Mit játszottál végig legutóbb? Értékeld!

The Evil Within.Mondanom sem kell,hogy 31 óra az életemből.Utána egyből Ráültem a NG+,ra,nehogy már ne legyen kipörgetve mindenem...Így 43 óra,lett,de ez nem tiszta játékidő,mert sokat pause-oltam,vacsi,cigi,ebéd,cigi,stb...kb 20 óra a tiszta játék.De aki szereti a survival horror kategóriát,az kösse fel a gatyáját,mert itt kap az agyába rendesen.Először nem értettem mi történik körülöttem,de amikor rájöttem,hogy hol is vagyok igazából,na akkor leesett minden.Remek a sztori,nem lehetett volna ennél jobban megírni.Nem lövöm le a poént,de ezek a sárgák,betegek,ha játék készítésről van szó.Nem tökéletes a karakter,irányíthatóság kombó,de a hangok,effektek,fények kárpótolják az embert.

Valamikor tavaly ősz táján döntöttem úgy, hogy kicsit belekóstolok a kalandjátékokba is, mert ez a műfaj nekem anno (majdnem) totál kimaradt, egy-egy random címet leszámítva.
GoG-on gyakran voltak akciók, így beszereztem néhány szimpatikusnak tűnő darabot. Ez is köztük volt.

A véleményem teljesen megegyezik a Tiéddel: a magam részéről a legemlékezetesebb pozitívumként kiemelném az egyedi hangulatot, a jó értelemben véve meseszerű (és kicsit a gyermekkor hangulatát visszaidéző) látványvilágot, valamint a mind e mögött megbúvó komolyabb/komorabb, néha (legalábbis egy Jeremiah korú gyermek szemével nézve) félelmetes hangulatot. Plusz többségében valóban igen jó/eltalált volt a szereplők hangja.
Ugyanakkor én is furcsának és kicsit esetlennek találtam az a megoldást, hogy tulajdonképpen a történetet lezáró epilógusban mesélnek el mindent, hogy értsük is, miről volt szó.
Plusz én negatívumként kiemelném még, hogy - bár nagyon nem vagyok profi kalandjátékos, de érzésem szerint - némely "feladvány" túlment a korrektség határán, és eléggé próba-szerencse alapon lehetett megoldani. Nekem legalábbis nem tűnt logikusnak/némi gondolkodás után magától értetődőnek.

Nem negatívumként, hanem inkább érdekességképpen megjegyezném még, hogy a játék első két-három órájában rühelltem a főhős kiscsávót. Pont olyan idegesítő, mint egy igazi vele egykorú, túl élénk fantáziájú kölyök. Ahogy mindenen mosolygott, minduntalan megjegyzéseket tett (és most Jeremiah Hazelnut, a nagy mágus bla bla bla). Azután, egyszer csak ez az érzés elmúlt (talán én vedlettem vissza gyerekké??), sőt a játék végére tökre tudtam azonosulni vele. És közben megkedveltem mindenkit ott az erdő szélén, a biciklis postás békától kezdve a kleptomániás koboldig.

Ugyanakkor, az általam kipróbált kalandjátékok közül pl. a Sanitariumot, a Primordiát vagy a The Book of the Unwritten Tales-t egyértelműen erősebbnek találtam a Daedalic alkotásánál. A legjobban egyébként a Primordia világa és hangulata jött be, míg úgy összességében a The Book of Unwritten Tales-t találtam a legjobbnak. Az valami zseniálisan gúnyolt ki minden tolkieni/wow-os/gyűjtögető kártyajátékos stb. klisét! Mindezt remek karakterekkel, élvezetes párbeszédekkel, és olyan feladványokkal, amiket a harcedzett kalandjáték-veteránok biztosan túl könnyűnek találnak, de nekem nagy sikerélmény volt, hogy bár elakadtam egyszer-egyszer rövidebb időre, de mindenféle netes "mankót" nélkülözve, saját kútfőből meg tudtam oldani mindent végül. (Ilyen szempontból a Primordia és a Sanitarium is korrekt volt, bár ezek egy fokkal "nehezebbek" voltak azért - egyszer-egyszer nyúltam netes segítséghez ezeknél.)

Endure. In enduring, grow strong.

The Night of the Rabbit
Le se lehetne tagadni, hogy ez egy Daedalic kalandjáték. Van egy tök jó koncepció, talán még érdekesebb is, mint az előzőek, van egy valamelyest eredeti látványvilág, és persze egy rétegelt történet...és az összhatás mégsem az igazi. Tetszett benne sok szereplő, a főhőssel sem volt gond, a végén pedig nagyszerűen összeáll a történet. A baj csak az, hogy elég egyenetlenül adagolja a sztorit, ami miatt beleélésről nem igazán lehet beszélni. Talán a legrosszabb, hogy a végén, miután a főgonoszt legyőztük, a játék úgy 5 percen keresztül elmeséli a háttértörténetet (hogy mindenki megértse mi történt a játék történései előtt és közben), ami vmelyest elrontja a végső élményt. Arról nem is beszélve, hogy direkt folytatást ígérő befejezése van.
Ám ez még így is teljesen rendben van, sőt, bizonyos tekintetben jobb, mint az előzőek. Ugyanis ebben képesek voltak rendes szinkronszínészeket találni, akik beleéléssel mondták fel a szövegeiket, nem úgy mint korábbi próbálkozásaiknál. Néhány technikai probléma azért akad (pl. hamarabb ér véget a hang, mint kellene), de ezek szokásosak ettől a kiadótól.
Összességében rendben volt, kár az elbeszélős befejezés miatt, de vmelyest kíváncsivá tett, hogy merre mehetne ez tovább. Ez is közölt egy burkolt üzenetet, viszont remélem nem annak a kivesézésével folytatnák. Mindegy...remélhetőleg jobb lesz ennél...

