsináltam a challenge mapokat is. Legnehezebb fokozaton... A középső olyan szinten rövid, hogy ott még a hardcore módon is gondolkoztam az első két küldetésnél. Pedig a három közül az a legszimpatikusabb karakter.
Összességében 36 órám van a játékban, még pár achievementet össze kell szedni és néhány mellékküldetés is vár rám. Jó esetben 3-4 óra alatt végzek. De aki nem szed össze mindent IS és csak a sztorin megy végig az olyan 16-18 óra alatt végezhet. És annyi még éppen nem lesz sok Blazkowicz kalandjaiból.
Akcióban 5 EUR körül szokott lenni, annyit bőven megér a játék, még a hibái ellenére is. Viszont a DLC-k miatt a deluxe (vagy a külön season pass) már nem feltétlenül a másik ötöt...
...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...
Érdekességképpen: végigszaladtam a másik timeline-on is, érdekelt mennyi a különbség (és jobban tetszik ez a rész, mint a folytatás :S ). Hát Tekla szimpatikusabb volt, mint a nevétsemtudom gitáros néger, Wyatt maradt egy idegesítő kölyök, mint a prológusban volt, szóval jobb a Fergus timeline. Arról nem beszélve, hogy a bónusz is hasznosabb.
Egy fenékkel, úgy, hogy tudtam merre kell menni és a karakternek megvoltak a bónuszai a másik timeline miatt cirka 7,5 óra volt.
Egy fenékkel, úgy, hogy tudtam merre kell menni és a karakternek megvoltak a bónuszai a másik timeline miatt cirka 7,5 óra volt.
...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...
Immortals - Fenyx Rising
Nem értem én a ubisoftot... Ezt a játékot így, ilyen (akár csak a házon belüli) konkurencia mellett piacra dobni az év öngólja volt. Ráadásul a három nagy ubi megjelenés közül ez kapta a legkisebb hírverést is, pedig (szerintem) magasan ez a legjobb. A kiadót nézve az elmúlt évekből is kiemelkedik, számomra az év abszolút meglepetése. Mondom ezt úgy, hogy először én is csak érdeklődve néztem, hogy mi ez a játék. És miért tudtak egyesek annyira rákapni. Nos, 50+ óra után megvan a válasz
Az alapsztori egyszerű: Typhon (az ügyeletes főgonosz) kiszabadul, az isteneket erejét elveszi, a hősöket legyőzi, az embereket kővé változtatja. Csak mi ússzuk meg valamiért az egészet. Némi bolyongás után a prológusban megszerezzük Daidalos szárnyait, Atalanta fejszéjét, Herkules csuklóvédőjét és még Zeusz villámából is egy szikrányit (görög mitológiát ismerők komoly előnyben), szóval csak ilyen mindennapi kacatokat. A feladat pedig egyszerű, összeszedni az isteneket, visszaszerezni az erejüket és ha már belejöttünk lecsapni Typhont is. Ami az egészet megfűszerezi az a humor. Kezdve azzal, hogy a történetet éppen Prométheusz meséli el Zeusznak, aki nem rest mindent IS kommentálni. És egyébként is egy ritka nagy suttyó. Nem csak a főszál alatt beszélnek, de fejtörőknél is. Szóval érdemes odafigyelni minden beszélgetésre, néha teljesen váratlanul tudnak benyögni valami vicceset.
