Csajozás!!!:) - csajok és pasik

Döntsd el hogy sajnálat/női nem hiánya/az említett nosztalgia, vagy pedig mégis szereted-e még. Bár ha annyi minden zavart, olyan sok rossz dolog történt, akkor pár hét-hónap után újra, ha nem még jobban fog idegesíteni mindegyik.

az eszedre hallgass!

Igen hasonlóan érzem magam én is.
Alapvetően jó döntésnek tartom, mert nem működött, nem éreztem már jól magam a kapcsolatban, és neki sem volt így jó, szóval meg kellett lépni.
Ami zavar, hogy viszont megszoktam magam körül a csajokat, mindig volt körülöttem pár csaj haver, és tök jól esett a közelségük, viszont amíg vele voltam, sajnos ők el lettek koptatva Brigi féltékenysége miatt, s most érthető módon nem vagyok nekik a szívük csücske. Lenne egy másik csaj, aki tudná pótolni ezt az űrt, de ő meg tudtommal jelenleg komolyabb szándékai vannak velem, de arra meg most én nem vágyom, szal lehet hogy most pár hónapig, mint a kisujjam... - függetlenül persze a haveri/baráti összeröffenésektől, sajnos én igénylem a folyamatos női jelenlétet magam körül.

Én is ezt éreztem pénteken. Szerintem a fél év alatt alig beszéltem vele olyan jót, mint akkor. Komolyan, kb azon röhögtünk milyen lúzer módon próbáltam anno csajokat felszedni, stb, meg mindenféle szóba jött. Aztán nem egyszer fogtam vissza magam, nehogy megöleljem, megfogjam a kezét. De amint elváltak útjaink, rögtön elmúlt ez az érzés, újra a szakítófél, az ex lettem. Ami újfent megeróéősített abban, hogy jól döntöttem.

Ja hát akkor lehet mákod van, valszeg csak a teszt volt bóvli először. Meg állítólag az a jó, ha reggel végzik, mert akkor ideális a hormonszint... Kurva művelt lettem abban a két hétben.

If I look back I am lost

Na hát vegyük szépen sorjában - előre is bocsánat, ha nem válaszolok esetlegesen minden kérdésre.

Először is köszönöm a jó tanácsokat és a támogatást.

Aztán a lényegre térve:
Meg kell, hogy mondjam a mai nap elég kellemesen csalódtam benne.
Igazából úgy találkoztunk, hogy felhívtam, hogy mikorra tudna bejönni, hogy találkozzunk, s egy óra múlva már ott is volt.
Én pedig egy általam vásárolt, a gyógyszertáros véleménye alapján az adott típusok közül a legmegbízhatóbb teszttel érkeztem.
Az egész úgy kezdődött, hogy ő azt mondta, hogy átolvasta még1szer a teszt leírását és igazából szimplán egy szar, gyenge minőségű teszt, amit egy csomó gyógyszer is befolyásolhat, szóval mindenféleképpen akar majd még egy tesztet csinálni, most velem.
Ez a megsemmisülősdi pedig csak az ő rossz szófordulata volt, valójában arról van szó, ami lényegében minden tesztre igaz: 3-10 perc közötti intervallumban megbízható az eredmény, utána már nem, s csak ezt mondta ő rosszul. Megjegyzem a teszt amit használt tényleg szar volt, mert csak ilyen tesztcsíkos verzió ami lényegében másnapra kettévált meg ilyenek... :S - de a pozitív eredmény látszott rajta, szóval nem hazudott.

Ezen felül leszögezte, hogy ha ez is pozitív lesz, s a doki is ezt igazolja majd, akkor el akarja vetetni, mert nem akar olyan kapcsolatba gyereket, ami csak a gyerek miatt áll.

Ezt követően mondtam én, hogy igazából hoztam is egy tesztet, s látni szeretném az eredményét ennek. Semmi váratlan reakció, mondta, hogy nem örül neki h nem bízom benne, s kicsit csalódott.

