A harcjelenetek 1965-höz képest nem rosszak! Ráadásul itt a japánok is rendesen harcolnak, kb. egyenlő arányban esnek el a két fél katonái, és mindenki szór rendesen. Azért volt pár rész, ami kicsit nagyon hihetetlen volt, hiszen nem találnak el valakit egy teljesen nyílt tengerparton, de sokkal jobb mint a hasonló korból származó spagettifilmek, a saját maguk arctalan-lelketlen golyófogó ellenségeivel.
Mondjuk ez egy anti-war film, azzal az üzenettel, hogy a háború szar, rossz, haszna nincs, és ezt üzeni a film vége is, egy mondattal: Nobody ever wins.
A végén azért bejön a bushidó, és hogy nem adhatják fel a japánok a szigetet, így az utolsó pillanatban a japók, akik ekkora már inkább puszipajtársok, rajtaütnek a parton várakozó amcsikra, amiben végülis minden japán meghal, de az amcsik nagy része is.
Összességében érdekes kísérlet, igazi anti-war film, kicsit lágy, kicsit régi, de megelőzte szerintem a korát. Olyan 6,5-7/10
"Es rasseln die Ketten, es dröhnt der Motor, Panzer rollen in Afrika vor!"||| http://battlelog.battlefield.com/bf3/soldier/Szalami111/stats/226302379/ ||| =PPS=Szalami111
De a BoB - még egyszer hangsúlyozom - csak az íziről és a katonákról szólt (egyetlen egy "kilengés" volt, amikor Ausztriában cpt. Nixon megkapja az asszony váló levelét, meg hogy a kutyáját elviszi stb., vagy hogy a D-Day előestéjén sgt. Guarnere megtudja, hogy bátyja elesett Monte Cassinonál!)!!! Ennyi volt a "családi" szál!
A BoB-t szerintem nem tudják felülmúlni: az CSAK a háborúról, hadszínterekről, a KATONÁKRÓL szólt, kiszorítva minden "magánjellegű" szerelmi szálat! Attól, hogy a hűtő melletti dugás megjelenik egy ilyen filmben, attól kezdve válik számomra szirupossá a dolog... A BoB egy naturalisztikus bemutatása volt a történteknek, hétköznapibb, feldolgozhatóbb volt nekem. Bár nem "húzom" még le ezt az új sorozatot: nyilván látványos csatajelenetek lesznek, harcok, bajtársak stb., de nekem így a tréler alapján kissé halivúdi szagú!
Ja, így már másabb a baba fekvése...
Az egészben Sophie Marceau keblei voltak a legjobbak, aztán punktum!