Ez részben igaz - pontosabban a legtöbb esetben, de biztos már neked is volt olyan álmod, ahol rájöttél, hogy ez a nem valóság, ki is mondtad magadnak és felébredtél. Nekem eddigi életem során jó párszor már volt ilyen, pl. egy nem is olyan régen.
Az egyik régebbi álmomban szombati napon bementem dolgozni, és rendesen azt a munkát végzetem, amit csináltam. Aztán egyszer mondtam magamnak, hogy szombaton nem is kell dolgoznunk, kinyújtottam a kezem, és mondtam saját magamnak, hogyha lehunyom a szemem és utáni kinyitva nem szobámban vagyok, megeszem a kalapom (már maga ez a felvetés is abszurd, mert nincs is kalapom).
Amikor lehunytam a szemem és kinyitottam, ott feküdtem háton, kinyújtott kézzel és ez már ténylegesen a valóság volt.
Akkor a legutóbbi, futottam Jászberényben az egyik utcán, késő éjszaka és közben fogat mostam. Futottam és fogat mostam. Az utcán minden ugyanúgy a helyén volt, ahogy a valóságban.
Ám amikor az utca végére értem, mondtam, hogy ez baromság, hogy éjjel fogat mosva futok, megráztam a fejem és mondtam magamnak, hogy felébredek. (Irdatlan nagy baromság... fogat mosva futni.

)
Fel is ébredtem, a szobámban voltam, az ágyban, kezemben a fogkefe. Mondtam magamnak, ez hogy került ide, alvajáró lennék, vagy mi?.

Aztán felébredtem ténylegesen is.
Szóval, van olyan, hogy rájössz, bármennyire reális/szürreális, és valóságosnak is érzed, hogy ez baromság, és tudatosan felébredsz.