A játékmenet alapvetően nem bonyolult, kapunk egy több részre osztott térképet, ládákkal, fejtörőkkel, vaultokkal (amolyan logikai dungeon) és persze ellenfelekkel, és egy központi hubbal ahol az istenek gyülekeznek idővel és mi is fejleszthetjük magunkat aztán lehet kalandozni. Ami az egészet élvezetessé teszi (a humoron túl persze), hogy legtöbbször a ládákhoz is tartozik egy külön kis fejtörő. És sosincs két ugyanolyan, én még a végén is futottam bele olyanba, amin igencsak el kellett gondolkoznom (viszont segítséget csak kétszer kellett keresnem a neten). Viszont volt olyan vault, aminél (igaz pár próbálkozás után), de sikerült a fél pályát kikerülnöm. Megvan a varázsa a játéknak, csak el kell jutni az első istenig
A harcok nem túl nehezek hard fokozaton sem, de igazából nem is az a lényeg benne. Persze van egy-két kivétel, azoknál szól is a játék, de türelmesen és óvatosan (főleg türelmesen) minden megoldható. Legfeljebb 20 percig tart
A grafika kicsit rajzfilmes, de pont illik az egész hangulatához. A lebénított ellenfelek feje fölé igenis kellenek a csillagok ebben a játékban A zene is hozza a kötelezőt, de én jobban szerettem a két narrátort hallgatni.
Az egyetlen kis hibának az utolsó területet hoznám fel, ott bejön a fejtörőkbe és a játékmenetbe egy plusz mechanika a hideg személyében, ami inkább csak feleslegesen bosszantóvá teszi a dolgot. Azt tudtam volna mellőzni. Plusz sikerült rossz oldalon indulnom és megkavarnom az egész történetet ezzel a kis bakival, de utóbbi inkább az én hibám. Viszont egyetlen bugba sem futottam bele, nem voltak fagyások sem, szóval kifejezetten stabil a játék. Igaz mire elkezdtem már egy patch kijött hozzá, de ha azt nézem, hogy más játékok megjelenés után fél évvel is milyen állapotban vannak...
Szóval én maximálisan csak ajánlani tudom a játékot, nem tudom mikor szórakoztam ilyen jót utoljára. Az ünnepekre tökéletes szórakozás és a harácsonyi vígjátékokkal ellentétben ezen tényleg lehet nevetni is.
Nálam a vége 53 óra lett, 100%, minden achievement kész (a végén kicsit csaltam, a mountok egy részéhez és pár elkószált ládához netes segítség kellett). Aki csak a sztorin szalad végig és nem foglalkozik a nem kötelező részekkel az kb. a fele alatt végezhet. És kimarad egy csomó vicces beszólásból.
Nem értem én a ubisoftot... Ezt a játékot így, ilyen (akár csak a házon belüli) konkurencia mellett piacra dobni az év öngólja volt. Ráadásul a három nagy ubi megjelenés közül ez kapta a legkisebb hírverést is, pedig (szerintem) magasan ez a legjobb. A kiadót nézve az elmúlt évekből is kiemelkedik, számomra az év abszolút meglepetése. Mondom ezt úgy, hogy először én is csak érdeklődve néztem, hogy mi ez a játék. És miért tudtak egyesek annyira rákapni. Nos, 50+ óra után megvan a válasz
Az alapsztori egyszerű: Typhon (az ügyeletes főgonosz) kiszabadul, az isteneket erejét elveszi, a hősöket legyőzi, az embereket kővé változtatja. Csak mi ússzuk meg valamiért az egészet. Némi bolyongás után a prológusban megszerezzük Daidalos szárnyait, Atalanta fejszéjét, Herkules csuklóvédőjét és még Zeusz villámából is egy szikrányit (görög mitológiát ismerők komoly előnyben), szóval csak ilyen mindennapi kacatokat. A feladat pedig egyszerű, összeszedni az isteneket, visszaszerezni az erejüket és ha már belejöttünk lecsapni Typhont is. Ami az egészet megfűszerezi az a humor. Kezdve azzal, hogy a történetet éppen Prométheusz meséli el Zeusznak, aki nem rest mindent IS kommentálni. És egyébként is egy ritka nagy suttyó. Nem csak a főszál alatt beszélnek, de fejtörőknél is. Szóval érdemes odafigyelni minden beszélgetésre, néha teljesen váratlanul tudnak benyögni valami vicceset.
