Ellie akcióban – megérkezett az új The Last of Us: Part II előzetes! [hozzászólások]

Ebben a gondolatmenetben rengeteg ráció van. Természetesen én is élvezem a játékmenetet a játékok esetében, de elsősorban a történet és a karakterek számítanak, ahogy írod és magamra szabva, "az érzelmi azonosulás a legfőbb húzóerő a számomra", és ha még nem is tudok érzelmileg feltétlen azonosulni, megtudjam érteni a karakter motivációját.

S ha szerepjátékok révén, mivel imádom ezt a műfajt, még bele is helyezhetem magamat döntési helyzetekbe, tesztelve magam, hogy bizonyos morális helyzetekben miként döntenék, akkor az már az élmény non plus ultrája.

Felfogható ez egyfajta Csíkszentmihályi-féle flow élményként is, amikor részévé válsz az egésznek. Ha már TLoU és RDR2, elképesztő, tényleg milyen hatással tud lenni az emberre Joel, Arthur történetének lezárása ebből a szempontból. Vagy mondhatnám példának azt is, amikor Olgierd von Everec és feleségének múltját éled újra a házuknál és a Hearts of Stone utolsó társalgását - a Witcher 3-ban ezzel a karakterrel tudtam leginkább azonosulni, még "hasonlóságot" is éreztem magamhoz.

Érdekes, el szoktam tűnődni azon (bár csak ritkán hangosan ), hogy miért gondolkodom hasonlóan nagyjából a TLoU, GoW, RDR2 köréről. Kíváncsi volnék, hogy például a játékosok között mekkora az aránya azoknak, akik a filmművészetben is vastagon benne vannak, mert van egy gyanúm, hogy pont az a szegmens rezonál bennük a TLoU-val kapcsolatban, ami egy filmben is a technikai megoldásokon túl át kéne, hogy jöjjön. Engem pedig valamiért - hiányzik hozzá a humán műveltségem, az érzelmi intelligenciám, az intelligenciám en bloc, egy sérült szocipata vagyok, vagy csak simán mások a preferenciáim - sem ez, sem a filmek nem szoktak lekötni. Ugyanígy érdekes viszont belenéznem a "milyen könyvet olvasol most?" topikba, mivel ha a nagyképernyő ki is marad, falakon belül jellemzően vagy olvasok, vagy játszok. Ennek ellenére a könyvcímeim a közelében sem járnak azoknak, amikről ott értekeznek, tehát lehetséges, hogy nem csupán a médium az érdekes, hanem az (is), hogy általában véve a narratíva és az érzelmi azonosulás nem a legfőbb húzóerő a számomra. Így a fejemben, ha lehántom a TLoU-ról a rendben lévő, de semmi különöset nem mutató játékmechanikát, nagyjából egy jó filmet látok előttem, ahol az irányítás átadása a játékosnak* egy hasznos és trükkös eszköz a narratíva internalizálására, de nem tudok megszabadulni attól a gondolattól, hogy ez lényegében az a jelenet a bűvésztrükk előtt, amikor a bűvész átadja a közönségnek az eszközt vizsgálatra, hogy "teljesen átlagos, nézzék" - így amikor hirtelen mégsem tűnik annak, jóval személyesebb katarzis lesz.
Jópofa módon az, hogy kerülgetem a gondolataimat, de úgy érzem, nem tudom rendesen körülírni, egyszerre mutathatja, hogy miért tartom kevéssé érdekesnek ezeket a címeket, és talán miért tennének mégis jót.
...mégis, azzal együtt, hogy nagyon fontos és értékes kulturális termékként ismerem el őket/ezt, van bennem egy - jobb híján írom így: - "Na jó, de így könnyű". Ami nyilván baromság, ha szó szerint veszi valaki, egyáltalán nem volt könnyű eljutni egy ilyen nívóhoz, de "Értsd jól!". Még * -ezt sem szemrehányásként írom, hiszen a dolog nagyon jól működő szinergia és ettől lesz az egész több, mint a részek összessége, és gondolom, aki erre ráérzett, erre érzett rá rohadtul.
Bennem viszont valahol ott kattog az, hogy erre a sémára még rengeteg, rengeteg ilyen, egyébként kiváló (és kevésbé kiváló, pl. én ideboronálnám közfelháborodásra akár az Until Dawn-t is, csak amíg az egyik ponyva, addig a másik ballada) művet fel lehetne húzni - a zsáner rajongói kedvéért remélem, ez így is lesz -, de valahol közös lenne bennük az, hogy ha a lényeget kiemelem és a kontrollert lerakva kirakom az egészet mondjuk YT-n nagyképernyőre, mennyivel kapok kevesebb élményt? Én (ezt aláhúznám, mielőtt átharapnák a torkomat ) - én nem látok ordító különbséget.
És most folytatom a felháborítást: mekkora a különbség, ha pl. egy Minecraft-tel teszed meg ugyanezt? Mielőtt folytatom, ez gyanúsan olyan kérdésfeltevésnek tűnik, hogy "Minek van joga játéknak nevezni magát?", de mocskosul nem az, hanem szigorúan csak a személyes érdeklődésem leképeződése. Egy MC-ben egy hatéves összerakja a saját kis házikóját, egy húszéves multiplexereket állíthat elő, működő számológépet hétszegmenses kijelzővel, a világodba meghívhatod aktív résztvevőként a családodat, satöbbi. Ott a Factorio, ott a From the Depths, ott a Rule the Waves, utóbbi alig néz ki többnek egy Excel-táblázatnál - félreértés ne essék, eszembe nem jutna az a baromság, hogy mondjuk ez utóbbi akár a TLoU talpát megnyalhatná, a kérdés szimplán az, miért ez, és miért nem az.
Nagyjából azért, azt hiszem, mert ott az interakció nem egy "bűvésztrükk", hanem maga a cél, és a játékos használja az agyát, nem pedig hatnak rá. Ez pedig azért fontos a számomra, mert erre ilyen megközelítésben nem nagyon létezik más mód, más médium. Teljesen jogos, hogy a TLoU esetében is áll ez valamelyest, de megkockáztatom, hogy ha egy spektrumon gondolkodunk igen/nem helyett, érthető, honnan érkezem.
Ez egyúttal talán belevezet abba is, hogy én pl. miért vagyok sokkal-sokkal inkább PC párti a konzolokkal szemben. Nagyon igényes a TLoU, igen, ahol a jó történetet és rendezést tehetségesen sikerült felerősíteni a játékok eszközkészletével, de nem emelnék neki szobrot.

