Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs kivétel. Vígjátékoknál például szerencsésebbnek tartom a szinkronizált változatot, mert ezekben az események néha olyan extrém szintre felgyorsulnak, hogy egyszerűen képtelenség úgy feliratozni őket, hogy az ember mindent el tudjon olvasni, és még közben a képre is figyeljen. Például Azumanga Daioh-ból, FMP Fumoffuból egy-két részt töltöttem le, és amíg utóbbiban a poénok nagyon jók tévében nézve, addig olvasva nekem személy szerint nehézkesebben jöttek át, és ráadásul sokkal kevesebb idő is volt értelmezni őket.
Ugyanakkor viszont lassú drámákat, szerelmi történeteket, ahol a hanghatások és a szinkron is nagyon fontos, kizárólag eredeti nyelven szeretek nézni. Ráadásul vannak olyan fordulatok is, amiket egyszerűen nem lehet más nyelvbe átültetni. Például a megszólításokban a -sama, -san, -kun, -chan stb. utótagokat lehetetlen érzékeltetni magyar nyelven. Meg, bár ugyan egy mukkot sem értek belőle, de szeretem hallgatni a japán nyelvet.
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