-ReLax- Everything you know is wrong / black is white, up is down and short is long / and everything you thought was just so important / doesn't matter... -xeLaR-

Call of Duty: Black Ops 1-2
Nem volt rossz, bár elég idegesítőek voltak a speciális részek/küldik mint az a taktikázós dolog a 2-ben. Ilyen szempontból jobb volt az MW sorozat, ott nem nagyon voltak ilyen részek.

Brothers - A Tale of Two Sons
Ez az a játék, amihez oda kell ülni, és lehetőleg mivel nem túl hosszú kb 4 óra, egy max két alkalomból végig vinni, és átélni!

Marlow Briggs and the Mask of Death
Az 1 eurós játék, ami többet ér mint egy két igazi nagyágyú! Vicces, totál szórakoztató B mozikat idéző hack'n slash! Így visszamenőleg, azt hiszem tavalyi PC-n, kétség kívül az év meglepetése díjjas!

Crysis
Egyelőre csak az első rész, de végre pótolva. Nem csoda, hogy mekkora szám volt anno, még a mai napig helyt áll, sőt képes volt a 970-el is 60 fps alá menni egy-két extrém esetben! Na de közben meg, teljesen összecsapott a vége szerintem. Pedig az első 2/3 az egész jól felépített. De határozottan vannak nagyon, nagyon jó pillanatai.

Quake 4
Szintén nagy pótlás. Ez nagyon tetszett, nekem irtóra bejött a Doom3 látványvilága, és ez kb ugyanaz, csak Quake, és nekem pont elég is volt! Meg amúgy is már lassan el is felejti az ember, milyen úgy fps-t játszani, hogy csak a célkereszted van, főleg ilyen király pörgős és egyben classic játékmenettel.

“If you want something you've never had You must be willing to do something you've never done.”

Resident Evil 6

Végig toltam újra, most co-opban, és azt kell mondanom még jobban élveztem mint anno! Nem rossz játék ez, bár nagyon ellenzem az irányt amit a sorozat vett a 4. résszel (még akkor is ha én is imádom, és azt is tudom, hogy érinthetetlen klasszikus), de ugyanúgy ez a rész is inkább csak félre értett játék, mint rossz. Itt ott látszik rajta, hogy próbálkozik, de csak nagyon minimálisan, az meg egyenesen szemét dolog volt, hogy beletettek egy lépcsőt, ahol klasszik RE1-3 féle módon fix kamerásan kell felmenni. Kíváncsi leszek, hogy mennyit kell várni a következő bejelentésre, és, hogy ezúttal mi lesz, ennél nagyon már nem hiszem, hogy messzebb tudnának menni RE keretek közt, vissza meg? Majd most kiderül 1,5 hét múlva, hogy mennyire ugrik a nép a RE HD Remaster-re Aztán talán az is jelzés értékű lehet, hogy mi kell!

“If you want something you've never had You must be willing to do something you've never done.”

Max Payne 2

Az első rész újrázását követően vágtam bele, és ezzel egy nagy hiányosságot pótoltam, hisz a második epizódot még nem vittem végig sohasem. Ugyan 1-2-szer már belekezdtem anno, de 1-2 küldetésnél valahogy sosem haladtam tovább.

Nem kellett csalódnom, ugyanazt a remek film noir hangulatot hozta, amely az elődjét is jellemezte. A játékmenet szinte egy az egyben maradt a régi, inkább csak tökéletesebbre csiszolták a készítők az alapjátékot. Külön lett szedve a shootdodge és a bullet-time, végre több painkiller-t lehetett találni a pályákon (talán már túl sokat is néhány helyen), bejött a ragdoll (bár mai szemmel olykor már vicces, ahogyan dobálóznak a testek mindenfelé) és a környezeti tárgyak nagy része is külön fizikát kapott. Jó ötlet volt, hogy pár pályán Mona karakterét is irányíthattuk és láthattuk egy másik perspektívából, mi történt eközben Max-szel. Elsőre mondjuk furcsa volt az előd után, hogy a bosszúhadjárat helyett itt inkább egy keserédes love story-n van a hangsúly, de talán pont a Mona irányította részek hozták közelebb az egész történetet és rántott be igazán a sztori. A grafikus novellák még mindig ütöttek, ráadásul most már "ismertebb" arcokról lettek mintázva a főbb karakterek. Mondanom sem kell, hogy Mona Sax-ba nem lehetett nem beleszeretni; azt hiszem egy ilyen femme fatale-t bárki szívesen elfogadna A szinkron és a zenei anyag is elsőosztályú lett (Max Payne hangja szerencsére maradt a régi). Külön kiemelném a credits alatt megszólaló "Late Goodbye" című számot, tökéletes lezárást adott a játéknak. Az előadó "Poets of the Fall" zenekart már az Alan Wake alatt megkedveltem, és ez a szám is csak azt bizonyítja, hogy egy elsőrangú együttes, nem is értem, hogy nem lettek világhírűek ezek a srácok.

Sok negatívumot nem tudnék felsorolni. Az egyik a játék rövidsége, ám cserébe ez az idő viszont elég intenzíven telt el, másrészt a végső harcot kissé könnyűnek éreztem, bár tegyük hozzá, már a Max Payne 1-ben sem a bossfight-okról szólt a játék, csak úgy ott voltak. De ezt ellensúlyozandó itt sokkal többször támadtak az ellenfelek masszív tömegekben. Valamint kicsit olcsó húzásnak találtam, hogy bizonyos pályák és pályarészletek többször is felbukkantak, de ez már inkább csak kukacoskodás részemről. Azért a rémálom és a "tűz elől menekülős" szintek ismét tiszteletüket tették, bár ezek már-már védjegyeivé váltak a játéknak. Ja és olykor vicces volt hallgatni/figyelni a rosszfiúk viselkedését, mielőtt rájuk rontottunk; olyan megmosolyogtató pillanatoknak lehettünk szem- és fültanúi, mint pl. mikor 2 tag éppen szexhirdetést hallgatott vagy mikor az egyik csóka a játékban futó egyik TV-sorozat DVD-jét ajánlotta a haverjának

Valamikor a jövőben beiktatok majd egy további végigjátszást, mivel nehezebb fokozaton elérhető egy másik befejezés is, amire kíváncsi vagyok. Viszont azt hiszem, most jöhet a harmadik felvonás végigjátszása, ha már a Steam Sale alatt szert tettem a teljes Max Payne csomagra.