Mondjuk azzal nem értek egyet, hogy választási lehetőséget kellett volna biztosítani a végén a játékosnak, megtörte volna a történet természetes ívét és nem érzem, hogy hozzáadott volna.

Bár már számtalanszor kifejtettem, hogy imádom, ha a játék minimális beleszólási lehetőséget ad a karakterem árnyalásába (a RDR2 pedig ügyesen oldotta meg ezt úgy, hogy közben nem vált teljesen dialógus-rendszerű szerepjátékká), az ND-játékok stílusához ez abszolút nem passzolna. Még tavalyi, általad és általam is imádott, az egy-két pont őrt életbe hagyhatsz vonulaton kívül a Plague Tale: Innocent-hez sem passzolna, sőt ez a játék majdnem olyan volt, mintha ND játékkal játszottál volna. Hatalmas nagy élmény néha csak egy "lineáris", történet orientált játékot végigvinni (ez ritka is manapság, olyan minőségben, mint pl. a The Sands of Time-trilógia is volt).

A The Last of Us ereje pedig pont a végében rejlik szerintem. Az előbb könyvben, majd a megfilmesített The Girl with All the Gifts szerintem a végét tekintve sokat merítet ebből. Noha a történetben is vannak zombis-klisék felhasználva (szerintem okosan), a karakterdráma és a karaktervezetés egyik csúcsa volt a játék, és bátor volt a készítőktől a befejezés.

A második részről, és most a flamewartól függetlenül, kiderül majd, megérte-e folytatni.

Az első rész végről írok, de mivel pl. McCl@ne még pótolja, így megy spoiler tagbe, lentebb is így jártam el.

SPOILER

Szerintem ezért zseniális az első rész, és ezért is imádják olyan sokan, és ezért is több egy egyszerű zombi-világvége sztorinál. Számomra nehéz lesz valaha is megingatni, hogy olyan történetet tárjanak elénk, ami megüti ezt a szintet, hogy ilyen ügyesen használja a zombis alzsáner elemeit. Pont az az út, amit a játékos átél az út során velük, teszi ezt kiemelkedő darabbá, ami abban csúcsosodik ki véleményem szerint, amit a spoiler-dobozban taglaltam.

