Elhunyt...

Részvétem!

Az élet és a természet rendjéhez tartozik, hogy a végén meghalunk, de ez persze nem teszi könnyebbé a hátramaradók lelkét, és nem tompítja a gyászt.

Édesapád azért az emlékeitekben, gondolataitokban továbbra is veletek lesz. (Most még nyilván fájdalmasan, a veszteség érzésével, de idővel majd a szép emlékekkel és a jó érzés visszagondolni, amikor még volt érzéssel párosulva.)

Endure. In enduring, grow strong.

Ma hajnalban, másfél hónapnyi kórházi kezelést követően elment apukám is örökre. Majdnem pontosan négy évvel mama halála után. Már csak anyukám maradt nekem...

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Drága nagymamám ma délelőtt elaludt örökre. Tegnap este még láthattam, és tudtunk beszélni pár szót, de már nagyon fáradt volt. Én ma úgy sírtam az ágya mellett, mint még soha az életben. A szüleim mellett ő állt a legközelebb hozzám. Ő volt mindig otthon velem kicsi koromban, ő nevelt fel gyakorlatilag. De később is rengeteg időt töltöttünk kettesben például a Balatonon a nyári szünetekben. Végig velünk élt, még közel kilencvenévesen is főzött ránk mindennap, pedig már bottal járt szegény, és komoly fájdalmai voltak. Ilyen csodálatos nagymamát, mint ő volt, kívánni se lehet szerintem. Elmondhatatlanul fog hiányozni nekem és anyának is.

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.