Aztán megcsinálta ezt a normális tesztet s az eredmény negatív lett.

Mindettől függetlenül térnék vissza az egyik első gondolatomhoz: kellemesen csalódtam benne a nap folyamán. A teszt után beszélgettünk, sétálgattunk, egy kicsit megint olyan volt mint rég, mikor még minden okés volt, felszabadult, vidám, nevetgélős, amilyennek megszerettem. Váltig bizonygatta, hogy belátta a hibáit, s helyre tudjuk hozni a dolgot, s bevallom én is nosztalgiázni kezdtem, s most nem tudom lenne-e értelme még egy esélyt adni ennek a dolognak, tipikus esete, mikor az ember szíve s esze mást mond.

nekem is volt egy háromhetes para első barátnőmnél, de inkább az ő részéről, én bíztam benne, hogy nem lesz semmi.
Mégis úgy gondolom, ahogy leírtam lentebb.

Normálisnak nem mondanám

Amúgy még a tabletta is csak 99%-os eséllyel jó. (vagy 99,999, nem tudom a pontos adatot)

Szenvedély nélkül a foci halott.

Azt mondod paranoid dolog, ha te is számon tartod a barátnőd tablettáinak bevételét?
Mellesleg ebben a formában semmiképp nem szeretném, ha megszületne a gyerek. Nem a kor és a hiányzó egzisztencia miatt, hanem a másik fél személyéből kifolyólag.

"This movie isn't about cars, it's about a guy who owns a car"

Én is voltam már ilyen helyzetben, és ajajjdeszarvolt. Attól még ugyanígy gondolom, hogy ilyenkor tényleg nem az van, hogy egy életet rontunk el, de minimum hármat, vagy többet.

Persze, lehet boldogan és jól csinálni, efelől semmi kétségem, csak én épp nem így képzelem el a családalapítás dolgot.

A kibaszás társas játék, sose feledd.

jó, amíg nem kerültem ilyen helyzetbe én is így voltam...

If I look back I am lost

Kényes téma, mert - bár én is hasonlóan gondolom -, sokaknak ez valóban egy életet jelent. Neveltetéstől, illetve attól is függ, ki mennyire szeretne anya-apa lenni/mennyire áll készen rá. De nyilván az anya döntésén múlik minden, hiszen erőszakkal nem lehet elvetetni. Más kérdés, hogy normális esetben az apa véleménye is számít.
De kopé esetében nem tudom, mennyire lenne jó a gyereknek, ha egy 2x éves nő nevelné fel (egyedül? mindenesetre kopé nélkül, legalábbis a klasszikus értelemben nézve), és a családról alkotott képe az lenne, hogy "van anya, meg apa, akit néha látok." Anyukának sok gondot okozna az egyedül nevelés, kopénak az egész helyzet nehéz lenne, a gyerek meg csonkacsaládba lenne. S még bonyolódna az egész, ha a "másik apa", anya új barátja is bekerülne a sztoriba.
@Pyro: de ők együtt vannak

Azért egyik módszer sem 100%-ig biztonságos, főleg ha a csaj szed fogamzásgátlót, és szándékosan "elfelejti". Hallottam már ilyen sztoriról, kezdett szétmenni a kapcsolat, a csaj így láncolta magához a srácot.

Dávid: azért 20 évesen is fel lehet nevelni gyereket. Valaki már ilyen idős korban is dolgozik pár éve Lehet ritka példa, mert nem sok hasonlót ismerek, de egy táncos ismerősnél becsúszott a dolog, megtartották, 2 éves a gyerkőc, mindketten egyetemre járnak, lány tanít (tánctanár), srác is dolgozik suli mellett. Anyagilag nem kapnak otthonról támogatást, csupán a gyerekre vigyáznak gyakran a nagyszülők. Ennyi, boldogok

Szenvedély nélkül a foci halott.