Ha nem érezted azt a bejelentéskor, hogy "Úristen ez nekem azonnal kell, mert mocskos jó lehet!", akkor szerintem nem is igen fog átjönni a hype. Én is fa** voltam, hogy inkább sírtam 7-8 évig, ahelyett, hogy megvettem volna a konzolt. De legalább 2 éve átélhettem első kézből, hogy mekkora elképesztő jóság az egész játék és megérte rá ennyit várni. Mindenkinek más a preferenciája. A fél világ meg a GoW-tól csöppen el. Nekem pedig az az, ami egynek jó volt, de többet nem fogom elővenni és az egekig sem tudom magasztalni. Sokat tehet hozzá, hogy nem a GoW játékokon nőttem fel, nem játszottam az elődökkel.

Akkor már én is hozzászólok a topikhoz. Tekintve, hogy PS-exkluzív sorozat, és konzolom továbbra sincs, ezért nyilván nem játszottam vele. De akkora hype volt már az első rész megjelenésekor is körülötte, hogy gameplay-videót többet is néztem, illetve egy külön sok órás olyat is, amiben filmszerűen összefoglalták a sztorit és az összes cutscene-t. Megmondom őszintén, nekem a videók alapján nem jött át igazán, mit esznek ezen annyira az emberek. Nem azt mondom, hogy rossz játéknak tűnt, de hogy ez valami történelmi jelentőségű, kihagyhatatlan alkotás lenne, arról nem győzött meg. A sztori is érdekes volt, voltak benne igen jó meg drámai fordulatok, de nekem a befejezés például marhára nem tetszett. Szerintem minimum kellett volna választási lehetőséget hagyni a játékosnak azon a bizonyos ponton. Igaz, akkor persze most nem lehetne második részről beszélni, legalábbis a jelenlegi formájában biztosan nem...

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Bár az enyém is egyéni probléma, és bocs, ha ez is "offtopik" , én meg jobban örülnék, ha nem lenne ennyi "fölös" szabadidőm, ha már a munkahelyem helyzetéből adódóan össze-vissza nem kell dolgoznom menni, például már e hét második felében és jövőhéten sem, és sokszor fizetési nélküli szabadságra kényszerülnek nálunk az emberek. Ez is pont annyira releváns a lent taglalt téma szempontjából, mint hogy lesz-e időd játszani vele megjelenéskor vagy sem.

Videón én is kikapcsolnám lehet. Mikor 1,5 éve leültem elé, akkor meg az első 10 percben leesett az állam és ott is maradt a földön a játék végéig.

Én tegnap az IGN-es videó miatt néztem utána egyáltalán mi ez a nagy hiszti Idáig azt hittem azért pörög ez a topic annyira, mert mindenki örömködik. Nekem ez teljesen radar alatt mozog.
Az első résszel konzol híján nem játszottam, videót elkezdtem nézni belőle, hogy mégis miért olyan nagy cím ez, de két óra után inkább kikapcsoltam. Lehet a videó miatt, de nekem nem jött át. Szóval a második rész is csak annyira tudott felcsigázni eddig is, mint egy random "jön az új CoD" hír

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

Én meg eljutottam arra a szintre, hogy nem is érdekel ez a játék. Az első részét 2x végigtoltam, de azért tegyük hozzá, hogy azért akkora nagy durranás nem volt. Mondjuk kinek milyen érzést okozott ugye

Érdekes mennyien mennyit tudnak rizsázni erről az egészről...jó látni hogy ennyi a fölös szabadidő...én meg attól vagyok kiakadva, hogy lehet nem lesz időm játszani vele megjelenéskor... Bocs ha offtopik a problémám!

„Mindig első a kávé, aztán jöhet a radar!”

Szerintem belefér ez a közlés/linkelés (bár a szabályzat szerint a hozzászólás törlése járhatna érte: "Emellett törölhetjük a hozzászólásokat vagy részüket (és akár a hozzájuk tartozó válaszokat az alábbi esetekben: más játéksite-okra mutató linkeket tartalmaz"), egyébként ez az összefoglaló videó ugyanannak a szöveges cikknek a videósítása, amit én is ajánlottam lentebb még az elején. Bár, egy kicsit őket is részlehajlónak éreztem (elfogadva, hogy spoiler nélkül próbálták kezelni és megérteni az indulatokat), ahogy Otherworldéket is a másik irányból, a kettőt együtt kezeltem és hallgattam meg/olvastam el (ha már belefutottam a spoilerekbe a hozzászólások jóvoltából), OW Zoli ráadásul most nem is tolta olyan erőszakosan, mint amikor elszakad nála a cérna.