A játékmenet alapvetően nem bonyolult, kapunk egy több részre osztott térképet, ládákkal, fejtörőkkel, vaultokkal (amolyan logikai dungeon) és persze ellenfelekkel, és egy központi hubbal ahol az istenek gyülekeznek idővel és mi is fejleszthetjük magunkat aztán lehet kalandozni. Ami az egészet élvezetessé teszi (a humoron túl persze), hogy legtöbbször a ládákhoz is tartozik egy külön kis fejtörő. És sosincs két ugyanolyan, én még a végén is futottam bele olyanba, amin igencsak el kellett gondolkoznom (viszont segítséget csak kétszer kellett keresnem a neten). Viszont volt olyan vault, aminél (igaz pár próbálkozás után), de sikerült a fél pályát kikerülnöm. Megvan a varázsa a játéknak, csak el kell jutni az első istenig
A harcok nem túl nehezek hard fokozaton sem, de igazából nem is az a lényeg benne. Persze van egy-két kivétel, azoknál szól is a játék, de türelmesen és óvatosan (főleg türelmesen) minden megoldható. Legfeljebb 20 percig tart
A grafika kicsit rajzfilmes, de pont illik az egész hangulatához. A lebénított ellenfelek feje fölé igenis kellenek a csillagok ebben a játékban
A zene is hozza a kötelezőt, de én jobban szerettem a két narrátort hallgatni.
Az egyetlen kis hibának az utolsó területet hoznám fel, ott bejön a fejtörőkbe és a játékmenetbe egy plusz mechanika a hideg személyében, ami inkább csak feleslegesen bosszantóvá teszi a dolgot. Azt tudtam volna mellőzni. Plusz sikerült rossz oldalon indulnom és megkavarnom az egész történetet ezzel a kis bakival, de utóbbi inkább az én hibám. Viszont egyetlen bugba sem futottam bele, nem voltak fagyások sem, szóval kifejezetten stabil a játék. Igaz mire elkezdtem már egy patch kijött hozzá, de ha azt nézem, hogy más játékok megjelenés után fél évvel is milyen állapotban vannak...
Szóval én maximálisan csak ajánlani tudom a játékot, nem tudom mikor szórakoztam ilyen jót utoljára. Az ünnepekre tökéletes szórakozás és a harácsonyi vígjátékokkal ellentétben ezen tényleg lehet nevetni is.
Nálam a vége 53 óra lett, 100%, minden achievement kész (a végén kicsit csaltam, a mountok egy részéhez és pár elkószált ládához netes segítség kellett). Aki csak a sztorin szalad végig és nem foglalkozik a nem kötelező részekkel az kb. a fele alatt végezhet. És kimarad egy csomó vicces beszólásból.
...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...
Ja, azzal tényleg nem játszottam. Mégse, visszavon!
Youngblood-ról van szó.
Szerintem gyomorforgatóan undorító játék. Nem tudnám pontosan megmondani, miért taszított annyira, mert százszor véresebb dolgokat is láttam már játékban.
Die Hard 13 - Az élet most aztán már k*rva drága!
Pedig jó játékok, megfelelően nehéz is és nagyon jó történet / megvalósítás. Nem tudom milyen cikkeket és hol olvastál.
Én azt nem mertem bevállalni, annyira lehúzta minden és mindenki. 
"Demot" abból is néztem, talán New York (?) elejéig jutottam, aztán átnyergeltem másra.
De azt nem fogom 100%-osra csinálni... Mein Leben fokozat... Meg amit a paci himbál... Szeretem a kihívásokat, de az DS-t táncszőnyeggel kategória már nálam.
De még a Youngblood is vár rám, annak az elejét néztem streamen, az is beteg egy cucc Még ha maga a játék olyan is lett, amilyen...
De azt nem fogom 100%-osra csinálni... Mein Leben fokozat... Meg amit a paci himbál...
Szeretem a kihívásokat, de az DS-t táncszőnyeggel kategória már nálam.
De még a Youngblood is vár rám, annak az elejét néztem streamen, az is beteg egy cucc
Még ha maga a játék olyan is lett, amilyen......az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...