Hát nem irigyellek, bár pontosan átérzem a helyzeted. Noha az enyém annyival könnyebb volt, hogy bizony a WC előtt vártam meg a teszt eredményét, együttműködött. Ameddig erre nem hajlandó, nincs miről igazán beszélni. Szerencsére régen volt, de én nem emlékszem semmi ilyen hülyeségre, hogy megsemmisülne az eredmény. Mindenesetre, ha kiderül, hogy kamu, messziről kerüld el az ilyen nőt, cserélj számot, zárat, ami kell...

Ha viszont tényleg terhes és a tied, jól gondold meg, akarod-e egy életen át ezt az elmebajt, vagy inkább abortusz.

Dark Archon

Tipikus. Volt lakótársammal is eljátszotta ezt egy csaj. Nagy valószínűséggel kamu, de ha ebben nem vagy 100%-ig biztos, akkor az a te hibád is. Emlékezni kéne, hogy mikor, hova és milyen körülmények között vándorolt az a bizonyos testrészed.

"This movie isn't about cars, it's about a guy who owns a car"

Nem egy emberi életről van szó, hanem háromról. Azzal, hogy ~20 évesen gyereket vállalsz (diákként), nagy eséllyel elbaszod mind a hármat. Lehet elmélkedni azon, hogy mikortól számít emberi életnek egy magzat, de a zsepibe maszturbálás nem számít gyilkosságnak, szerintem a korai abortusz sem.

I wish I could have known about the view from halfway down

Ez az elvetetés téma igen nehéz úgy ám... Esetemben szerencsére csak két hét para volt, hogy csak nem akar megjönni, ő már akkor mondta, hogyha tényleg terhes, akkor abortusz, amit úgy alapból támogattam is, de rohadt gyáva dolognak éreztem részemről. Érted, akármilyen hülye voltam, mégis csak vállalni kéne a felelősséget, mert egy emberi életről van szó... Kurva szar volt belegondolni.

If I look back I am lost

"de 10 perc után megsemmisül az eredmény, szóval nem hozta el, de a doboza megvan, meg tudja mutatni, hogy tényleg megsemmisült"

Nem tudom, milyen tesztet csinált a leányzó, de én olyannal még nem találkoztam, amelyiknél 10 perc után már nem látszik az eredmény. Nekünk pl. még hetekkel a teszt után is jól látszottak a terhességet jelző csíkok, sőt, szerintem még a mai napig is látszanak. Úgy vannak ezek általában kitalálva, hogy egyfajta emlékként is meg lehet őrizni, mint a baba érkezésének első jelét. Komolyan, még a használati útmutatóban is le van írva. Szóval ez a része azért felettébb gyanús a történetnek. Egy közösen elvégzett teszt egyértelműen tisztázza a dolgokat, ha pedig tényleg pozitív, akkor onnan már gyerekjáték kiszámítani a fogantatás körülbelüli időpontját, bár néhány paramétert azért ismerni kell hozzá.

Ez elég hard.

Először is maximális respect, hogy ha úgy van, akkor szóba sem jöhet az elvetetés gondolata. Én nem így gondolkoznék, most, 20 éves fejjel. Még most, párommal sem (később részletesen), nemhogy szakítás után (szerencsére ebbe most nem tudom beleképzelni magam).

A legtutibiztosabb az tényleg, ha előtted kell tesztet csinálnia (mármint, frissiben mutassa meg), parasztság vagy sem, ez van annyira komoly dolog, hogy beleférjen ez is. Így, most, a leírtak alapján tényleg inkább kamunak tűnik, és szerintem az lenne a jobbik eset most, elhatározástól függetlenül. Ha pedig hazudott ezt illetően, akkor az nagyon nagy többet-nem-hívlak-meg-teasütizni típusú fekete pont.

___

Ma 3 hónap. Mámor. Nem tudok többet írni, három hete ezen pörög az agyam, hogy akármennyire műveltnek vagy akárminek tartom magam, képtelen vagyok normális, összefüggő szavakkal leírni azt, hogy mennyire de nagyon.

