Immár több mint két évtizede van velünk a Call of Duty. A franchise még a második világháború, mint videojátékos téma aranykorában született meg, naná, hogy az első három epizódja ennek a sorozatnak is azt dolgozta fel. Azok még a maguk korában remek játékok is voltak, főleg a Call of Duty 2 vált klasszikussá. De nem annyira, mint a 2007-es epizód, amely nemcsak a sorozatot, de nagyjából az FPS-ek műfaját is képes volt alaposan felrázni, talán még meg is reformálni. Ez volt a tényleg legendás Modern Warfare, amely végre lecserélte a második világháborút, és napjaink modern hadviselését dolgozta fel.
A sorozat csak konzolokra megjelent harmadik részét készítő Treyarch ekkor már vastagon benne volt a franchise-ban, ők voltak azok, akik enyhíteni hivatottak az Infinity Wardon lévő nyomást, így a két stúdió felválta szállította évről évre az epizódokat. Az IW a Modern Warfare-ért felelt, míg a Treyarch kissé csapongott. Eleinte maradtak a második világháborúnál, majd 2010-ben elkészítették az első Call of Duty: Black Ops epizódot, amely a Modern Warfare-hez hasonlóan emlékezetesre sikeredett. Olyannyira, hogy mostanra nemcsak felvette a versenyt vele, de epizódok számában messze le is pipálta. Hangsúlyozom, epizódok számában. A Treyarch gyakorlatilag 2010 óta nem is készített mást, csak a Black Ops-részeket. Idén már a Call of Duty: Black Ops 7-et...
Mielőtt rátérnénk arra, hogy milyen játék is a Black Ops 7, muszáj tennünk egy rövidke kitéről. Természetesen a célállomás az idei nagy konkurens, a Battlefield 6. Amikor a DICE játéka októberben megjelent, már akkor mindenki arról beszélt, hogy ez bizony a régóta várt Call of Duty-verő. És valóban, az előző epizód bukása után a BF6 bizony mocskosul jól sikerült, és mellé mocskosul sikeres is lett. Ráadásul bő egy hónappal a Black Ops 7 előtt debütált, vagyis volt bőven ideje, hogy megalapozza a maga rajongótáborát, akik között jócskán vannak Call of Duty-játékosok is. Márpedig mindkét játékért mélyen zsebbe kell nyúlni, ezt pedig nem feltétlenül teszi meg mindenki kétszer is. Nagyon nem mindegy most e két FPS-nek, hogy a rajongók melyik mellett teszik le a voksukat. Gondolhatnánk, hogy egy ilyen kiélezett rivalizálásra alaposan felkészült a Treyarch, és nagyon odatették magukat. Telepakolták a Black Ops 7-et újdonságokkal, ott frissítettek a már unalomig ismert recepten, ahol csak tudtak, és mindent arra tettek fel, hogy ne csak felvegye a versenyt a Battlefield 6-tal, de le is győzze azt.
Nos, ha ezt gondoltuk, nem is tévedhettünk volna ennél nagyobbat. A Black Ops 7 ugyanis nem csak, hogy nem veszi fel a versenyt a Battlefield 6-tal (oké, ez tényleg szubjektív kérdés, tuti rengetegen vannak, akiknek jobban tetszik a BO7 mint a BF6...), de még a teljes Call of Duty franchise-on belül is képes volt a leggyengébb epizódok közé kerülni. Pedig aztán nem egyszerű a felhozatal, elég csak az olyan csodákra gondolni, mint a Call of Duty: Ghosts, az Advanced Warfare vagy az Infinite Warfare... Bizony, a Black Ops 7 szorosan ott van ezek nyomában a tavalyi Modern Warfare III-mal kéz a kézben.
Kezdjük az egyszemélyes(nek álcázott) kampánnyal! A sztori 2035-ben játszódik, amikor is egy korábban legyőzöttnek hitt terrorista újra felbukkan. Egykor a JSOC kommandósa, David Mason és csapata számolt le vele, de a jelek szerint nem sikerült megölniük. A terrorista, Raul Menendez visszatért, és még nagyobb pusztítással fenyegeti a világot. Igen ám, csakhogy időközben feltűnt a színen egy high-tech paramilitáris társaság, a Guild, amely önjelölt védelmezőként lép fel. A szervezetet egy bizonyos Emma Kagan vezeti, aki robotkatonákkal képzeli el a jövőt. Nem nehéz kitalálni, hogy ő sem a jófiúk (jólányok ;) ) táborát erősíti, így hirtelen nem is tudjuk, hogy ki az ellenség és ki nem.
A sztori tehát se nem egyedi, se nem új, de alapvetően megállhatná a helyét egy mindenkori Call of Dutyban... Ha a készítők nem szúrták volna el totálisan és visszafordíthatatlanul a teljes kampányt. Kitalálták ugyanis, hogy kooperatívvá teszik, ami nem is lenne rossz ötlet, még akár újszerűen is hatna egy CoD-ban. Csakhogy technikailag a lehető legrosszabb formátumot választották. A kampány küldetései tulajdonképpen online sessionök, amelyek ugyanúgy működnek, mint a multiplayer mód. Nem lehet megállítani a játékot, várnunk kell, míg mások betársulnak, illetve ha egyedül játszanánk, akkor csak az átvezető videókban lesznek csapattársaink, egyébként tök egyedül vagyunk a pályákon. Mondani sem kell, mennyire amatőr, illúzióromboló és demotiváló az egész. Pont annyira nem szórakoztató, mint a zombis rész egyedül játszva.
