Open béta kb április óta zajlik, azóta több patch is volt és jelenleg is készül a következő, mely jó pár egyensúly beli problémát akar kijavítani. Közeljövőben lesz egy teljes reset majd, így az eddig elért eredmények és megvett fejlesztések is törlődnek.
Nem rosszak az alapok, de sajnos az egyensúly hiánya komoly gond, ahogy az MM bénázása is. Frissen kezdő, alap felszereltségű játékosokat is összesorsol lvl25 felettiekkel, így konkrétan semmi esélyed sincs a "régiekkel" szemben, hiszen azok a modulok amikkel el tudnád hárítani a támadásaikat majd lvl15-25 felett lesznek elérhetőek. Plusz az 5 hajóosztály sem az elvárt kő-papír-olló rendszer szerint üzemelnek, hanem vannak a corvettek (kis fürge, álcázásból támadó, nagy burst dmg-el rendelkező hajók) és mindenki más akit levadásznak. Gyakran kettő vagy több nagyobb hajó összmunkája kell egy-egy gyakorlottabb corvett kiiktatásához, vagy legalábbis semlegesítéséhez.
Ettől függetlenül lvl15ig jelenleg viszonylag könnyen el lehet jutni, és ekkor fog meg majd a fejlődés során ha nem vagy prémium tag, ugyanis komolyabb, - nevezzük Tier 2-nek- hajók ekkor lesznek elérhetőek, ám olyan borsos az áruk hogy sok győztes meccs kell majd a kifarmolásukhoz. Plusz a rájuk való modulok sem olcsók. Mire idáig eljut az ember lesz kb 10 db emlékezetes meccse, ami akár nyertes, akár vesztes, de mindenképpen emlékezni fog rá, ez nagyjából az összes meccs 5-10%-a. A többi meccs meg vagy rossz, mert akkora szintkülönbség van az ellenfél javára, rosszabb, mert akkora szintkülönbség van a te javadra (néha már-már annyira unfair volt hogy lvl15ösként berakott egy lvl15+os csapatba, az ellenfél meg tisztán kezdő T0-s hajókkal nyomta, hogy esélytelenek voltak), vagy még rosszabb, amikor a csapattársak annyira sem dolgoznak össze hogy egy corvett játszva lenyomja 3 csapattársadat és te semmit sem tudsz ellene tenni egyedül.
De mindenképpen érdekes lesz látni hogy fér majd meg a Fractured Space mellett a Dreadnought.
A gamescom alkalmával kipróbálhattam a Dreadnought űrbeli lövöldözős játékot is, amelyben nem fürge űrvadászokkal, hanem kolosszális űrhajómonstrumokkal szállunk harcba az ellenség hajóinak levadászására. A Yager és a Six Foot közös fejlesztését a Grey Box fogja kiadni, és bár hivatalos dátum még nincs, várhatóan még ebben az évben megjelenik.
Mint a prezentáció során megtudtuk, elsőként mindenki kiválasztja a saját hajóját, majd lehetőség nyílik a másodlagos fegyverzet, elsődleges és másodlagos, valamint belső modulok felszerelésére, a legénység feladatainak meghatározására, továbbá a külső színek és jelek felfestésére, így gyakorlatilag minden hajó egyedivé válik. Ha a csapat minden tagja beállította hajóját, kezdődhet is a csata. A flották idegen bolygók felszínén vagy az űrben csapnak össze. Persze minél nagyobb egy-egy űrhajó, annál lassabban forgolódik és manőverezik, így a kisebb hajók gyengébb páncélzatát kompenzálja nagyobb sebességük vagy erősebb, távolabbra hordó fegyverzetük. Amikor valakit szétlőttek, a csatatér szélén újra megjelenik űrhajója, és ismét harcba szállhat csapata győzelméért. Öt hajóosztály került a játékba, de nincs közöttük legjobb vagy legerősebb, mindegyik kiváló valamilyen feladatra és kevésbé jó valamelyik másikra.
Ennyi bevezető után aztán mindenki kapott maga elé egy egeret és egy billentyűzetet – meg persze monitort –, és kipróbálhattuk a játékot. Egy szép nagy dreadnoughtot kattintva össze magamnak bemanővereztem egy bolygófelszíni csata sűrűjébe. A fegyverek a Mass Effect első részéhez hasonlóan gyorsan átmelegednek, ilyenkor érdemes elbújni egy szikla mögött, és a másodlagos fegyverzetre kapcsolni, de persze az se rossz, ha egy szikla mindig van köztünk és az ellenség között, úgy, hogy azért ki tudunk lőni fegyvereinkkel egy-egy sorozatot. A dreadnoughtom olyan lassan manőverezett, mintha mézben szaladgáltam volna, alig mozdult el oldalirányba, amikor úgy nyomtam másodpercekig a „balra” gombot, mint süket a csengőt. Szerencsére, akár csak egy igazi hajónál, a mozgás iránya teljesen független volt a fegyverek irányzásától, így amíg mondjuk én balra fordultam, vígan tudtam az ellen hajóját megszórni, amikor az jobbra haladt el mellettem. A Dreadnought a lövésekből, találatokból, szétlőtt ellenséges hajókból valamilyen algoritmus alapján pontokat számol, így amikor elérte csapatunk az 5000 pontot, vége lett a játéknak. Meglepetésemre elég jól ment a dolog, valahol a középmezőnyben végeztem, annak ellenére, hogy előtte még sohasem próbáltam ki a játékot. (Az meg plusz jólesett, hogy csapatom lenyomta a másikat, és ebben én is kivettem a részemet.)
A Dreadnought grafikája kellemes, bár az űrbeli harcot nem láthattuk, egész idő alatt egy bolygó felszínén firegtünk-forogtunk. A felszín kidolgozottsága jó volt, a robbanások, lövések is egészen kiválóan jelentek meg a képernyőkön. A játék alatt csatainduló szórakoztatta a játékosokat, és a lövések, robbanások hangja sem hiányozhatott. Annak ellenére, hogy még csak béta állapotban van a játék, szépen simán futott, a lövések és hajópozíciók szinkronizálásával sem volt gond. Eddig elég ígéretes tűnik a játék, remélhetőleg csak csiszolgatnak rajta itt-ott, mert a kellemes szórakozás már most is garantált.
