Pedig csak akarni kell. Én múlt hét csütörtökig húztam bent az igát. Ráadásul most pont olyan időszak van, hogy munka is van rengeteg. De csütörtök este leléptem, aztán pénteken felkeltem korán, elrendeztem mindent, délben megnéztem a megnyitót, utána pedig le is feküdtem rögtön. Szombat óta pedig hajnali egykor vagy kettőkor kelek, és kora délutánig nézem a versenyeket. Ja, és két hét szabi természetesen, mint azt már lentebb írtam.
Mindezek ellenére beírni ide mondjuk nincs időm, mert a közvetítések követése meg a hírek olvasása meg a létfenntartáshoz szükséges alaptevékenységek elvégzése elveszi nagyjából minden időmet. De ezt is megírtam már jó előre, hogy így lesz.
Ami a versenyek időpontját illeti, nekem ilyen életvitel mellett az éjszakai, hajnali kezdésekkel sincs alapvetően problémám. De még ha nem engedhetném meg magamnak a két hét szabit, akkor sem panaszkodnék amiatt, hogy az időpontok nem az európai nézők kedvére vannak szabva. El kell fogadni, hogy csak Ázsiában például minimum hatszor annyi ember él, mint nálunk. A világ nem Európa körül forog. Másrészt van bőven mit nézni azoknak is, akik nem hajlandók hajnalban kelni. Rengetegféle érdekesebbnél érdekesebb sportág van még az úszásdöntőkön túl is. Szóval nem igazán értem, akik nem találnak maguknak néznivalót...
Engem egyedül az szokott zavarni, ha két vagy akár három döntő egybecsúszik. Értem, hogy sok sportágban a külső körülmények, például az időjárás is közrejátszanak, amik meghatározzák, hogy a nap melyik szakában lehet az adott versenyt lebonyolítani. De néha azt érzem, a szervezők kicsit ügyesebben is tervezhették volna az időpontokat. Bár az első pár napot követően azt például már teljesen jól megszoktam, hogy egyszerre két adás is menjen: egyik a számítógép képernyőjén, a másik pedig a tévén. Bizonyos lassú folyású, alacsony intenzitású sportágaknál még jól is jön, mondjuk egy országúti kerékpárverseny tök jól elvan a háttérben, azt nem kell folyamatosan figyelni; vagy például egy műugróversenyen is csak pár másodpercre kell odanézni, amíg ugranak, illetve amikor kiírják a pontokat. Viszont vannak szerencsétlenebb párosítások is, ahol jobban oda kellene figyelni mindkettőre, hogy követni tudjam rendesen. Illetve ha magyar érdekeltség van, pláne éremesély döntőben, akkor azért én is arra koncentrálok inkább, és mellette nem szívesen nézek mást is.
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
Szóval tőled ez el is várt, mit leírtál. 
Engem csak a magyar vonatkozású sportesemények érdekelnek. Ahol nincs hazai érintettség, az sportágtól függetlenül nem érdekel. Mindig is így néztem minden olimpiát. Szóval abszolút nem vagyok nagy sportnéző ember. 
