Eh, mégegyszer, szóval nem attól félek, hogy ne tudnák filmbe átültetni az idővisszatekerést, hanem hogy ennek igazából a játékban volt értelme. Ott poén volt mindig megnézni, mi történne, ha adott szituációban máshogyan döntenénk, majd undo. A sztoriban magában viszont tényleg van kb. 3-4 pont, amikor ennek dramaturgiai jelentősége is van, és pont ennyi elegendő is ahhoz, hogy egy évadnyi sorozatban ez a feature ne legyen erőltetett és túlhasznált.
Én is ezt mondom amúgy, hogyha fogjuk a játékot, és lecsupaszítjuk a sztorira, akkor a végeredmény annyira nem túl acélos ahhoz, hogy önmagában is kiemelkedjen a sablon forgatókönyvekből. Azért működött és ütött, mert a játékos aktív részese és alakítója volt az eseményeknek, a nehezebb döntéseknél meg a felelősséget is ránk tolták.

„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”