Egy kegyetlen, hűvös, megszállott sorozatgyilkos marionett bábunak preparált hullákat hagy maga mögött. Az FBI természetesen nyomoz, ám egyszer csak vége szakad a sorozatgyilkosságoknak... Legalábbis az Egyesült Államokban. Hiszen teljesen hasonló gyilkosság történik az óceánon innen, Párizsban. Innentől az ügy már csak közepesen érdekli a Központi Nyomozóirodát, és tessék-lássék ráállítják a kezdőnek számító – amúgy is franciás nevű – Nicole Bonnet-et, akit átküldenek a francia fővárosba. Így kezdődik a City Interactive új pont-and-click kalandjátéka.
Aki megnézi ennek a játéknak – vagy akár a korábbi résznek – a képeit, egyből láthatja, hogy a grafika elragadó, szép és hangulatos. Tehát az egyik fontos elem máris adott egy jó kis kalandhoz. Azonban aki az előző részt – mely az "Az FBI titkos aktáiból" alcímet viseli – végigjátszotta, már kissé kritikusan pillant az új részre. Nem volt alapvetően semmi baja annak a résznek, azt leszámítva, hogy vannak nála sokkal jobban kidolgozott és összerakott kalandjátékok is, mint például a Secret Files. Illetve a végét sikerült elbaltázniuk.
Így aztán kíváncsian telepítettem fel az új részt. Az elején lassan indul be a játék, köszönhetően a sajátos logikának, amit előbb át kell venni, hogy ne akadjunk el: hiába próbáltunk ki valamit már, egy beszélgetés után újra ki kell próbálni. Illetve hiába beszélgettünk már valakivel, egy tárgy összerakása után újra meg kell kísérelni a beszélgetést. A másik érdekesség, hogy elég sok mindennel az az interakció, hogy fényképezzük le, ám ellentétben a korábbi résszel, ezeket a fotókat nem nézhetjük meg, és az egyetlen dolog, amit kezdhetünk vele, az, hogy elküldjük az FBI központba. És ezt se mindig...
Az Art of Murderben is lehetőségünk van segítséget kérni és megnézni, hogy egy adott helyszínen mit felejtettünk el megnézni, hol van egy olyan aktív pont, ahol csinálhatunk valamit, csak elkerülte a figyelmünket. Ez nagy segítség az elakadások megakadályozására, de ebben a játékban mégsem elég, köszönhetően az előbb részletezett sajátos logikának. Mindenesetre csak egy-két frusztráló pont maradt benne, ahol sokat kell szenvedni a továbbjutásért. Ez fontos is volt, mert a kubai résznél a mentések visszatöltésekor lefagyott a játék – egyik kubai mentés sem volt visszatölthető – így Marseilles-ből kellett újrakezdeni. Szerencsére Kubától már nincs messze a játék vége, így azt már be tudtuk fejezni.
Mindenképpen pozitívuma a játéknak a sok átvezető videó, melyek látványosra és sokszor izgalmasra sikeredtek, azonban néha segíthetne jobban összekötni a történetet és nem csak térképen bemutatni, hogy honnan hová kerültünk. De a csodálatos grafikával – mely a játékba mélyedve egyre változatosabb és szebb lesz – együtt a videók is hozzájárulnak ahhoz, hogy a játékosban kialakul egy hangulat, mely sokszor borzongató, néha pedig adrenalinnal átitatott. Még akkor is, amikor nem is kell sietni, mert nem időre mennek a feladatok.
Mert néha bizony nem lehet nyugodtan keresgélni és kombinálni, mivel megjelenik egy stopper a bal felső sarokban és akkor meg kell oldanunk a problémát időre – például elbújni, mielőtt belép valaki – mert különben tölthetjük vissza mentésünket. Jó dolog, hogy az elbukott feladatokhoz is tartozik videó, melyben meglátnak és szomorú véget érünk. Szerencsére általában előre érezhető, mikor jön ilyen időhatáros feladat vagy éppenséggel megismételhető, mert nem halálos véget ér, mint például a lyukas nejlonzacskóban a vízhordás.
A Halálos marionett nem nagyon hosszú, de rövidnek sem mondható. Kellemes órákat okoz az egymásba kapcsolódó feladataival és hajtja a játékost, hogy felgöngyölítsük a sorozatgyilkos rejtélyét, mely a francia forradalom idejéig nyúlik vissza. Mindeközben tényleg lenyűgöző grafikával látták el, melyben dinamikus elemek is szép számmal vannak: ezek közül személyes kedvencem a havannai tömegközlekedés. Ez a szépsége kiemeli a – szerencsére egyre számosabb – többi kalandjáték közül, azonban mégsem tudja leelőzni a nemrég szintén második epizóddal bővült Secret Files sorozatot. A történet vége most sem eget rengető, de ha kellően felkészülünk az előző rész béna vége miatt, akkor nem fogunk nagyot csalódni.