Sosem voltam az a húúúéljükbelemagunkat típus, de most nagyon úgy érzem, hogy vagy iszonyatosan elkapott a rózsaszínfelhő-dolog, vagy pedig életem legnagyobb dobása volt, hogy írtam neki anno egy kis ártatlan üzenetet.

A kibaszás társas játék, sose feledd.

Sajnos én se tudok konstruktív hsz-t alkotni ez ügyben, de aztakurva, elég durvának hangzik amit művel/művelt exed
De egyébként nekem ennyi alapján eléggé bűzlik a dolog...Légy résen nagyon!
Az, hogy korábban is csinált durva dolgokat, nem akarja a nőgyógyászt elérni, meg hogy egész héten baszogatott, eléggé ellene szól. Mellesleg nem ritkán hallani ezt a "terhes vagyok" szöveget szakítás után utolsó mentőövként. Bár hogy mi értelme nem tudom, mert pár hét után lebuknak legrosszabb esetben.
Bezzeg mi férfiak nem tudunk ilyen szöveggel előállni...

Kőkemény ügynek tűnik és igazából még nem is nagyon voltam ilyen helyzetben (hál' Isten) ezért biztos, hogy nem tőlem fogod megkapni a tuti tanácsot. Remélem, hogy olvassák ezt majd most tapasztaltabb fórumozók is és leírják a véleményüket róla.

Ami igazából nekem eszembe jutott rögtön a terhesség szónál, az az amit te is leírsz az utolsó előtti bekezdésben. Elvinnék hozzá személyesen egy általam vásárolt tesztet és a WC előtt megvárnám, hogy megnézhessem az eredményt. Ez a legbiztosabb.

A többiről nem akarok véleményt mondani, mert ekkora ügyem még tényleg nem volt, így ítélkezni semmiképpen sem fogok a balhé kapcsán. Próbálj meg egy kicsit megnyugodni, tudom, hogy gecinagy hülyeség ilyenkor ezt mondogatni, de akkor is. Ha sikerült és megvolt a teszt és ne adj Isten pozitív, akkor pedig szerintem ülj le a szüleiddel és beszéld meg velük is, hogy hogyan tovább. Ne hozz elhamarkodott döntést! Első lépésként ennyit tudok mondani, aztán majd úgyis jönnek remélhetőleg a tapasztaltabb kommentek. Kitartás!

Kurvára kivagyok.

Egy hete szakítottam barátnőmmel. Ezzel nincs is gond.
Amit hét közben művelt, az kritikán aluli volt, teljesen elhatárolódott és nem akart találkozni, de azért átlag napi 3-5ször felhívott meg ilyenek. Teljesen ki voltam tőle, úgy felidegelt minden alkalommal. Tegnap meg sörözésből végül havernál kötöttem ki, reggel játszunk a sráccal, és 3 nyolcperces fifa meccs alatt háromszor hívott fel hogy baj van majd találkozzunk, jó de mikor, stb a harmadik hívás vége az volt, hogy jó mindjárt indulok a sráctól... Úgy mentem oda, hogy a faszom kivan, nagyon durván elegem van most már belőle és csak szimplán hagyjon engem békén és bassza meg.

Erre levágott elém egy olyan hírt, hogy terhes.
Nem igazán tudtam mit kezdeni a dologgal, mert erre mindig figyeltünk + az utolsó hetekben - hónapokban eléggé el is voltunk hidegülve egymástól, szóval már csak emiatt is kivágta a biztit. A legnagyobb baj, hogy az első dolog ami eszembe jutott, az az volt, hogy "szerintem nem igaz, ennek valahogy utána kell majd járni". Szerintem ez kurva nagy gáz. Ha nem igaz, akkor azért, ha igaz a hír, akkor azért, mert az illetőről ez az első gondolatom. Sőt egyszerűen olyan szinten nem bízok benne, hogy szerintem majd ha lesz rá lehetőség, akkor első dolgaim közt lesz egy apasági.
Elvetetés fel sem merül bennem, mert ha tényleg van gyerek és tényleg az enyém, akkor biz'Isten mindentől függetlenül, ha kell nem eszek, de felnevelem.