?
Nem kötelező használni, ráadásul minden küldetés végigvihető teljesen lopakodva, öltönyben, csak célpont likvidálásával, amihez nem kell az a gomb.
Ha meg a legnehezebb fokozaton próbálod, akkor meg nem is jelez semmit, abban van így bőven kihívás.

http://gustyx.web4.hu - saját véleméyeim, tapasztalataim játékokról

Szerintem meg épp, hogy mellé lőttek vele a Blood Money után, ezzel a hülye fejvakarós gombbal kinyírták a lopakodást, inkább amolyan akciójáték irányba ment el. Mondjuk én elég nehéz fokozaton akartam játszani, de nagyon nem ment...

Dark Souls
Kegyetlen, alattomos játék! És sokszor, hiába állít bárki bármit, igazságtalan! A legnagyobb gondja, hogy community nélkül, a játék legalább negyedéről nem is szereztem volna tudomást. Gondolok arra, hogy nekem mindenképp kellett egy útmutatás, hogy milyen úton járjak, de ez még a kisebbik probléma, de hogy bárhol bármit talál az ember, semmi nem derül ki. De én pl az óriás kovácsot is totál véletlen elkerültem, nagyon könnyű annyi halál mellett egy szobát kihagyni... úgy voltam vele, hogy majd megtalálom, mert tudtam legalább, hogy van, de sikeresen végig vittem úgy, hogy csak a játék után néztem, meg hol lett volna... Ez szerintem túl erős, közben meg totál ellentmondásként, ha online vagy tele van minden hely tippekkel irkálva mi ez hogy fair? Ráadásul nem csak az idegeidet hanem az időt is kegyetlenül ölni, mert a játék fele arról szól, hogy sétálsz a hulládat felvenni, és sétálsz, és újra sétálsz...
De csak végig vittem , márpedig ez azt is jelenti egyben, hogy tetszett, mert tényleg nagyon ritka élményben volt részem! Elképesztő hangulatos a játék, és tényleg van benne valami ördögi, amitől a számolatlan sok halál után is visszahúz a játék! De tényleg sokkal, sokkal jobb játék lehetne, ha picit más megközelítéssel álltak volna hozzá.

Viszont a második rész... azt szerintem totál mellényúlás...

“If you want something you've never had You must be willing to do something you've never done.”

Hitman Absolution

Igazából jobb volt mint hittem, olyan SC Blacklist féle: ha akartam lopakodok, ha akartam akciózok, vagy esetleg csendes mészárosként tevékenykedek, annyi különbséggel, hogy itt a feladatokat több módon is végrehajthatjuk, ami nagyon jó. Ezek, és a challengek miatt nagy az újrajátszhatósági faktor, emiatt lehet majd valamikor ismét neki esek, mert csak (sajnos motiváció nincs ezek miatt). Ami visszatartott a játéktól, hogy egy bérgyilkost alakítunk. Legalábbis (tudtommal) az előző részekben, az pedig nem igazán vonzott (háttérsztoritól függetlenül). Itt viszont csak a karakter, módszerek azonosak. Szóval nekem nagyon bejött, mondhatni minden: tetszett a történet, az előző részekhez képest könnyedebb játékmenet, az akció részek, a lopakodás, grafika és a zene.

http://gustyx.web4.hu - saját véleméyeim, tapasztalataim játékokról

Black Ops 2-höz +1. Amikor véget ért az AW, szinte azonnal az jutott eszembe, hogy nem volt rossz, de ebben a témában a BO2 sokkal jobban bejött.

Az lenne a világon a legnagyobb business, ha mindenkit megvennék annyiért amennyit ér, és eladnám annyiért amennyit hisz magáról!

Az utóbbi napokban végigtolt játékok :

Call of Duty Black Ops 2:

Tudom hogy nem mai darab, korábban már elkezdtem, de valahogy mégis mindig a háttérben maradt más játékok miatt. És nem bántam meg hogy végigtoltam. A BO első része is nagyon bejött, de ez még rátesz egy lapáttal! Nekem az Advanced Warefare - nél jobban tetszett!

Alien Isolation:

Kb. az Outlast óta nem kötött le ennyire játék! Grafika, hangok, hangulat nagyon ott van!

A következő kiszemeltem a The Evil Within, illetve Ryse SoR, vagy Far Cry 4, de szerintem az Evil Withinnel kezdem, illetve folytatom a borzongást!