Apropó zombik. Természetesen most sem maradnak ki a buliból. Azt el kell ismerni, hogy ahonnan annak idején ez a játékmód elindult és ahol most tart, az egy óriási út. Az utóbbi epizódokban már komplett, több pályán átívelő sztorit kaptunk, részletesen kidolgozott karaktertörténetekkel, küldetésekkel és hasonlókkal. Ez itt is ugyanúgy megvan, de mellé pontosan ugyanúgy is működik, mint legutóbb vagy azelőtt. Persze jó móka pusztítani a zombik egyre nagyobb áradatát, közben új pályarészeket feloldani, megszerezni és fejleszteni új fegyvereket, begyűjteni a bónuszokat és így tovább. De ha őszinte akarok lenni, számomra már ez a játékmód is réges-régen kifújt. Idén látszik ugyan rajta, hogy próbálták felrázni, de nem sok sikerrel. Újdonság, hogy több zombis játékmód is van, ezek a Dark Aether sztorit viszik tovább. A választható karakterek is több idősíkból vegyesen kerülnek ki. Visszatértek a szokásos rendszerek, így a rágógumi, a perkök és augmentek is. Aki eddig szerette, az valószínűleg most is ellesz vele ideig-óráig, XP-gyűjtésre pedig nagyszerű lehetőség, főleg, hogy a fejlődés a játék minden részére kihat.
És akkor a végére maradt a lényeg, ami minden CoD-ot hónapokig vagy akár évekig életben képes tartani: a multiplayer rész. Dióhéjban: tök ugyanaz. A szokásos játékmódok (core és hardcore változatban), a szokásos karakter- és fegyverfejlődés, a szokásos kiegészítőrendszer és a szokásos scorestreak rendszer. Apróságokban fedezhetünk fel talán finomításokat, így a pályákon való közlekedés valóban egy picit még dinamikusabb lett mint eddig. A falakon tudunk korlátozott mértékben ugrálni, a becsúszás mellé ott van a bevetődés is (ami még jól is néz ki belülről, bármilyen furán is hangzik ez).
A hardcore mód most is sokkal nagyobb móka mint a core játékmódok – e téren nálam például lepipálja a Battlefield 6-ot, amelyből kimaradt az én személyes kedvenc játékélményem, a hardcore free for all. Pályákból nincs hiány, már a premierkor is kifejezetten sok új és korábbi részekből visszahozott pálya áll rendelkezésre. Köztük van például a régi közönségkedvenc Hijacked is, vagyis a jacht, amely már a Black Ops II óta velünk van. Fegyverek terén viszont nekem szűkös a kínálat, a személyes kedvenc marksman rifle-ból például mindössze három van. A scorestreakek is nagyjából a szokásosak, ahogy a perkök is. Újdonságot jelent viszont az overclocking megjelenése: felszereléseink, a scorestreakek és a field upgrade-ek fejlődnek, és mindegyikre két overclock szint oldható fel, továbbfejlesztve azokat. Például gyorsabban újraaktiválható lesz egy-egy cucc.
A Call of Duty: Black Ops 7 vizualitásban hozza azt, amit elvárna tőle az ember. Nem lehet azt mondani, hogy ne lenne igényes vagy szép. Csak épp ugyanúgy statikus az egész, mint mindig, ugyanúgy steril a környezet, ugyanúgy élettelen minden, mintha csak egy díszlet lenne. Durvább grafikai hibákkal nem találkoztam, az egyetlen, ami az első perctől jelen van, marha bosszantó és egyelőre nem is javították ki, hogy guggolva haladás során néha a karakterünk modellje becsúszik a kamera elé. Ez nem csak azért idegesítő, mert kitakar egy részt a képből (ami multiplayer pörgés közben akár végzetes is lehet), de azért is, mert azt hiszi miatta az ember, hogy van egy másik játékos is a közelben.
Sokszor leírtam már, hogy nagyon itt lenne az ideje, hogy pihenőre vonuljon az egész Call of Duty franchise úgy, ahogyan van. Mondja azt az Activision, hogy oké srácok, itt van nektek a tavalyi rész, érjétek most be azzal, pár évig nem jön új. Mert egyszerűen elfáradt az egész. Ugyanazt a játékot kapjuk pepitában hosszú évek óta, ami nem újdonság ugyan, de ettől még nem jó. Ráadásul az utóbbi néhány évben már jelentősen felerősödött az az érzés is, hogy nem csak ugyanazt kapjuk, de még ugyanazt sem. Emlékezhetünk, hogy a Modern Warfare III eleve el sem készült volna eredetileg, de végül mégis, kaptunk is egy soványka DLC-re való tartalmat teljes játékként eladva... A Black Ops 7 esetében is azt érzem, hogy ez az egész belefért volna egy kiegészítőbe a Black Ops 6-hoz. De ehelyett elkérnek érte nem kevesebb, mint 80 eurót! Tudom, hogy naiv kérés, de igenis: az Activision vonultassa vissza néhány évre a Call of Dutyt. Adjon időt a stúdióknak, hogy tényleg reformálják meg az egészet, találjanak ki teljesen másképp működő játékmenetet, helyezzék új alapokra a játékot. Mert ez így most már tényleg nem több izzadságszagú erőlködésnél. Persze minden évben lesznek sokan, akik megveszik, de elég csak a Steamen megnézni az utóbbi epizódok értékeléseit: Black Ops 7 38%, Black Ops 6 42%, Modern Warfare III 38%, Modern Warfare II 32%... Azt hiszem, ez elég beszédes. Ideje visszavonulni.
