Azon gondolkodom, mikor volt utoljára nálam VA-paneles monitor... Nem nagyon akar eszembe jutni, utánanézni meg most lusta vagyok. Hiába, esendő s gyarló vagyok én is. :D Arra viszont bizton emlékszem, hogy amiatt kedveltem nagyon az ezzel a panellel szerelt monitorokat, mert a hasonló árú IPS-es párjaiknál élénkebb, teltebb színeket tudtak produkálni akkoriban – viszont mozgás közben sajnos az utánhúzás mértéke is nagyobb volt. Eltelt azóta azért némi idő, így nem kis kíváncsisággal raktam össze és tettem fel az asztalomra a Philips Evnia 27M2C5501 monitort: vajon most hogy állunk ezen a téren?
Természetesen az élménybeszámoló előtt a technikai paraméterek jönnek, lássuk: 2560*1440 pixeles felbontás 180 Hz-en, 27” képátlójú, 1500R sugárban ívelt Fast VA-panel, 2 db HDMI 2.0 és 1 db DisplayPort 1.4 bemenet, 3,5 mm fejhallgatókimenet, HDR10 támogatás, 93% DCI-P3 színtérfedés és MI által megtámogatott Ambiglow. USB vagy más extra nincs, viszont a talp/nyak minden irányba állítható, pörgethető. Alapvetően nem is rossz ez a kiszerelés...
Az Ambiglow most kicsit felemás érzéseket hagyott bennem: mintha a színeket nem nagyon akarta volna figyelembe venni a rendszer (kivéve, amikor eléggé homogén volt a kép). Az ívelt panel meg talán nem tudja olyan jól megmutatni magát ilyen méretben – érezni persze így is, de ebben az esetben a méret a lényeg. Persze ez bármely másik ugyanilyen paraméterű monitorra is igaz, nem csak erre az Evniára (márpedig akad pár 27”-os 1500R ívelt más gyártók kínálatában is). És szeretném kihangsúlyozni: ezek csupán apróságok – tökéletes termék nincs, és az csak jó jel, ha csupán ilyesmikbe tudok belekötni! ;-) Nagy pozitívum, hogy a G-Sync Compatible módot be tudtam kapcsolni és gond nélkül működött (az adatlap írja, hogy tud a ketyere Adaptive Syncet, csak épp azt nem árulja el, melyiket pontosan).
Nincs monitorteszt ufó nélkül, hát most is megröptettem! Nos, az utánhúzás bár kicsit nagyobb, mint én azt szeretném látni, de szerencsére nem olyan vészes. Az Overwatch 2 meccsem alatt csak nagyon erősen koncentrálva láttam (láttam?) némi nyomát ennek, így némi fejvakarással karöltve arra tudok gondolni, hogy a szándékoltan nagyon kontrasztos és/vagy egyszínű formák mozgatásánál lehet ebből némileg érzékelni valamit, amúgy játék közben ebből nem látni, nem érezni semmi különöset.
A szép kontrasztos megjelenítés meg az élénkebb látványvilággal dolgozó játékoknak, mint amilyen az Overwatch 2, nagyon jót tesz. A Resident Evil 2 köröm is határozottan pozitív benyomást tett: sávosodás nincs, a színek rendben vannak – nyilván az OLED-panelek feketéjét nem vártam el, de picit sötétebb feketét el tudtam volna fogadni (nézhetjük úgy is akár, hogy valamivel több részletet látunk a sötétben így).
Tetszetős kis darab lett a Philips Evnia 27M2C5501. A VA-panel hozta azt, amit vártam, és nem csinált olyat, amitől féltem. 95–100 ezer forint körüli árát nézve viszont nem nagyon tudom hová tenni ezt a monitort: kicsit drágának tűnik ahhoz képest, hogy mások mennyiért kínálják nagyjából ugyanezt. Persze a szép fehér kasztni ritka a monitorok körében, de vajon megér az ennyit?