The New Colossus lesz hatalmas!!! Ott szakadtam sokszor az átvezetőkön!
Wolfenstein - The New Order
A Valhalla után kellett valami pihentető játék, plusz még tavasszal terveztem a sorozat végigjátszását, adta magát. Még a megjelenés környékén, "demo" változatban volt hozzá szerencsém, de jó volt újrázni. És legalább az achievementeket is megcsináltam, még egy tökéletes játék.
Hat, majdnem hét éves játékhoz képest nem öregedett rosszul, szerintem még mai szemmel is jól néz ki. És nincs is túlbonyolítva, van pár collectible, egy minimális perk-rendszer és egy egész német birodalom, amit meg kell dönteni. Néha kell egy ilyen is a sok 100+ órás open world mellé.
Ahhoz képest a történetnek vannak jó részei, még ha (érthető módon) kicsit fekete-fehérek is a karakterek. A vége pedig még úgy is epikus, hogy pontosan lehet tudni, hogy már van folytatás. Én csak ajánlani tudom, akinek eddig esetleg kimaradt az a harácsonyi akciók idején 3-4 EUR körül be tudja szerezni
Nálam 16,5 óra volt a vége, ebben benne van két küldetés újrázása és némi kényszeres visszatöltögetés a perkek miatt. És kicsit csaltam is, mert a játék felétől guide alapján mentem a collectible-ök után
A Valhalla után kellett valami pihentető játék, plusz még tavasszal terveztem a sorozat végigjátszását, adta magát. Még a megjelenés környékén, "demo" változatban volt hozzá szerencsém, de jó volt újrázni. És legalább az achievementeket is megcsináltam, még egy tökéletes játék.
Hat, majdnem hét éves játékhoz képest nem öregedett rosszul, szerintem még mai szemmel is jól néz ki. És nincs is túlbonyolítva, van pár collectible, egy minimális perk-rendszer és egy egész német birodalom, amit meg kell dönteni. Néha kell egy ilyen is a sok 100+ órás open world mellé.
Ahhoz képest a történetnek vannak jó részei, még ha (érthető módon) kicsit fekete-fehérek is a karakterek. A vége pedig még úgy is epikus, hogy pontosan lehet tudni, hogy már van folytatás. Én csak ajánlani tudom, akinek eddig esetleg kimaradt az a harácsonyi akciók idején 3-4 EUR körül be tudja szerezni
Nálam 16,5 óra volt a vége, ebben benne van két küldetés újrázása és némi kényszeres visszatöltögetés a perkek miatt. És kicsit csaltam is, mert a játék felétől guide alapján mentem a collectible-ök után
...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...
Nem hallottam róla, de bármi megtörténhet.
Nem akarják ezt véletlenül PS5-re kihozni egy új VR verzióval együtt? Az úgy nekem akár system seller is lehetne...
„Mindig első a kávé, aztán jöhet a radar!”
Half-Life: Alyx
EGYSZERŰEN EGÉSZEN ELKÉPESZTŐ volt ez a játék!!! Én még mindig nem hiszem el, hogy röpke pár évtized alatt idáig jutottunk! Nincs 30 éve, hogy még a "Wizard of Wor"-t toltuk a magnókazettás C64-en, erre itt tartunk! Felveszed a sisakot és megszűnik a külvilág. Ott vagy, jelen vagy és csak ámulsz! Amit sajnáltam, hogy viszonylag kevés volt az adrenalin dús akció. Amikor a nagy dög bogarak rohamoztak és közben a katonák még lőttek is rám, az valami egészen frenetikus volt! Volt, hogy annyira remegett a kezem az akció hevében, hogy a sörétes megtöltése közben elejtettem a lőszert! Egyszerűen félelmetesen jó a fegyverkezelés! Az, hogy két kézzel, te nyitod ki, tárazol be, töltöd csőre....és a fegyverfejlesztések pluszba, amikkel tuningolni lehet őket! WOW! Igazából tipikusan az a játék, amit nem lehet szavakkal leírni, mert nem jössz rá, amíg fel nem húzod a szemüveget és nem éled át saját magad. Rettegtem, mosolyogtam, ámultam. Minden kétséget kizáróan az eddigi legkülönlegesebb játékélményem volt!