MSI B350M PRO-VDH ¤ AMD Ryzen 5 1600x + Cooler Master Hyper 412R CPU cooler ¤ ASUS GTX 1060/6 GB/GDDR5 ¤ Samsung 960 EVO 250GB M.2 PCIe MZ-V6E250BW ¤ 2*8 Gb Crucial 2133 Mhz DDR4

Én is elkezdtem végre "normálisan" játszani a Dark Souls-al, 7 óra van benne. Nehéz igaz, nagyon észnél kell lenni, és egy idő után tényleg rá lehet érezni.
De olvastam, hogy sosem igazságtalan a játék... ez nem igaz, 1-2szer azért igenis az! Mikor a Capra Demonnal ment a harc.... az piszkos alattomos dolog volt, hogy ilyen kis helyre tették... nem látni semmit, egyből rám ugrottak 3-an... nesze "have fun" ismerd ki a boss-t, csakhogy kb 20szor úgy meghaltam, amint beléptem beszorítottak és esélyem sem volt, aztán 3 perc séta és újra ez minden csak nem fair, bár tényleg a NES játékokat idézi



Metal Gear Risisng: Revengeance
Marha jó kis játék lehetne, de valahogy egyedül akkor éreztem, hogy az, mikor a drágán unlockolható Fox blade-el midnenki 1-2 vágásból szétesett, na az a játék legjobb oldala! Persze sok értelme nem lenne a játéknak, ha tényleg ennyi lenne, de ehhez a kardozáshoz akkor is ez kell Amúgy a legnagyobb bajom a boss fight-ok, elég olcsó húzás egy ilyen rövid játékban, félig-meddig újra felhasználni ugyanazokat a bossokat, a végére meg betenni a kb legszemetebb harcot, amivel valaha találkoztam.

Resident Evil: Revelations
Ezt is sikerült befejezni, kb a felétől 1 év után
Ahhoz képest, hogy handheld konzol port, ez legalább megüt egy szintet, nem úgy mint az Deus Ex meg Assassin's Creed féle hasonló játékok... Persze érződik rajta, hogy szimplább játék, mint a nagy RE játékok, de közben az is, hogy igyekeztek a régi feelinget elővarázsolni a hajóval, ami részben sikerült is.
Az mondjuk elég fura, hogy megjelenéskor drágább volt teljes áron mint a RE6... De mind1, jöhet a 2. rész plusz a Remake!!! meg esetleg egy 7. rész bejelentés jövőre...

“If you want something you've never had You must be willing to do something you've never done.”

Rohan az idő

Soha ne vitatkozz idiótákkal ! Lesüllyedsz az ő szintjükre, és legyőznek a rutinjukkal. (Woody Allen)

Az igen!
Épphogy 1 éves a játék

Ghost Recon Future Soldier.
Csak sikerült még idén, ezúttal gamepaddal. Az írtakat továbbra is fenntartom. Jöhetne egy folytatás.

http://gustyx.web4.hu - saját véleméyeim, tapasztalataim játékokról

Úgy 2 éve végigszaladtam rajta. Sokat tényleg nem lehet várni tőle, 1x és gyorsba felejteni.

Soha ne vitatkozz idiótákkal ! Lesüllyedsz az ő szintjükre, és legyőznek a rutinjukkal. (Woody Allen)

Ha a téma érdekel, meg ránézésre is tetszik, akkor szerintem ki lehet bírni, mert végül is a hangulatot legalább eltalálták. Csak párbeszédek és a szinkron minősége ami még vicc kategóriának se jó

“If you want something you've never had You must be willing to do something you've never done.”

Kerestem róla egy 15 perces gameplayt a YouTube-on. Kár, mert az ottani videó alapján nekem kifejezetten tetszett. A téma, a grafika, a hangulat is. De valóban azt írják mindenhol róla, hogy maga a játék pocsék: az fps része repetitív és unalmas, a logikai feladványok pedig bugyuták. Így meg aligha fogom kipróbálni.

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

az iment agyaltam ismet, h miaz h sokat gamelek, de igazabol nem tolok ki semmit..... ja, wow + hearthstone

Deadfall Adventures

Az fps "Indiana Jones játék". Nagyon fura szerzemény, mert látványra teljesen rendben van, nagyon hangulatos az elejétől a végéig. Játékmenetre viszont egyrészt egy abszolút szimpla lövöldözős játék, de néha főleg átvezetőkben annyira átmegy retardáltba, hogy nem is értem, 2014ben ezt hogy találták elfogadhatónak a készítők, olvastam olyan kritikát hogy B mozi feeling, de ez nem az, ez valami más... szörnyű
Viszont vannak benne érdekes puzzle részek, amik tényleg feldobják sőt egyedivé teszik, mert ez a két kalandor sorozaton kívül semmi más játékra nem jellemző, csak nagyon elvétve. Így 4 dolcsit simán megért ez a pár órás kaland. Sőt picit komolyabb megvalósítással nagyon jó játék lenne, amit sorozatként is el tudnék képzelni, de így viszont tényleg csak ilyen áron és azoknak ajánlott, akik pont ősi civilizációs kalandozásra vágynak.

“If you want something you've never had You must be willing to do something you've never done.”

Nem, a COD4 veteránon nem aljas (két pályát leszámítva). A WAW az aljas veteránon, mikor 6-7 gránátot dobnak rád. A végére már a hajamat akartam kitépni, hogy akkár hova rohannak, mindenhol gránát ikonok vesznek körűl.

Call of Duty: Modern Warfare 1-3

Csak sikerült tovább lépnem a CoD 2-n Elsősorban az idei rész hatására, ott ofc Mr. Spacey volt az inspiráció, aztán jó mondom, legyen ez. Megvan a maga feelingje tényleg, főleg a 2-3. részen érződött nagyon sok fejlődés, meg a céltudatosság, hogy ez tényleg csak egy kib*sz jó és látványos lövölde akar lenni (nem mellesleg nálam semmivel sem tűnt se kevesebbnek, se többnek a BF4, de főleg a BF3 jól lehúzott kampányánál, ennek tükrében egyáltalán nem értem azt a kritikusságot amit az kapott)
A CoD 4 meg inkább csak aljas volt, mert voltak olyan rettenet nehéz pályái, hogy azokat jobb mihamarabb elfelejteni, kb a vicc kategóriának felel meg a legnehezebb fokozat, mert itt csak aljas és frusztráló, de ez semmiképp sem a jól eltalált nehézség példája...
Viszont azért tetszett, főleg így egy kisebb, néhány napos maraton keretében az egész, mert elég változatosak voltak a pályák, tényleg nagyon sok jó volt köztük!