Viszont maga a szitu nekem nagyon nem jön be, kezdődött ott, hogy megcsinálta a teszteket, kettőt is, de 10 perc után megsemmisül az eredmény, szóval nem hozta el, de a doboza megvan, meg tudja mutatni, hogy tényleg megsemmisül - szóval a lényeg hogy nagyon erősen hangsúlyozta, hogy tényleg igaz, de tényleg nem tudja igazolni. Meg mikor, hogy akkor most nőgyógyász stb, akkor meg "jó hát majd felhívjuk, de úgyis csak nagyon sokára lesz időpont meg így meg úgy", szóval az egésznek volt egy olyan érzete számomra, mintha kitalálta volna ezt a dolgot, hogy legalább még pár hétig együtt legyünk, vagy pont, hogy ebben a pár hétben ejtsem esetlegesen teherbe.

Volt már párszor téma az életünkben ez a szakítósdi és mindig produkált ezekben a pillanatokban "érdekes" dolgokat, az öngyilkossággal való fenyegetőzésektől kezdve érdekes dolgokon keresztül. Kb ott tartok, hogy holnap bemegyek elé munkához, és a kezébe nyomok egy általam vásárolt tesztet, hogy na tessék, lehet produkálni, ha meg mégis, akkor a nőgyógyászhoz az első kérdésem az lesz, hogy mikorra lehet tippelni a fogantatást...

A lényeg tényleg az, hogy amennyiben a téma adott, szemrebbenés nélkül teljes mellszélességgel mögötte vagyok (nem mellette/vele!), de ha ebben a dologban van valahol egy kis turpisság, akkor nagyon nagy balhét fogok csapni, de úgy az egésszel bizonytalan vagyok.

tippek?

Megvolt pénteken. Meglepően jól ment. Vagy úgy tett, mintha feldolgozta volna, vagy tényleg, de kb egy baráti beszélgetés volt, egy-két kellemetlen kérdéssel, majd ki erre-ki arra indult. Nekem is sokat segített ez, így már nincs bűntudatom, és teljesen ki tudom élvezni az egyedüllétet

Szegény david, igazi tragédia a történeted

Ha a csajok feladták, kik is másztak rád?

Áh nem, pár esetben egy idő után feladták a csajok, és elkerülhetetlenül rám másztak

I wish I could have known about the view from halfway down

s mindig szomorú,vége lett?

Ezzel sosem volt bajom, mindig észre vettem, ha valakinek bejövök, és mindig gyáva voltam cselekedni

I wish I could have known about the view from halfway down

Belegondolni is rossz, hányszor nem vesszük észre a kölcsönös érzelmeket
Amúgy pedig hajrá!

Nos, nálam meg kezdődik egy kapcsolt.

Az a para, hogy december eleje óta alakul tulajdonképp a dolog, csak én a hangaf*sznyi önbizalmam és a rossz tapasztalatok miatt sikeresen meggyőztem magam, hogy csak haverkodik, pedig de rohadtjó lenne, ha lenne nála esélyem.
Hát erre nem kiderül, hogy gólyatábor óta szimpatikus vagyok neki, rohadt szomorú volt amikor egy másik csajjal kavartam... aztán csak nem véletlenül keresett december elejétől kb minden lehetséges módon. Nekem meg sikerült épp annyira észrevennem a közeledést, hogy szükségét érezzem meggyőzni magamat arról, hogy ennek biz' legfeljebb friendzone lesz a vége.
No, szerencsére egy jobb pillanatomban csak rákérdeztem, hogy most hogy állunk, és csak kiderült, hogy iszonyat jól.