A technológia már nem jár gyerekcipőben, de azért bőven van hova fejlődni! A jelenleginél 4-5-ször nagyobb felbontást is elviselnének ezek a szemüvegek, mert még mindig bőven látszódik, hogy pixeles, de mindezek ellenére így is lehengerlő a látvány. Meg mondjuk videókártya legyen a foglalatán, ami képes lenne akkora felbontást 90 FPS-el megmozgatni!
Ha van rá lehetőségetek, játsszátok végig! A HL rajongók mindenképp!!!
EGYSZERŰEN EGÉSZEN ELKÉPESZTŐ volt ez a játék!!! Én még mindig nem hiszem el, hogy röpke pár évtized alatt idáig jutottunk! Nincs 30 éve, hogy még a "Wizard of Wor"-t toltuk a magnókazettás C64-en, erre itt tartunk! Felveszed a sisakot és megszűnik a külvilág. Ott vagy, jelen vagy és csak ámulsz! Amit sajnáltam, hogy viszonylag kevés volt az adrenalin dús akció. Amikor a nagy dög bogarak rohamoztak és közben a katonák még lőttek is rám, az valami egészen frenetikus volt! Volt, hogy annyira remegett a kezem az akció hevében, hogy a sörétes megtöltése közben elejtettem a lőszert!
Egyszerűen félelmetesen jó a fegyverkezelés! Az, hogy két kézzel, te nyitod ki, tárazol be, töltöd csőre....és a fegyverfejlesztések pluszba, amikkel tuningolni lehet őket! WOW! Igazából tipikusan az a játék, amit nem lehet szavakkal leírni, mert nem jössz rá, amíg fel nem húzod a szemüveget és nem éled át saját magad. Rettegtem, mosolyogtam, ámultam. Minden kétséget kizáróan az eddigi legkülönlegesebb játékélményem volt!
A technológia már nem jár gyerekcipőben, de azért bőven van hova fejlődni! A jelenleginél 4-5-ször nagyobb felbontást is elviselnének ezek a szemüvegek, mert még mindig bőven látszódik, hogy pixeles, de mindezek ellenére így is lehengerlő a látvány. Meg mondjuk videókártya legyen a foglalatán, ami képes lenne akkora felbontást 90 FPS-el megmozgatni!
Ha van rá lehetőségetek, játsszátok végig! A HL rajongók mindenképp!!!
Assassin's Creed - Valhalla
Az előző részt már kétszer hagytam félbe, túl nagy, túl üres és monoton a világ. Pedig a görög mitológia és a világ még érdekel is, a vikingekről és a skandináv mondavilágról ellenben alig tudok valamit. Kb. ami a mainstreamba átszivárgott.
Szóval elég nagy hátrányból indult a játék, de annyira áradozott mindenki és sikerült kifognom belőle néhány érdekesebb streamet, szóval mégis belevágtam. És így 125 óra után azt kell mondjam nem bántam meg, még ha voltak is kisebb-nagyobb ellenérzéseim.
A hosszúra nyúlt (nekem az volt kilenc óra, de én mindent összeszedtem a kezdő területen) és nem túl érdekes északi tutorial után áthajózunk végre Angliába és kinyílik a világ, szépen jönnek a lehetőségek. Bővíthetjük a települést, raidelhetünk kolostorokat, a megfelelő épület megépítése után vadászhatunktemplomosokra.. izé... kultistákra... vagyis... Na szóval itt is megvan a kiirtandó gonosz rend is. Ami nekem kicsit csalódás volt, ez mondjuk jobban tetszett az előző részben. Az egész Angliát behálózó rend második embere egy piaci zenész? Ahha, mesélj még játék
Az újítások részeként a területekről száműzve lettek a kérdőjelek, helyette háromféle pötty van, ami lehet wealth (nyersanyag vagy valamilyen egyéb loot), mystery (többnyire küldetések, legendás állatok, hasonlók) és Artifact (visszatért a Black Flag-es papírkergetés is, haljon). Aki maximalista annak úgyis végig kell mennie mindegyiken (jelen), de akit nem érdekel annyira az tud némi időt spórolni. Annyi bajom azért van ezzel a rendszerrel, hogy néhány pötty sztorihoz kötött...