“If you want something you've never had You must be willing to do something you've never done.”

2014-es termés:
1. Alpha Protocol
2. Assassin’s Creed Revelations
3. Call of Duty Black Ops 2
4. Call of Duty Ghosts
5. Call of Duty World at War
6. Deadlight
7. Diablo 3 Reaper of Souls
8. Elder Scrolls: Skyrim
9. Mafia 2
10. Marlow Briggs
11. Mark of the Ninja
12. Naruto Shippuden Ultimate Ninja Storm 3
13. Sacred 3
14. The Bureau: XCOM Declassified
15. Watch_Dogs

Talán még befejezem a Ghost Recon Future Soldiert, de nem valószínű.

http://gustyx.web4.hu - saját véleméyeim, tapasztalataim játékokról

Beyond: Two Souls

MI VOLT EZ A BEFEJEZÉS, TE JÉZUS ISTEN?!?!?!?! Sok olyan WTF lezárásban volt már részem gamer "pályafutásom" során, ami után csak bambultam ki a fejemből a stáblista alatt, de amit itt kaptam az uccsó kb. 2 órában, ahhoz foghatót még nem éltem át. Haztabüdös...és ez amúgy összességében az egész játékról elmondható. A Heavy Rainhez hasonlóan, picit lassan indul be, de miután beindul, a végéig magába szippant és nem ereszt. A játékmenet és az irányíthatóság sokkal letisztultabb lett, mint a Heavy Rainben volt, és ez az előnyére vált. A történet, a szereplők, az események, a dráma és az érzelmek amiket kivált, pedig első osztályúak...a zseniális is kevés szó arra, amit ez a játék nyújtani képes és amit kivált az emberből érzelmi szinten. Ezt...ezt tényleg nem lehet szavakkal leírni, ezt át kell élni. Nem véletlen, hogy a PS3 egyik legjobb és legerősebb címeként tartják számon. Az egyik legjobb játék amivel valaha játszottam, mondom ezt úgy, hogy a nem olyan rég kitolt Uncharted trilógia, valamint a már említett Heavy Rain is hasonló érzéseket váltott ki belőlem.
Mestermű. Kész, pont.

Az lenne a világon a legnagyobb business, ha mindenkit megvennék annyiért amennyit ér, és eladnám annyiért amennyit hisz magáról!

1>3>2.
Sztoriban az első volt a legerősebb, a másodikra nem is emlékszem, a harmadikban pedig amit írt VodevilX, határozottan szar volt. Inkább kipusztulunk, minthogy összeálljunk...
Meg persze jött Shepard és mondhatni erőszakosan beavatkozott a körforgásba, az "evolúcióba", természetbe. Amit viszont sosem fogok megérteni, hogy Shepard mitől is lett akkora arc? Mert túlélt az Akkúzon (vagy min)???
Ha legalább valami ősi szuper erős klánnak/fajnak/fasztudja minek lenne az utóda, még megérteném, de így picit...
Mindegy, örök favoriton a széria és kurvára várom az új részt (gamepad supporttal és FOV állítóval!!!!).
Anno az első részt kifejezetten a sztori, karakterek miatt szerettem meg.

ON:
Mark of the Ninja
Amennyire nem érdekelt kezdetben, annyira megtetszett. Pár apróságot leszámítva (hülye checkpoint rendszer, észrevettek a semmiért, semmiért kaptam bónuszt...) az egész rendben volt. Jöhetne egy újabb KLEI játék!

http://gustyx.web4.hu - saját véleméyeim, tapasztalataim játékokról

Amúgy igazad volt a Bayond: Two Souls-al kapcsolatban...abbahagyhatatlan. Ma is azért feküdtem le hajnalban 1 órával később, mint ahogy szoktam, amikor melózni megyek, mert nem bírtam otthagyni a "Navajo" küldetést.

Az lenne a világon a legnagyobb business, ha mindenkit megvennék annyiért amennyit ér, és eladnám annyiért amennyit hisz magáról!

Eeeeeej, cuki a 3. részes pulcsiban. Amúgy poén, mert a 3. részben, még a demoban, össze tudtam rakni egy olyan leányzót, aki tetszett...ki is másoltam a számkódját, beírtam a 2. részbe és mit ad isten...tök máshogy nézett ki. Szóval lehet maradok a férfiaknál...abból van úgy is kettő, amik mondjuk csak haj, arcszőrzet és szemszínben különböznek, az arcszerkezetük ugyan az.

Az lenne a világon a legnagyobb business, ha mindenkit megvennék annyiért amennyit ér, és eladnám annyiért amennyit hisz magáról!

Pedig a 2 meg a 3 ugyanaz, lősz regen lősz regen... Ez még mondjuk nem is lenne baj, de szerintem sokkal jobb volt az első részben, ahogy folyamatosan találtad a jobb fegyvereket, itt mindegyik másféle volt, de nem volt meg az érzésed, hogy na akkor ez most jobb! Sőt a 2ben egyenesen nevetséges szerintem a felhozatal...
Most akkor lehet az van, hogy anno sokkal jobban tetszett a 2 mint kellett volna, most meg sokkal kevésbé És egyértelműen azért, mert az elsőben fejlődtem, és mikor készen álltam neki fogtam a fősztorinak, volt pénzem, felszerelésem, jó szintem, viszont a 2ben egyik sem, és ez nagyon nem tetszett...
A loyalty küldik is... pont Samara a legnagyobb vicc. Azzal a feltétellel áll be, hogy kideríted, hova menekült akit üldöz, erre pár küldivel később rájön, hogy mégis most kéne elkapni amíg ott van... Ennyi erővel be sem kellett volna állnia addig amíg nem rendezi le, vagy eleve ezzel a feltétellel... ez a legjobb példája, hogy miért nem kellett volna ennyi szereplő.
Amúgy valamilyen szinten az is jogos, hogy a 3 is elég idióta ezzel a békítsd ki ezt meg azt, mert csak akkor harcolnak, inkább megdöglik mindenki külön külön, minthogy összefognának.
Amúgy itt a drágám :
ME 1
ME 2
ME 3

“If you want something you've never had You must be willing to do something you've never done.”

