riddick, doom: fröccsöntött baba rulez. Szép, én nem mondom, hogy nem, de a beleélést semmiképpen sem segíti, hogy a haj fogalmát például egyáltalán nem ismerik, az arcokon tükröződő érzelmek mesterkéltek, és minden úgy fénylik, mintha olajjal kenték volna be. Én pl. a Riddicket is a legalacsonyabb shader-szinten játszottam, pedig elbírná a gépem, de egyszerűen úgy még élvezhető, a doomtól pedig egyenesen rosszul voltam. A Half Life 2-ben van élet, nem csillog-villog minden, de a valóságban sem. Ráadásul teljesen maximális beállítások mellett meg sem rezzen, pedig nem egy csúcs gép már az enyém sem. Ott minden porszem valódi(nak tűnik).
"Jeti, add ide a bőröd!"