A fő történetszál egyébként meglepően érdekesre sikerült, hosszú idő óta az első AC ahol a történet is érdekelt. Azért azt nem mondom, hogy az egész történet, azért voltak olyan részek, ahol már az arcomat kapartam és egy-két helyen a párbeszédet is elugrattam, mert szabadulni akartam még a szereplők közeléből is.
Mellé kapunk egy elég hosszú, mitológiai mellékszálat is, ami egyrészt érdekelt, másrészt Asgardnál idegesítőbb területet nehezen tudok elképzelni. Meg nem is szeretnék. Kicsit nehezen tudtam összerakni, hogy az a rész mi is volt, ezen a Jotunheimben játszódó folytatós sem segített, de azt hiszem a végére egész jól sikerült kibogoznom a szálakat. Persze maradtak homályos foltok (hajjaj), de ezt tippre majd a két DLC megpróbálja megmagyarázni. Én erősen reménykedek benne.
A grafika a szokásos ubisoft. Többnyire gyönyörű, főleg madártávlatból ( ), de azért bele lehet futni érdekes grafikai bugokba. És ha már bugok... Én aránylag szerencsésen megúsztam, mindössze a kezdésnél veszett el közel egy órányi játékom, de az teljesen. Azon felül talán 5-6 összeomlás volt és még néhány kincses térkép, ahol a kincs nincs a helyén. Az olyan apróságokat most ne emlegessük mikor a karakter derékig a padlóban jár, vagy lovaglás közben megmagyarázhatatlan módon meghal a karakter. Amikor beakad és csak a reload segít az komolyabb probléma. De neten és streamet nézve sikerült azért látnom komoly gamebreaking bugokat, nem mozduló NPC-ket is. Szóval azért nem árt még pár patch a játéknak.
Még két változtatást emelnék ki:
1. Adrón madár mondhatni teljesen használhatatlan. Az előző két részben ellenfeleket tagelt, ládákat jelölt, pontosan megtalált dolgokat, most jó esetben megmutatja a hozzávetőleges területet, ahová menni kell. Az egyetlen haszna, hogy a szétszórt opálokat is be tudja jelölni, másra nem is használtam.
2. Az Odyssey-vel szemben itt nincs kétezer fegyver (ez a mennyiség az Originsre is állt), amiből 200 legendás és még ezer páncél. Fix helyeken, többnyire ládákban, esetleg ellenfeleknél vagy küldetések után kapunk felszerelést, cserébe a fejlesztés is sokkal egyszerűbb. Ez egyrészt annyiból jobb, hogy úgyis mindenki azt a pár darabot használja, aki tetszik neki, másrészt 11 páncélszett? Most komolyan? És abból egyet csak a játék legvégére lehet összeszedni? Szóval kicsit kevés a felszerelés, nah...
Mindent összevetve én élveztem, mint az elején is írtam 125 órát sikerült eltöltenem a játékkal, közel 100% lett a vége (hülye horgászat). És hála az új rendszernek még (többnyire) a farmolás sem volt unalmas. Aki csak a főszálon szalad végig érzésre olyan 50-60 óra alatt is a végére érhet. Párbeszédeket átpörgetve talán még hamarabb is. Én mindenesetre élveztem, várom a sztori folytatását.
Peace: Direkt nem olvastam el előre te mit írtál, de utólag úgy látom nagyrészt egyezünk
Az előző részt már kétszer hagytam félbe, túl nagy, túl üres és monoton a világ. Pedig a görög mitológia és a világ még érdekel is, a vikingekről és a skandináv mondavilágról ellenben alig tudok valamit. Kb. ami a mainstreamba átszivárgott.