Nem csak amiatt, hanem pont az általad is említett kegyetlenség miatt. A QTE-be már korábbi játékoknak köszönhetően beleszoktam, de rengeteg idegesítő, frusztráló, ki kell milliméterezni vagy éppenhogy sikerül bemákolni szakaszokról beszélek. A vége is, amikor meg kell lépni a "pokolból"...úristen...annyira pályaszakasz mint az, még nem kúrt fel az életem során, pedig én se ma kezdtem. Egyszer konkrétan kivettem a lemezt, hogy falhoz vágjam, de végül csak letettem az asztalra. Nagyon sokszor ment fel bennem a pumpa a végigjátszás során. De állítólag a folytatások (főleg a 3. és az Ascension) már messze nem ilyenek, amiknek nagyon örülök. Mert alapjáraton tetszik maga a stílusa és a játékmenete...csak érted.

Az lenne a világon a legnagyobb business, ha mindenkit megvennék annyiért amennyit ér, és eladnám annyiért amennyit hisz magáról!

Nekem a 2. rész a nagy kedvencem, igaz nem sokkal marad el tőle az első. Nálam bejött a mission rendszer, a társak összeszedése, majd a lojalitás küldetéseik. A pályák felépítése is adta, és rengeteg hidegkirázós rész volt benne. A harmadik résszel pont az volt a bajom, hogy alig voltak benne emlékezetes részek (azok is főleg a vége felé), és rohadt rövid volt a pályák, küldetések nagy része. Az összes szinte akkor ért véget, amikor már éppen beindult volna. A legvégén a földes utolsó küldetés is olyan semmilyen, unalmas volt számomra. Végig fel van vezetve, hogy megyünk a földre, és ez mekkora epic lesz, aztán kapunk egy olyan rövid semmit, mint amit kaptunk. A befejezés - miután túltettem magam ahhoz, hogy hazudtak vele kapcsolatban a készítők - rendben volt, de kellett hozzá az extended cut update, mert anélkül egy "ez most mi a faxom volt" katyvasz lett. Valamint a harcrendszer se fejlődött akkorát, hogy jobbnak tituláljam a második részénél, sőt. Enyhe egyre inkább a "sima akciójáték, semmi több" érzetet keltette. Már a második rész esetében is kopogtatott ez az érzés, de ott még is sokkal jobb volt minden ezen a téren. Szóval a 3. rész nekem összességében csalódás lett. Egyetlen egy dologban lett a legjobb sztem, és azok a karakterekhez fűződő viszonyunk. Hihetetlen sokat és sokmindenről lehetett velük beszélgetni, és emiatt a régi, korábbi részekben is mellettem lévő társaimról is sokkal többet tudtam meg. Volt olyan, hogy amíg játszottam, semmi mást nem csináltam, csak beszélgettem mindenkivel, a hajón és a hajón kívül is.
Amúgy benne vagyok én is egy újrázásban, az első részt kb. 2 hónapja fejeztem be (lehet van az már 3 is), jelenleg a 2. rész elején vagyok...Samarat kell beszerveznem. Aztán utána, talán elkezdem újra, de ezúttal női Sheparddal...egyszer csak sikerül olyan karaktert alkotnom, ami tetszik...eddig nem sikerült, pedig nem egyszer terveztem már női végigjátszást.

Az lenne a világon a legnagyobb business, ha mindenkit megvennék annyiért amennyit ér, és eladnám annyiért amennyit hisz magáról!

Azért ez a 6/10 kicsit durci, csak mert bolyongani kellett...
Az első rész messze a legkegyetlenebb (már csak az általa bevezetett QTE miatt is), de azért a második is ott lohol szorosan a nyomában. Én azzal szívtam a legtöbbet. Vagy háromszor álltam neki, mire negyedikre nem hagytam félbe kb. pont ugyanott, mint addig. Aztán persze totál megérte!

A többivel egyet értek, messze a PS3 (illetve a PS) legjobb címei mindahányan.

