Robert A. Heinlein - Angyali Üdvözlet

rootshaper | 2011.09.14. 17:30 | kategória: könyv

ismét egy könyv kerül a boncasztalomra, méghozzá egy scifi-nek indúló, ám érzelgős drámába és tömény filozofálgatásba torkolló mű. azok számára, akik sokat olvasnak, és főként scifi-t, gyanítom már megvolt a regény a kilencvenes években, ugyanis akkor jelent meg hazánkban magyarul, ez a 60-as években íródott alkotás. a hangsúly pedig a hatvanas éveken van, mindjárt ki is fejtem, hogy miért.

nagyon bánom, hogy csak most vitt rá a lélek, hogy elolvassam az angyali üdvözletet, ugyanis talán még a 90-es években is nagy hatással lehetett volna rám, azonban ez a téma és a körítés annyira hamar elévül - főleg most, a rohamos fejlődés mellett - hogy szinte már fogyaszthatatlan kategóriába került a könyv. sokan felhorkanhatnak ezen a kijelentésen, de úgy érzem Heinlein alkotása felett eljárt az idő.

a holdat már kolonizáltuk, a mars a soros, azonban a bolygó kopársága ellenére lakott. a "marslakók" lakják, egy meglehetősen furcsa népség, földi mércével nézve. ekkor történik, hogy egy hajót küld az emberiség, csupa jóeszű, tanult emberekkel a fedélzetén, hogy alapítsanak kolóniát és hódítsák meg a marsot. ez részben meg is történik, azonban egy kis pulyát, Valentine Michael Smith-t a marslakók nevelnek fel, marsi szokások szerint. Smith azonban "hazatér" bolygónkra és elszabadul a politikai és szellemi csatározás.

egy törvény szerint Michael a mars egyedüli tulajdonosa és uralkodója, valamint, mivel a holdvállalat egyik alapítójának a leszármazottja, így a hold is az övé. ő azonban marsi gondolkodással rendelkezik, fogalma sincs a pénzről, de még az angol nyelvről sem. azonban tanul, nagyon gyorsan és rendkívüli módon alkalmazkodik a földi gravitációhoz és légnyomáshoz. egy ápolónő, Gillian Boardman magához veszi ezt az "angyalt" és megpróbálja megvédeni őt a bürökráciától, meg a bolygónyi örökséggel járó tehertől, amiben egy ügyvéd is a segítségére lesz.

a történet iszonyat lassú folyású és néha követhetetlenül kusza. az egészet átjárja egy amolyan hippi-miliő és rengeteg olyan kérdést vet fel, melyre már - jelen tudásunk szerint - megkaptuk a választ. aztán ott a vallás kérdése is. adott egy Fosterita szekta, mely egy Foster nevű arkangyalt imád és rengeteg embert kebelez be szabadszelleműségével. ezzel a vallással találkozik Smith és így jön be a képbe a filozófia is, mely leginkább a vallások kérdését feszegeti. ez számomra eléggé bizarr és teljességgel érdektelen, furcsának éreztem, hogy ilyesmivel találkozok egy eredetileg scifi bestsellernek titulált könyvben.

végül nagy nehézségek árán - ez leginkább az utolsó 150-200 oldalra igaz - végeztem a regénnyel és valahogy ürességet éreztem. egyszerűen nem jött át a mondanivalója, pedig annyira próbáltam magam visszaképzelni a hatvanas évekbe, mikor még csak kósza gondolat sem voltam. érdekes utazás volt ez egy olyan világba, ami még tudományos fantasztikumnak tekinti a tévét és a videótelefonálást, az üzeneteket analóg postával továbbítják és azt gondolják, hogy a marson fura élőlények laknak akik növényeket termesztenek.

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.