Sekiro: Shadows Die Twice pontszámok [hozzászólások]

Én meglepő módon élvezem, csak lehet nem pont a DMC5 után kellett volna elkezdeni, jelentősen más mentalitással kell játszani a két játékot. Mondjuk néha nem bánnám, ha többet segítene a játék: tegnap egy bő fél óráig szórakoztam két pajzsos köcsöggel mire rájöttem, hogy meg kell hozzájuk csináltatni egy protézist és onnantól két gombnyomásra halnak.

Az egyetlen valódi halálom is azért volt, mert hiányzott egy skill az egyik minibosshoz (mondjuk ott szólt is a harc előtt, hogy az a skill counterezi a támadását). Anélkül is majdnem megoldottam, kb. még két ütés lett volna, de a skillel röhögve megoldottam.

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

Én sokkal jobban alszom, mióta elengedtem.

Én eddig háromszor haltam meg (véglegesen), abból kétszer a tutorial alatt Úgy vettem észre, hogy nem éri meg sietni, sokkal biztonságosabb visszaszaladni/teleportálni az utolsó Buddhához és pihenni egyet. Nem egy gyors megoldás, de cserébe legalább szépen lehet fejlődni

Igazsághoz aazért hozzátartozik, hogy pénteken is tettem vele egy próbát, akkor sokkal többször haltam, már azon gondolkoztam hagyom a francba az egészet.

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

Belenéztem kb. egy óra erejéig (ennyi időm volt, a többit majd egyszer). Nekem egyelőre jobban fekszik, mint a Souls trilógia, vagy a Bloodbourne. Valahogy "jobban átérezhető" az egész körítés. A harc is jobban kézre áll nekem, bár aki nem szereti sokszor a "You Died" feliratot nézni, az bele se kezdjen. Miliszekundumra ki kell számolni minden lépést, és nagyon kell "érezni" a vezérlést, különben tutira lenyom bárki. De mondom, nekem eddig ez a legfogyaszthatóbb FromSoftware játék, és a PC-t sem gyilkolja még full extrásra feltekert opciókkal sem.

"....money talks, and bullshit runs the marathon." /Chris Carter: Hunting Evil/