Nem egyszerű kérdés. Elvileg, ha jól megszerkesztett törvényről van szó, akkor a jogalkalmazás szempontjából egyszerűbb kezelni, mintha egy rövidebb jogszabály mellett létezne még számtalán részterületet szabályozó ágazati norma is. A másik dolog viszont, hogy egy ilyen terjedelmű törvény esetén nagyobb az esély különféle kodifikációs hibákra, ellentmondásokra is, de ezeket ki lehet küszöbölni idővel (igaz, a tapasztalat azt mutatja, hogy sokszor csak tovább rontanak rajta). A családi jog a polgári jog (mint jogág) egyik jogterülete, ezért abszolút helye van a Ptk-ban.
"Aztán a másik kérdés, hogy elég időt hagynak-e a bevezetésre."
Ezen is el lehet vitatkozni, de tény, hogy már amikor én végezetem az egyetemet, akkor is jelentek meg Ptk. koncepciók, a teljes újraszabályozás ténye pedig már hosszú évek óta napirenden van, és egy 50 éves törvény a számtalan foltozgatással együtt sem biztos, hogy megfelelően tudja szabályozni a mostani jogviszonyokat.
"Mi történik ilyenkor a jogoktatásban?"
Na ez az, ami a jogalkotót egyáltalán nem érdekli, erre a helyzetre az egyetemeknek kell megfelelően felkészülni. Emlékszem, amikor a büntető eljárásjogot kezdtük tanulni, még a régi Be. volt hatályba, de mi már az újat tanultuk, és abból is kellett vizsgázni. Aki éppen a tanulmányai közepén tart, az megszívta, mert úgyis a hatályos jogot kell majd ismernie, az egyetemen múlik, hogy milyen segítséget nyújt az új ismeretek elsajátításához. Ami a diplomát illeti, elvileg a záróvizsga napján hatályos jogot kell ismerni. Szintén a saját példámat tudom felhozni. Annak idején közigazgatási jogból közvetlenül a közigazgatási hatósági eljárás szabályairól szóló törvény (Ket.) hatályba lépése után kellett záróvizsgáznunk. Az új törvényt kérték számon, úgy, hogy semmiféle oktatásban nem részesültünk, mindenki önállóan készült fel a kiadott tételek alapján. Elég kemény dolog volt, de egy jogász élete a későbbiekben is erről szól.
