25 éve Veletek – PC Dome / PlayDome

SOMA



Írd ide hozzászólásod:

szbszig
szbszig [33601]
Szóval az élőszereplős minisorozat szerintem egész élvezhetőre sikerült. Bár látszik rajta, hogy elég fapados, a megvalósítás nagyon minimalista végig. És hát a játék ismerete nélkül nincs sok értelme, csak úgy érdemes nézni, ha azt már végigvittük.

Én igazából úgy ültem le nézni, hogy arra számítottam, talán majd magyarázattal szolgál a játék közvetlen előzményeiről. Ez sajnos viszont csak részben igaz. Az állomás személyzetének tagjait, a személyiségüket megismerhetjük valamennyire belőle, meg láthatjuk, hogyan kezd elszabadulni a pokol, de a két talán legfontosabb kérdésre, nevezetesen hogy Simon és Catherine hogyan kerül oda és abban az állapotban, ahol és ahogyan a játék elején találjuk őket, nos, ezekről hallgat.

SPOILER
Mindenesetre a legvalószínűbb magyarázat így az marad, hogy a WAU keze van a dologban mindkettejük esetében.

Ezen a ponton röviden összefoglalnám, hogy szerintem mi történhetett. A WAU viselkedése akkor változott meg drasztikusan, amikor az üstökös becsapódott, és felperzselte a földfelszínt. Egyrészt érzékelte, hogy az a kevés ember, aki az állomáson dolgozik, az emberiség utolsó túlélői, így megkülönböztetett figyelemmel kell lennie irántuk. (Ha jól értettem, a neki programozott elsődleges feladat nem az egyes emberek védelme, hanem az emberiség túlélésének biztosítása volt mindig is.) Másrészt ami még fontosabb, hogy rájött, ezután magukra vannak utalva teljesen. A felszínről nem jön több ellátmány: étel, ital, semmi. Szerencsére az ételt és az italt lehetett pótolni a strukturáló zselével (structure gel), ami eredetileg az állomáson található gépek üzemeltetésére, karbantartására kellett, de fehérjét meg minden más hasznos táplálékot tartalmaz, és szájon át, vagy akár más módon a testbe juttatva, képes életben tartani az emberi szervezetet is. Úgyhogy elkezdte fejleszteni és nagy üzemben termelni ezt a zselét.

Eggyel nem számolt, vagy mert nem érzékelte időben, vagy mert nem érdekelte kezdettől fogva, hogy a zselé inkább csak fizikailag tartja életben az adott szervezeteket. Közben mindenféle testi mutációt okoz, illetve akik fogyasztják, azoknak az eszét is szép lassan elveszi. Így aztán az állomáson tartózkodó emberek agresszívekké váltak, egymásra támadtak vagy öngyilkosok lettek, és lassan, de biztosan elkezdett csökkenni a túlélők száma. (Ne felejtsük el, hogy az üstökös becsapódása és Simon ébredése között több mint egy év telik el.)

Ezen a ponton még drasztikusabb megoldásokhoz kellett folyamodnia az egyszerű zselével etetéshez képest. Alapvetően két vonalon indult el:
– A számára fellelhető agyi másolatokat (brain scan) elkezdte különféle gépekbe pakolni. Ilyen másolathoz többféle módon tudott jutni. Egyrészt ott voltak a rendszerben a történelmi másolatok (legacy scan), mint Simoné. Őmaga másolta le titokban egyes munkások agyát, amikor azok az irányító székekben (pilot seat) ültek, és különféle gépeket irányítottak távvezérléssel (eredetileg csak erre használták a pilot seateket). Ezt az utóbbit meséli el Semken sztorija a játék elején, aki csak addig emlékszik az életére, hogy ült egy ilyen székben, és dolgozott, aztán bumm, ott találta magát egy gép testében a földön fekve (még ha ezt saját maga nem is érzékeli megfelelően). Végül pedig felhasználhatta azokat az agyi másolatokat is, amiket Catherine vett le az ARK-projekthez, ha hozzájuk tudott férni. Márpedig szerintem hozzájuk fért, ugyanis Catherine-t magát is valószínűleg ő pakolta bele egy gépbe.
– A másik, ennél jóval egyszerűbb módszer az volt, amikor halott testekbe pumpálta nagy mennyiségben a strukturáló zselét. Állítólag a zselé képes volt akár arra is, hogy életre keltsen halott lényeket. A játék során van egy pont, ahol mi is kipróbálhatjuk egy döglött laboratóriumi patkányon mindezt.

