Az Intel tavaly definiálta a gyártók számára az ultrabook gépek kategóriáját. Ezeket a vékony és könnyű notebookokat elsősorban a hordozhatóságra tervezték, de ugyanakkor a netbookoktól eltérően teljesítmény terén is igyekeznek minél többet kihozni belőle. Talán mondhatjuk azt is, hogy leginkább az Apple 2008-ban megjelent MacBook Air szériájának versenytársaként jelentek meg a piacon ezek a termékek.
Az első ultrabook-generáció tagjai a Sandy Bridge architektúrájú Intel Core processzoraira épülnek. Feltétel, hogy 13,3" vagy kisebb kijelző esetén maximum 18 mm-es lehet a vastagságuk (14 coltól kezdve max. 21 mm), az akkumulátornak legalább 5 óra üzemidőt kell biztosítania, hibernált állapotból pedig 7 másodperc alatt üzemképessé kell válniuk. A kategóriába a nagyobb gyártók mind megjelentek gépeikkel, így például az Acer, az ASUS, a Dell, a HP, a Lenovo, az LG, a Samsung és a Toshiba egyaránt kiadott notebookokat, amelyek megfeleltek az Intel előírásainak. Ezt követően pedig egy évet se kellett várni, hogy megérkezzen a második generáció.
Természetesen az újabb specifikáció már a legújabb, harmadik generációs Intel processzorok alkalmazását írja elő (Ivy Bridge), emellett már a háttértárolóra és a portokra is megjelentek elvárások. Így a merevlemez (vagy SSD) legalább 80 MB/sec átviteli sebességre kell, hogy képes legyen, és legalább 16 GB-nyit kell beszerelni a gépekbe. Emellett bekerült a feltételek közé, hogy USB 3.0 vagy Thunderbolt portnak is kell az új ultrabookokon lenniük, valamint a tabletté alakítható noteszgépek esetén 23 mm-ben jelölték meg a maximális vastagságot. (Előírás még amúgy a gyártók számára szoftver/firmware terén az Intel Management Engine-jének, valamint lopás elleni és személyazonosság-ellenőrző technológiájának alkalmazása.) És bár az új gépekre is csak 5 órás akkus üzemidőt írnak elő, a legtöbb gyártó bejelentésében legalább 7-8 óra szerepel már.
A gyártók pedig most is egymás után jelentik be új szériás ultrabookjaikat. Írtunk például a Dell XPS gépeiről, amelyekből a 13 colos modell mellett 14 és 15 hüvelykes kijelzőjű változat is lesz, de a Sony és az ASUS ugyancsak bejelentették már ultrabookjaikat. Mint az Intel prezentációjából kiderült, a második generációban már egyre többet kísérleteznek a gyártók az újszerű formákkal is: lesznek kijelzőjük kihajtásával tabletté alakítható gépek, érintőképernyős modellek, vagy akár levehető képernyőjű ultrabookok is. A Dell marketinges munkatársával röviden el is beszélgettünk nemrég erről a kérdésről. Stefan Kaltenberger azon az állásponton volt, hogy mivel a Windows 7 még nem igazán támogatja megfelelően az érintőképernyős használatot, ők egyelőre a hagyományos modellekkel jelennek a piacon. Ő a Windows 8-tól várja, hogy a touchscreenes vezérlés kényelmesen működő legyen egy ilyen gépen. Az viszont mindenképpen előremutató, hogy már most Gorilla Glass védőborításúak a Dell XPS ultrabookjainak kijelzői, hiszen "ezeket egyértelműen fogdosásra találták ki".
A második félév tehát többek közt a második generációs ultrabookokról fog szólni, legalábbis ami az Intelt érinti a hordozható gépek piacán. De a fejlődés természetesen nem áll meg: Haswell kódnéven tervezik az új, szintén 22 nm-es technológiával készülő újabb Intel processzorokat, amelyek várhatóan jövő évtől lesznek a következő ultrabook-generációk alapjai, az alacsony készenléti fogyasztásnak köszönhetően még hosszabb készenléti időt biztosítva.
