Nocsak, nocsak, nocsak, mit hozott a futár? Új márka tette nálunk tiszteletét (remélhetőleg nem egyszeri alkalommal): ezúttal egy ViewSonic monitort kínoztam meg, méghozzá az XG2431-et. Bevallom, kicsit szkeptikusan álltam a kicsikéhez, mert 24”-os Full HD monitort csak az irodában látok (nem csak) magam előtt (igaz, ezekből kettő jár mindenkinek), de hát az teljesen más világ – játékra én jobban preferálom a 27” vagy nagyobb méretet. Kicsi a bors, de gyors – ez vajon mire lesz elég?
Az lenne a meglepő, ha nem a technikai paraméterekkel kezdeném – de nem fogok nagy meglepetést okozni, így csapjunk is a nyers adatok közé! Ahogy már említettem, 24” képátlójú az 1920*1080 felbontású sík IPS-panel, amely akár 240 Hz-en is tud pörögni. Egy alap HDR10-et tud csupán, valamint a színtérfedettsége sem valami acélos a 104%-os sRGB-vel. Két HDMI 2.0 és egy DP 1.4 bemenet várja a pixeleket meg a hangot, utóbbit két darab 3 wattos hangszórókra vagy egy 3,5 mm audio jack csatlakozóra tudja továbbítani. Akad még két USB 3.2 port is hátul, valamint a kábelek elvezetését ezúttal két rugalmas „kar”/„csipesz” segítségével lehet megoldani – ötletes, bár én preferálom a nyak felé vezetni és ott „eldugni” a madzagokat. AMD FreeSync Premium technológiával lett a változó képfrissítés megoldva, és bár (még?) nincs G-Sync Compatible minősítése, ezt bekapcsolva nem volt semmi gondom vele.
Amire viszont nagyon büszke a Gould-amandinás márka (igen, utánanéztem: ez egy ausztrál pintyféle), az a sebességen kívül a kép tisztasága, hiszen a Blur Busters által jóváhagyott képminőséget ad, azaz nincs elmosódás, a kis ufócska utánhúzás nélkül repül. Nos, a plecsni jogosan jár – a vajsima repülés teljesen tiszta, nyoma sincs semmiféle sötét foltnak az ufó nyomában. Overwatch 2-ben végre teljesen ki tudta futni magát a VGA-m, és szép folyamatos, 200 fps feletti értéket produkált. Hogy ez milyen hatással volt a teljesítményemre? Nos, igazából nehezen tudnám megmondani, ha őszinte vagyok, két okból sem. Egyrészt mert nem vagyok e-sportoló – gyanítom, hogy nüansznyi különbségeket észre venne összehasonlítva egy 144 Hz-en túl, de 200 Hz-en innen lévő monitorral. Másrészt a saját monitorom 170 Hz-es – ez ugyan kb. 40%-kal több hertzet jelent, de eddigi tapasztalataim alapján 144 felett tulajdonképpen mindegy már egy egyszerű játékos számára. Hogy igazoljam magam, tettem egy karikát a Rainbow Six Siege-dzsel is: 200+ fps ott is volt, nyilván a reflexeimen sokat segített ez a sebesség, de nem gondolnám, hogy érezhetően jobb lettem volna, mint egyébként.
A Resident Evil 2 viszont megmutatta a gyenge pontjait ennek a kijelzőnek. A fekete inkább szürke volt, bekapcsolt HDR-rel meg egész egyszerűen túl világos és kissé fakó lett a kép, bármit csináltam – maradtam az SDR-üzemmódnál ez esetben. A kamion körüli fény a zombilány elütése után zavaróan sávos volt, és a rendőrállomásra beérve, illetve a vasredőny alatt átmászva a hideg-meleg színváltások sem voltak olyan drámaiak, ütősek, mint sok más monitoron láthattam. Claire és Leon beszélgetése a rendőrautóban ha nem is volt ocsmány, de nem túl acélos színkezelést mutatott, már ami a sötét árnyalatokat illeti. Kár érte, mert SDR módban legalábbis alapvetően nem tűnt a színkezelése rossznak...
Nagyjából 140 ezer fabatkáról indul a ViewSonic XG2431 ára – ennyiért megfontolandó lehet, de csak annak, aki kifejezetten gyors monitort szeretne magának, és/vagy (kacérkodik a gondolattal, hogy) profi e-sportoló (legyen): ezen esetekben ugyanis remek választás lehet az XG2431. Én valahogy nem gondolnám, hogy általános gamingre ajánlható lenne, mert ahhoz viszont a képminőséget nem látom elég acélosnak, és ezen az árszinten, még ha valamivel lassabbak is, de jobb képű monitorok is elérhetőek, akár nagyobb méretben és felbontással is.
