A Partraszállás iszonyatosan hosszú partszakaszon történt meg és eszméletlen sok ember vett részt ebben. Ezek közül 100 (azaz száz) méteren és elhanyagolható mennyiségű ember vett részt ilyen intenzív harcban, mint a Ryan-ben. A többi szakaszon, pedig kisétáltak a katonák és agyonlőtték a németeket 1-2%-os veszteséggel.
Namost lehet azt mondani, amit Te és spielberg mondotok, hogy akkor ez dokumentarizmus, hiszen azon a kis szakaszon tényleg ilyen mészárlás volt.
De lehet azt mondani, amit én (és még néhányan a fórumból), hogy ez csúsztatás. Úgy állítja be a film, mintha mindenhol ilyen lett volna, végig Normandiában. Pedig például a britek - akik kicsit több sütnivalóval rendelkeznek, mint a telepes társaik - nagyon jól tudták, hogy mely szakaszokon nem érdemes partraszállni, mert nem akartak úgy járni, mint gallipolinál. nekik abból egy életre elegük volt. És ezért összemérhetetlenül kisebb veszteséggel szálltak partra...
Spielberg jó rendező, nagyon jó. Csak éppen csúsztat. És ezért nagyon veszélyes! Neki hatalma van iszonyatosan sok ember felett (mozinézők) és olyanokat sugall nekik, ami szerintem kimeríti a bűn fogalmát (nem jogilag, hanem erkölcsileg). Például, hogy minden amerikai jó (még a gyáva tolmács is hős lesz a végén) és minden német rossz (hiába engedik el a krautot, mégis megöli Tom Hanks-et). Ez egy olyan primitív, gyűlöletkeltő szterótípia, mint mondjuk a zsidózás.
Én az olyan filmeket szeretem, amikben vannak jó és rossz emberek, de minkét oldalon (ahogy Te is megírtad a másik topicban, hogy téged fehérek vertek meg).
Ilyen film szerintem a Das Boot, a német Sztalingrad és a jenki Amerikai história-X.
Kevés jó film van. Az emberek egyszerűek és komázzák a primitív sztereótípiákat.
Olvass el néhány Heinrich Böll novellát. Nem hosszúak és megéri!