"....money talks, and bullshit runs the marathon." /Chris Carter: Hunting Evil/

Mass Effect Trilogy

Túl vagyok 13 nap intenzív ME maratonon, második kör. 3 év távlatából most érdekes módon, teljesen feje tetejére állította a rangsorolásom Emlékeim szerint 2 > 3 > 1 volt a rangsor. Most viszont 1 > 3 > 2.
Az első rész nagyon erős, és a legjobb a nyitott megközelítésével! Szabadon bárhova, még ha a felderíthető bolygók nagyon bénák is voltak, de legalább lehetett menni fejlődni, lootolni kötetlenül!! És pont ezért tartom a legerősebbnek. Ugyanakkor teljesen érthetetlen, hogy miért ment el a másik két rész a lineáris út felé...
A 2. rész most döbbenet volt számomra, milyen oknál fogva lehet ez ennyire túlértékelt?
Borzalmas ez a mission rendszer... hatalmas visszalépés, mellette a története is tök béna... ha a trilógia összképét nézzük a történetet is alig viszi előre, nincs meg benne az a misztikus ami az elsőben, cserébe hosszabb valamivel és tele van tömve rengeteg karakterrel akik között nem egy akad aki teljesen felesleges és béna mint Jacob, Jack, Kasumi, Zaeed (ezekre a dlc emberekre pláne igaz!!!) de Grunt meg Samara is inkább csak kötelezően van ott... És a legtöbb pálya is nagyon rosszul elképzelt/megvalósított és az a rettenetes színhasználat... Számomra hatalmas rejtély ez a rész és a sikere.
Aztán a 3. rész, na itt bizony elég keményen odatették magukat újra! Akár még azt is mondhatom, hogy nehéz dönteni az első meg e között. Ugye már megszoktam a második alatt a mission rendszert, szóval ezt leszámítva nagyon meggyőző játékélményt nyújt. Igazi EPIC pálya design a turian holdon a Reaperekkel és az égő Palavennel a háttérben, vagy Tuchanka romjai, a halott város és a kis visszatekintés a múltjukba. Egyedül azt hiányolom hogy nincs több hub, itt csak a citadel, a kettőben legalább volt 3-4 bolygó ahol lehetett mászkálni.
A vége pedig olyan amilyen, igazi happy endről aligha lehetett volna szó, innentől kezdve extended cut ide vagy oda én megelégszem a destroy befejezéssel.

Nagyon jó volt újra végig tolni őket, és most leginkább abban reménykedem, hogy az új ME inkább próbál majd olyan lenni mint az első rész volt nyitott világgal. Látványra biztos nem lehet majd panasz, a concept artok eléggé faszán néznek ki, gondolom e3 környékén már beindul a hype vonat.

“If you want something you've never had You must be willing to do something you've never done.”

God of War

Első rész pipa.
Huh...hát nagyon vegyes érzelmeim vannak. Egyfelől azért, mert voltak benne hihetetlen jó és látványos és izgalmas részek. A harc és a kombók brutálisak, az ellenfelek kellően szívósak, ami könnyebb fokozaton is kihívással kecsegtet. A történet jóféle, Kratos meg kegyetlen forma.
Másfelől viszont hihetetlen idegesítő és frusztráló részek is vannak benne! Nemcsak azért, mert néha nagyon de nagyon nem egyértelmű, hogy mit is kell csinálni és volt, hogy 5-10 perces bolyongás után jöttem csak rá, mit is kéne. Nem várom, hogy egy játék a számba rágja, hogy mit kell csinálni, de azért a nullánál picit több segítséget néha nyújthatott volna. Persze lehet ez az én bénaságom volt csak. Ám néha a kamerakezelés és az irányíthatóság miatt is nem egy szakaszt (kisebbet-nagyobbat) kellett újrakezdenem. Ha 15 alkalommal nem akartam a falhoz vágni a lemezt, akkor egyszer sem.
Szóval szép volt, jó volt, élveztem is, de egy 6/10-nél nem tudok rá többet adni. Bár tudom, hogy McCl@ne arckönyvön figyelmeztetett, hogy türelem kell az első részhez, de ennek ellenére is néha agyfaszt kaptam. De hála az égnek azóta megnyugtatott, hogy ezek csupán a "tipikus első részes hibák, amiket orvosoltak a folytatásokra," így nulla flelemmel ülök le a 2. rész elé.

Közben nem írtam róla, de kitoltam az Uncharted 3. részét és a Heavy Raint is. Egyik sem okozott csalódást. Az Uncharted trilógia meg is kapta tőlem a csont nélküli 10/10-et, annak ellenére, hogy az első rész messze elmarad a folytatásoktól. A Heavy Rain pedig szintén 10/10, annyira zseniális, hogy nehéz szavakba önteni. A történet, a karakterek, az élmény, a feszültség fokozatos adagolása, a fordulatok, a hihetetlen magas újrajászhatósági faktor...szóval minden. Most a God of War után befejezem a Beyond: Two Soulst, és csak utána vágok bele Kratos 2. kalandjába.

Az lenne a világon a legnagyobb business, ha mindenkit megvennék annyiért amennyit ér, és eladnám annyiért amennyit hisz magáról!

Óóóó, én már nem is foglalkoztam velük, az első rész már felkészített erre. Igaz, az ottani dögök nem voltak ennyire szívósak. Már előre félek mi lesz a 3. részben...
Amúgy én élveztem nagyon a TR-t is, nem untam egyátalán.

Az lenne a világon a legnagyobb business, ha mindenkit megvennék annyiért amennyit ér, és eladnám annyiért amennyit hisz magáról!

Azért a medvedisznóemberekből lehetett volna BŐVEN kevesebb! Egy fél katonai raktárat rájuk kellett lőni, hogy megfeküdjenek.

Amúgy bizony, hogy 10/10, ha a tavalyi Tomb Raider csak fele ilyen izgalmas lett volna...

Jah jó, így már értelek. Másképp értelmeztem a feltételes módot és nekem úgy jött le az a "volna", hogy nem vettél PS3-at. "Már csak emiatt megérte volna PS3-at vennem, ha vettem volna anno, amikor az Uncharted megjelent, de nem vettem, pedig megérte volna." Nah szóval értitek... Ezt davidnek is mondom, nem vagyok núb.

"évtizedeken át a légkörbe mérget vetettek, ezért lett különösen fontos, hogy értéket teremts"

Egyetértek, szerintem sincs. Igaz, ez nem is több egy teoretikus állításnál, szerintem nincs a világon olyan ember, aki tényleg egyetlen játék miatt vett volna konzolt.

Egy játék sincs ami megérne annyi pénzt!!

“If you want something you've never had You must be willing to do something you've never done.”

Annyi jót olvasni róla... lehet, hogy TeCsőn meg kéne néznem a filmváltozatot.

Man literally too angry to die

Nem nem, csak PS3-ra jelent meg. Úgy értettem, hogyha csak ezt az egy játékot vettem volna meg PS3-ra, semmi mást, akkor se bántam volna meg, hogy beruháztam egy konzolra.