Az, hogy mit mond más, felesleges rajta agyalni. Nálunk itt suliban vannak pletykák rólam egy kolléganőmről, aminek kevés a valóságalapja, viszont én örülnék a legjobban, ha igazak lennének

Megkérdezem az asszonyt, hátha nem zavarja

Az utóbbi időben csak nagyon ritkán fejezem be, amit elk

Nem az én ideáljaim, lepasszolom őket ha gondolod

Amúgy békaphatod ám, hogy ilyen népszerű vagy

Az utóbbi időben csak nagyon ritkán fejezem be, amit elk

Nekem is péntek. S egy kocsmába járunk, bár ez a kisebb para, van még sok jó hely. Örülök, hogy nem házinyúl volt.
Azt még meg se beszéltük, hogy kinek milyen cucca hol van.
Felkészültem, hogy megpróbál majd rábeszélni, hogy gondoljam át, stb.

Ramona pedig megint hárompontost dobott.
Kiderült hogy az összes táncoslány látta,hogy bejövök neki, s figyelték, hogy na most van-e valami köztünk. Én is így éreztem újfent hétfőn, de mégis azt mondta, nem.
Nem rázott meg már annyira, de nem értem az egészet. Ha csak én látom így, akkor hülye vagyok. Ha tíz lány is, akik ráadásul csoporttársai, akkor ez elég wtf.
Mellesleg amint kiderült hogy szabad lettem, három csaj is rám mászott suliba, kár, hogy egyik sem érdekel.

akkor ,megnyugodtam hogy nem csak az enyém ilyen...

pénteken találkozunk, hogy kiírassuk őt a telenoros családi csomagból, egy élmény lesz.

jah meg amúgy együtt dolgozunk. élmény...

Oké, sajnálat elmúlt nagyrészt, kis bűntudat néha azért előjön, de újra kezdem élvezni a szabadságot, nem is gondoltam volna, hogy ez lesz.
Arra viszont nem voltam felkészülve, hogy ő keresni fog engem. Megkért ne töröljem fb-ről. Oké. Találkozzunk, beszélni kéne, hogy továbblépjen. Rendben.
De az, hogy rám ír hogy elmondja milyen szarul van, meg én hogy vagyok, stb, meg reggel-este ír, fura. Nem akarom elküldeni őt, de mondogatom neki, hogy elkéne gondolkoznia, mennyire jó az neki, ha írogat nekem, én meg semleges hangnemben válaszolgatok.

szerencsére neki nem is lehetnének jobb barátnői. egy kis ideig úgy éreztem kezdem megbánni de amint tudtam valakivel beszélni, realizáltam, hogy csak sajnálat amit érzek.
szegény 8 nap múlva lesz 18 éves.

hasonlóképp.

igazából vele nagy baj volt szerintem, hogy nagyon körülöttem élt, kicsit nem túl sok volt ez is. úgyértem én vagyok a nagyszerelem, én vagyok a legjobb barát stb.
ezzel alapvetően nagyon nem is lenne gond, de átesett a ló túloldalára.
értsd: annyira az én világomban élt, hogy végólis voltak barátai, de azok akiket lényegében rajtam keresztül ismert meg jobban, és akik neki régi barátok voltak, azok meg elkoptak és jelenleg kb nincs kivel megbeszélnie a dolgot. ezért van főleg a 'feel like a...

lol kopé. ma tettem meg én is. i feel like a monster. kb még így is élete szerelme vagyok (egyelőre)

Mondjuk, hogy 75%ban igen. Lényegében közös dolog volt, mert mindketten tudtuk, hogy gázok vannak és jelenlegi formájában nincs értelme a dolognak, de én mondtam ki.

Te szakítottál?

"You don't wanna be my enemy, I promise you"

Valamivel több, mint három és fél év után.. kalap-kabát.