A fenti két módszer egyike sem bizonyult azonban a gyakorlatban túl sikeresnek. Az alanyok vagy alapból képtelenek voltak az értelmes gondolkodásra, és csak zombiként, élőhalottként vegetáltak. Vagy az agyuk nem volt képes feldolgozni, elfogadni a robottestet, és ettől őrültek meg. Elvétve találni csak az egész játékban egy-egy olyan esetet, ahol a végeredmény valami értelmes lény lett. Az élőhalottak közül ilyen Ross, akivel a játék vége felé találkozunk, és nem részletezett, megmagyarázhatatlan módon a halála és az újjáélesztése után még azt sem felejti el, hogy ő mindenáron meg akarja semmisíteni WAU-t. Ő kíséri el Simont ugye Alphába is, a WAU szívéhez. A másik kivétel Catherine, mármint a robotban, később pedig csak a Simon által hordozott chipben továbbélő Catherine.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a WAU által létrehozott szörnyetegek, akár organikusak, élőhalottak, akár mechanikusak, robotok, azért vadásznak ránk, mert a bennünk található zselét akarják, ami nekik a puszta létezéshez kell. Nem a WAU irányítja őket, neki nincs semmi hatalma felettük, és nem is a saját tudatuk, mert az meg vagy egyáltalán nincs, vagy elmosódott már rég, csak egyszerűen az ösztöneik után mennek.

A WAU ugyanakkor fejlődőképes. Ha emberi ésszel gondolkodni nem is tud, és az élet értelmét soha nem fogja igazán felfogni, azért képes tanulni a hibáiból. Erre lehet a bizonyíték Simon maga, aki a fenti két módszer ötvözete alapján készült, és a WAU csúcsteljesítménye bizonyos szempontból. Ő ugyanis nem gép, hanem egy emberi holttest (Imogen Reed holtteste, mint az a játék folyamán kiderül egy átvilágításnál) valamiféle szkafanderben, és a WAU ebbe pakolta bele Simon tudatát. (Egyébként ugyanígy egy másik szkafanderben található holttestbe száll át, amikor a mélytengeri merüléshez ruházatot kell váltania a játék folyamán.) A tudata pedig nemcsak ép végig, hanem olyannyira elfogadja az új testét, hogy rá se jönne, hogy az nem az övé, ha a tükörben nem látná meg magát, meg mások nem mondanák el neki.

A másik ok, amiért azt gondolom, hogy a WAU élesztette újjá Simont, az az, hogy Upsilonban ébredt fel. Upsilonban volt található az a hatalmas hőerőmű, amire a WAU-nak mindenképpen szüksége volt a további működéshez. Az élőszereplős kisfilmek végén ugyanis Reed lekapcsolta az áramot, és onnantól fogva a WAU-nak a tartalék akkumulátorait kellett használnia, amik már erősen lemerülni készültek (a hátralévő 201 napból már 143 eltelt addigra). Ezért küldhette oda Simont, mert ahogy felébred, várhatóan újraindítja majd az erőművet. Az mondjuk egy másik kérdés, hogy Reed holtteste nem tudom, hogyan kerülhetett át Upsilonba, mert az élőszereplős sorozatban nem ott hal meg, hanem valahol teljesen máshol...

Catherine újjáélesztését pedig még ennyire sem tudom megindokolni. Azon kívül, hogy a WAU talán csak véletlenszerűen kísérletezett a birtokában lévő agyi másolatokkal, és az övét pont egy robotba rakta. De hogy ez mikor, mennyi idővel a játék kezdete előtt történhetett, és miért pont Lambdában, mi célja volt ott vele, arra vonatkozóan tippem sincs egyelőre...


Bocs, ez a hozzászólás most meg egy rohadt hosszú spoiler lett, semmi más. Ráadásul már megint éjszakába nyúlt az egész, pedig egy csomó mindenig, amiről beszélni akartam, el sem jutottam... Mint például a Vivarium meg a többi mini videó, vagy a már múltkor említett alternatív sztori... De legalább a történetet összefoglaltam nagyjából, hogy én hogyan látom.

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Előzmény:

Vissza