Az lenne a világon a legnagyobb business, ha mindenkit megvennék annyiért amennyit ér, és eladnám annyiért amennyit hisz magáról!

Only PS3 és vett PS3-at.

http://gustyx.web4.hu - saját véleméyeim, tapasztalataim játékokról

Na jól van inkább megyek vissza aludni, úgy látszik ez a 3 óra 20 perc kevés volt.
Viszont az abszolút meglepő, hogy a szerkesztés gombbal sikerült dupláznom, és közben még a hülyeség is bent maradt amit írtam

I wish I could have known about the view from halfway down

Már csak emiatt megérte volna PS3-at venni.

nub

I wish I could have known about the view from halfway down

Nah most megkavarodtam. Megjelentették esetleg PC-re, vagy te vettél PS4-et? Mert úgy tudom, nincs konzolod, de azt is tudom, hogy elvileg ez a sorozat soha nem lesz elérhető más platformon a PS-eken kívül. Szóval akkor most hogyan játszol vele?

Ha vmi csoda folytán lenne PC-s verzió, az engem is érdekelne.

"évtizedeken át a légkörbe mérget vetettek, ezért lett különösen fontos, hogy értéket teremts"

Kihagytam a zseniális humort, helyenként a hasamat fogtam.

Az lenne a világon a legnagyobb business, ha mindenkit megvennék annyiért amennyit ér, és eladnám annyiért amennyit hisz magáról!

Uncharted 2: Among Thieves

Nah, hát ez bizony a nagybetűs 10/10-es játék! Haztarohadt. Szépen vissza is értékelem az első részt 8/10-ről 6/10-re, mert hiába élveztem nagyon, lófasz ehhez képest.
Huh. Ezt bizony nem fogom egyhamar "kiheverni", annyira tökéletes volt. A vonatos küldi...a barlangban való kincskereséssel vegyített ugrabugra...a kocsiról-kocsira ugrálós akció...és még sorolhatnám. Zseniálisabbnál zseniálisabb küldetések, remek hangzásvilág, akciófilmeket megszégyenítő látvány és jelenetek...szavak nincsenek rá na, hogy mekkora űber királyság és adrenalin bomba ez a játék! Már csak emiatt megérte volna PS3-at venni. Persze azért voltak benne picit frusztráló részek, plusz a final boss harc elég köcsög volt, de belefér. Túl szép is lett volna, ha elsőre sikerül.
Most alszom pár órát, aztán belekezdek a 3. részbe, ami ahogy hallom nem tudta felülmúlni ezt, de ha csak megközelíti ennek a szintjét már elégedett leszek!

Az lenne a világon a legnagyobb business, ha mindenkit megvennék annyiért amennyit ér, és eladnám annyiért amennyit hisz magáról!

Sebaj, ennek ellenére imádni fogom sztem. Az Among Thieves meg akkor ok, örülök neki. A TR-el kapcsolatban meg olvastam én is az Uncharted párhuzamot, de én is örültem neki, piszkosul élveztem.

Az lenne a világon a legnagyobb business, ha mindenkit megvennék annyiért amennyit ér, és eladnám annyiért amennyit hisz magáról!

"Állítólag ezeknek az aránya a folytatásokra változik és több lesz a kalandos valamint rejtvényfejtős-kincskeresős elem, aminek nagyon örülök, mert az első részben ez az arány durván 80-20 lett az akció javára."

Nem tudom, kitől hallottad ezt, de az biztos, hogy nem jól mondta. Nem változnak az arányok, ez végig ilyen lesz. A harmadik rész esetében meg még annál is inkább. De szerintem pont jó is így, az Uncharted mindig is inkább az őrült akcióról szólt, amihez a kincskeresés csak egy keretet ad. Nem véletlen, hogy az ugyancsak az akció felé eltolódó Tomb Raider esetében is sokszor elhangzik, hogy Uncharted klón lett (ami nekem pl. kifejezetten nagy pozitívum volt). Az Among Thieves pedig nem sokak szerint a széria legjobbja, hanem tényszerűen kijelenthető, hogy a széria legjobbja. Ha csak rá gondolok, rögtön kedvem is lenne újból belekezdeni, pl. most is.

Ha az első részre dobod a 8/10-et akkor a továbbiakban ki fogsz csúszni az értékelő rendszeredből!

„Mindig első a kávé, aztán jöhet a radar!”

Annyi kimaradt, hogy néha a kamerakezelés is megőrjített. Az uccsó 3 fejezetig szinte csak azért haltam meg, mert a szokatlan kameraállássok miatt lezuhantam a mélybe. Bár lehet ez csak PC-s "betegség", és még nem szoktam át eléggé.

Az lenne a világon a legnagyobb business, ha mindenkit megvennék annyiért amennyit ér, és eladnám annyiért amennyit hisz magáról!

Uncharted: Drake's Fortune

Huh, hát ez kegyetlen nagy volt! Annak ellenére, hogy helyenként az agyvérzés kerülgetett az állandó akciótól, amikor egy nyugodt, békésnek induló "kalandozzunk" pályát egyszer csak megzavar az ellen áradat. Állítólag ezeknek az aránya a folytatásokra változik és több lesz a kalandos valamint rejtvényfejtős-kincskeresős elem, aminek nagyon örülök, mert az első részben ez az arány durván 80-20 lett az akció javára.
De ettől még remekül szórakoztam és várom már az Uncharted 2: Among Thieves-t, ami sokak szerint a széria legjobbja. Holnap...azaz ma meló után bele is vágok.

8/10

Az lenne a világon a legnagyobb business, ha mindenkit megvennék annyiért amennyit ér, és eladnám annyiért amennyit hisz magáról!