Szóval elég nagy hátrányból indult a játék, de annyira áradozott mindenki és sikerült kifognom belőle néhány érdekesebb streamet, szóval mégis belevágtam. És így 125 óra után azt kell mondjam nem bántam meg, még ha voltak is kisebb-nagyobb ellenérzéseim.
A hosszúra nyúlt (nekem az volt kilenc óra, de én mindent összeszedtem a kezdő területen) és nem túl érdekes északi tutorial után áthajózunk végre Angliába és kinyílik a világ, szépen jönnek a lehetőségek. Bővíthetjük a települést, raidelhetünk kolostorokat, a megfelelő épület megépítése után vadászhatunk
Az újítások részeként a területekről száműzve lettek a kérdőjelek, helyette háromféle pötty van, ami lehet wealth (nyersanyag vagy valamilyen egyéb loot), mystery (többnyire küldetések, legendás állatok, hasonlók) és Artifact (visszatért a Black Flag-es papírkergetés is, haljon
). Aki maximalista annak úgyis végig kell mennie mindegyiken (jelen), de akit nem érdekel annyira az tud némi időt spórolni. Annyi bajom azért van ezzel a rendszerrel, hogy néhány pötty sztorihoz kötött...
A fő történetszál egyébként meglepően érdekesre sikerült, hosszú idő óta az első AC ahol a történet is érdekelt. Azért azt nem mondom, hogy az egész történet, azért voltak olyan részek, ahol már az arcomat kapartam és egy-két helyen a párbeszédet is elugrattam, mert szabadulni akartam még a szereplők közeléből is.
Mellé kapunk egy elég hosszú, mitológiai mellékszálat is, ami egyrészt érdekelt, másrészt Asgardnál idegesítőbb területet nehezen tudok elképzelni. Meg nem is szeretnék. Kicsit nehezen tudtam összerakni, hogy az a rész mi is volt, ezen a Jotunheimben játszódó folytatós sem segített, de azt hiszem a végére egész jól sikerült kibogoznom a szálakat. Persze maradtak homályos foltok (hajjaj), de ezt tippre majd a két DLC megpróbálja megmagyarázni. Én erősen reménykedek benne.
A grafika a szokásos ubisoft. Többnyire gyönyörű, főleg madártávlatból (
), de azért bele lehet futni érdekes grafikai bugokba. És ha már bugok... Én aránylag szerencsésen megúsztam, mindössze a kezdésnél veszett el közel egy órányi játékom, de az teljesen. Azon felül talán 5-6 összeomlás volt és még néhány kincses térkép, ahol a kincs nincs a helyén. Az olyan apróságokat most ne emlegessük mikor a karakter derékig a padlóban jár, vagy lovaglás közben megmagyarázhatatlan módon meghal a karakter. Amikor beakad és csak a reload segít az komolyabb probléma. De neten és streamet nézve sikerült azért látnom komoly gamebreaking bugokat, nem mozduló NPC-ket is. Szóval azért nem árt még pár patch a játéknak.
Még két változtatást emelnék ki:
1. A
2. Az Odyssey-vel szemben itt nincs kétezer fegyver (ez a mennyiség az Originsre is állt), amiből 200 legendás és még ezer páncél. Fix helyeken, többnyire ládákban, esetleg ellenfeleknél vagy küldetések után kapunk felszerelést, cserébe a fejlesztés is sokkal egyszerűbb. Ez egyrészt annyiból jobb, hogy úgyis mindenki azt a pár darabot használja, aki tetszik neki, másrészt 11 páncélszett? Most komolyan? És abból egyet csak a játék legvégére lehet összeszedni? Szóval kicsit kevés a felszerelés, nah...
