Medal of Honor: Airborne

"...Monjuk, meghalni nem könnyü benne."
De persze ez is sikerült nekem De ami azután jött az még jobban bosszantott. Halálom után újra a gépen találtam magam, mikor éppen kiugrottam. "Ehh? Most újra kell játszanom a pályát? Ne már!"-gondoltam. Erre, mikor földetértem egy...ööö..."zöld füstcucc" közelébe, azt vettem észre, hogy ott vagyok, ahol meghaltam. Fejem: -->
Szal ez nem tetszett, bármennyire is hasznos, mert így máshonnan is megközelítheted az ellenséget meg ilyenek...

Egyébként egyre jobban azt érzem, hogy egyedül csak nekem nem jött be a demója

-ReLax- Everything you know is wrong / black is white, up is down and short is long / and everything you thought was just so important / doesn't matter... -xeLaR-

Nem. Tegnap este még kijátszottam egyszer, és sikerült teljesen kiirtani a város német- és olaszajkú lakosságát.

Másodszorra nekem már jobban tetszett. Eleve rosszul landoltam, éppen az egyik felrobbantandó löveg mellé, bele a pokolba, az ellenség magjába. Volt nagy dinom-dánom, iszonyat tűzharc, de jöttek a többiek, és megmenekültem nagy nehezen. - De addig gyilkos túlélő verseny volt, kegyetlen.

Háztetőkön ugra-bugra sem rossz ötlet, deszantos-kommandós feeling, jól meg lehet lepni az elenséget, és rendesen le tudod fedezni a társaidat.

Nem csak fegyver updrade van, hanem bizonyos skillek is változnak.

A vicc az, hogy megcsinálhatod a pályát csapatban, vagy akár majdnem teljesen szólóban is - tőled függ.

Másodszorra sokkal jobbak voltak a benyomásaim a demóról.

Monjuk, meghalni nem könnyü benne.

Forradalom most! Terjeszd a Tudást és légy nyitott! Készülj fel a Z napra! A változás közeleg…

Most akkor újra termelődnek vagy nem?

horrorgeeks.blogspot.com