Jó lett nagyon, hát változatosság az tényleg van benne bőven. Bár eddig ott tartok, hogy nagy nehezen visszavetődtem az enyéimhez. Nagyot szívtam a felkelőknél: mire odaértem a kisebbik táborhoz, hogy az UAZ-t elkössem, ivánék rendesen beelőztek, így maradt
a gyaloglás
Aztán már a mieinknél, amikor mennék vissza mjr. Horváthoz, hogy jelentést tegyek, látom szegényt csajt, meg azt a sebesült civilt az út közepén. Kiugrok a hámvíből, hogy segítsek, erre fel a csaj nem előkapja a mordályt
Persze másodjára már nem szivattak meg, bár a kocsimat kilőtték az ellenállók. Akkor most hogy is van ez?: a barátokból ellenség...?
Úgyhogy megint gyalogszerrel, vissza a reptérre.