Mindent összevetve én élveztem, mint az elején is írtam 125 órát sikerült eltöltenem a játékkal, közel 100% lett a vége (hülye horgászat). És hála az új rendszernek még (többnyire) a farmolás sem volt unalmas. Aki csak a főszálon szalad végig érzésre olyan 50-60 óra alatt is a végére érhet. Párbeszédeket átpörgetve talán még hamarabb is. Én mindenesetre élveztem, várom a sztori folytatását.
Peace: Direkt nem olvastam el előre te mit írtál, de utólag úgy látom nagyrészt egyezünk
...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...
Spider-Man: Miles Morales
IMÁDTAM!!! Aki végigjátszotta a 2018-as játékot, az pontosan tudja miről beszélek és tisztában van vele, hogy mit ad a játékmenet. A látvány elképesztő és mindezt VÉGRE 60 FPS-el!!! Könnyfakasztóan csodálatos ezt látni! A történet nekem bejött, a szereplők is mind a szívemhez nőttek. Az új controller funkciói félelmetesen jók! Mintha minden egyes millimétere külön életet élne és különböző vibrációs hatást lenne képes kivitelezni. Az adaptív ravaszokat nyomkodni is remek! Nem bántam meg, hogy ezt választottam első PS5-ös játéknak. Mindenkinek csak ajánlani tudom!
IMÁDTAM!!!
Aki végigjátszotta a 2018-as játékot, az pontosan tudja miről beszélek és tisztában van vele, hogy mit ad a játékmenet. A látvány elképesztő és mindezt VÉGRE 60 FPS-el!!! Könnyfakasztóan csodálatos ezt látni! A történet nekem bejött, a szereplők is mind a szívemhez nőttek. Az új controller funkciói félelmetesen jók! Mintha minden egyes millimétere külön életet élne és különböző vibrációs hatást lenne képes kivitelezni. Az adaptív ravaszokat nyomkodni is remek! Nem bántam meg, hogy ezt választottam első PS5-ös játéknak. Mindenkinek csak ajánlani tudom! A fórumon szereplő hozzászólások olvasóink véleményét tükrözik, azokért semmilyen felelősséget nem vállalunk.
Legnépszerűbb cikkek
- 1. Egy hónap múlva ingyenes frissítésként érkezik a The Witcher 3: Wild Hunt - Remastered
- 2. A Dying Light 2: Renaissance elhozza azt, aminek a játékot a Techland eredetileg szánta?
- 3. Már csak tíz nap és megjelenik a Resonance: A Plague Tale Legacy, a sztori trailerrel hangolódhatsz rá
- 4. Hoppá, az Opening Night Live-on derült ki, hogy készül a Heroes of Might & Magic III Remake!
- 5. The Sinking City 2 teszt – Színtiszta lovecrafti túlélőhorror a háború árnyékából
Legfrissebb fórumtémák
- 10:24
- Egy hónap múlva ingyenes frissítésként érkezik a The Witcher 3: Wild Hunt - Remastered [hozzászólások] [2]
- 08:32
- Ki mivel játszik mostanában? [8279]
- 08:03
- A Dying Light 2: Renaissance elhozza azt, aminek a játékot a Techland eredetileg szánta? [hozzászólások] [1]
- 18:48
- Elhunyt... [2781]
- 20:43
- Közzétették a Call of Duty: Modern Warfare 4 bétájának hivatalos gépigényét, a bétához nem kell majd CoD HQ [hozzászólások] [1]
- 11:26
- Döbbenetes mértékű pénzt veszített a Take-Two a Grand Theft Auto VI szivárgásai miatt [hozzászólások] [2]
- 15:36
- Helyzetjelentés Extra [3409]
- 23:20
- Először mozgásban a magyar fejlesztésű új 4X űrstratégia, a Legacy of Sol rövid előzetesben mutatta meg magát [hozzászólások] [8]
- 09:49
- Kiszivárgott néhány Grand Theft Auto VI játékmenet-video, a szivárogtató folytatással fenyegeti a Rockstart [hozzászólások] [1]
- 18:55
- Szét*** az ideg [5565]