Elég durva érzés. Életem eddigi egyetlen lényegében valamire való komoly kapcsolata volt, nem is tudom mit érzek. Ami biztos, hogy van benne egy jó nagy adag űr, meg azért némi megkönnyebbülés is.

Rájöttem közbe hogy a mostani kapcsolat problémája hogy csak úgy beleléptem, teljesen higgadtan, semmi lángoló érzelem. volt szerelem, meg működött, de úgy indult el, mintha már egy régi kapcsolat lenne.
hiányzott az amit annyiszor éreztem (most is) hogy kb mindent feltudnék adni érte ha arra lenne szükség.
lényegtelen, újabb tapasztalattal leszek gazdagabb.

Én már nem hiszek az ilyenekben...

Azért el vagy téve tartalékba.

Faszom...azt hiszem, a "hát nem tudom, sok dolgom van, majd szólok" eléggé rossz. na így már nehezebb lesz a szakítás...mármint reméltem hogy azért ha ez összejön akkor ad egy kis ösztönzést hogy megtegyem s talán könnyebb is lesz...

Csak azért írtam ezt, mert bennem meg az nem merülne fel tudatosan, hogy ne csináljak semmit (aztán nyilván a szokásos töketlenkedésem lenne a dologból, de ez részletkérdés )... na, vedd költői túlzásnak vagy mi.
Hehehe, ismerős.

Na, hajrá!!

Elküldeni a francba? ember, eszembe se jutott
kibaszott bűntudat, minek van nekem ekkora lelkiismeretem...
na ja össze kell szedni magam s nem parázni "Ramona" visszautasításától, hiszen ha nem lépek akkor ugyanott tartok.
A szerk.hez pedig: ez soha sem volt vita tárgya szerintem

A barátnőddel kapcsolatos helyzet kicsit ismerős nekem most nyár elejéről. Akkor volt egy barátnőm, egy ideig egész jól mentek a dolgok, némi fejlődést is fel lehetett fedezni, kezdetem örülni, hogy mindjárt tényleg komolyra fordul... de erről valahogy pont lecsúsztam.
Vele volt ez egy idő után, hogy találkozunk Pesten, másnap lemegyek Balatonra, aztán pár nap múlva eszembe jut, hogy "hoppá, akár fel is hívhatnám". Utána megint egy-két napig érleltem a gondolatot és csak aztán hívtam fel - maga a beszélgetés rendben volt de na, gondolom érted.
Sokat gondolkoztam azon, hogy mi legyen, de végül valahogy akármilyen irányból közelítettem meg a dolgot, arra jutottam, hogy ennek így semmi értelme.

Ja, igen... el ne szalaszd ezt a "Ramona"-t!!
Szintén az említett kapcsolatom idején volt kb két hét alatt két baromi jó, teljesen különböző lehetőségem erre-arra - igaz, egyik sem hosszútávú kapcsolattal kecsegtetett -, ami (nálam?) azért soknak számít annyi idő alatt. Még egész tisztes véralkoholszintem is volt mindkét este folyamán. És mit csináltam? Semmit!
Mindkettőnél elbizonytalanodtam, hogy jól döntöttem-e, már hazafelé. Másnap estig rohadt büszke voltam magamra. Azóta meg értetlenkedve tekintek vissza, hogy mennyire nem sikerült jól felmérni a helyzetet és úgy cselekedni, ahogy mind az ösztön, mind a logika sugallta.
Ez most nem csaljmegbárkitbárkivel-reklám! Csak szerintem olyan helyzetben lévő kapcsolatnak, mint amilyennek a tiédet értem, jót nem fog tenni az sem, ha Ramonát elküldöd a francba. Legalábbis én napokon belül rájöttem, hogy valahogy kifejezetten rosszat tett a két nem-megcsalásom a kapcsolatomnak... nem tudom, hogy van ez.

szerk.: pont ma raktam be a Scott Pilgrimet tanuláshoz háttérnek... R.Flowers tényleg adja!