A konteó meg új, ezt még nem hallottam. A lehetőségek száma tényleg végtelen.

A diskurzusban is egyetértek, ezt emeltem én is ki, máshol a fröcsögésben az egyébként ott is megjelenő értelmes beszélgetési szándék elveszik, elveszett. Ezért is jó, hogy a Dome-nak nincs akkora aktív közössége, mint a többinek (az IGN-nél kb. tízszeres szorzóról beszélünk az FB-kedvelések alapján, a GS-nél kb. huszonötszörösről és ez le is fedi a hozzászólások száma közötti különbséget is). Ha hasonlat kell, akkor a Dome egy nyugodt, családias, "vidéki" étterem, a többi meg ilyen esetekben az Aréna Pláza étkezdéje csúcsidőben.

Nem tudom, belefér-e a Dome platformján ennyi reklám (ha nem, akkor mehet a delete), de az IGN Hungary egy rövid, de meglepően jól összefoglalt videóval állt elő spoilermentesen a témában. Csak azért merem ajánlani, mert több dolgot is megcáfolnak, vagy minimum képlékennyé tesznek, amiket az Otherworld és társai habzó szájjal tényként kezeltek, és szerintem feleslegesen torzítottak a valóságon és gerjesztették az indulatokat (a kedvenc konteóm eddig az, hogy az egész Anita Sarkeesian-jelenség a gender-propagandával arra megy ki, hogy a női egyenjogúság és az LMBTQI-társadalom iránti ellenszenvet növelje a társadalomban, és így betonozza be az USÁ-ban a republikánusok és Trump helyét. Igen, ezt valaki halál komolyan levezette valahol kommentben. )

Amúgy nem játszottam az első résszel sem, ezzel is csak évek múlva fogok, ha egyszer eljutok odáig (nagyon sok játékot kéne még bepótolnom, de ettől ez még érdekel, szeretném megismerni a sztoriját, a világot). Most is csak amiatt mertem ide kotyogni, mert egy meglepően érett, értelmes diskurzus alakult itt ki más platformokkal szemben (khm, Dome ). Valahol itt mutatkozik meg, hogy talán nem baj az, ha egy játék felnőttként kezeli a közönségét, és cserébe talán a közönség is lesz olyan felnőtt, hogy pár kontextus nélküli részlet kiszivárgása után nem kezd gyűlöletkampányba egy még meg nem jelent AAA cím folytatása iránt.

„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”

Jó is az a reader! Bár sosem fogom úgy szeretni, mint a könyveket, de ritka hasznos tud lenni. Sokszor volt, hogy csak elektronikusan lehetett beszerezni könyvet, másképp antikvárban sem. Most is pár napja a "Deathwing"-et a Black Library-től vettem meg ebook-ban, mert könyvben horror áron lehetett volna hozzájutni UK-ből...

Megvan "A pusztulás gyermekei", csak még nem volt időm elolvasni. Legalább olyan jónak mondják, mint az első részt.

Nekem is volt hasonló élményem a közelmúltban egy könyv kapcsán. Tavaly olvastam egy angol könyv ajánlóját a Molyon, Fonda Lee: "Jade City", mondom érdekesen hangzik ez az urban fantasy. Aztán a megjelenés előtt két-három héttel belebotlok, hogy akkor ezt most tényleg kiadják és nem pletyka, hogy megvették a kiadási jogokat (és ha kicsit várok, akkor lehet inkább e-könyvben veszem meg, de így sem bánom, mert tök jó a borítója).

Szerintem érdemes beruházni egy e-könyv olvasóra, mert bár piaci nehézségek miatt (itthon 27% az ÁFA ezeken [mármint a az ekönyveken] az európai 5% helyett, mert a kormány tudtommal valami olyasmivel érvel, hogy ez szolgáltatásnak minősül, nem pedig terméknek, de ennek nem néztem utána pontosan) elég ingatagnak mondják olykor, azért elég sok kiadó kihoz egy csomó könyvet e-változatban is (az Agave szinte mindent). Nekem nyolc éves lassan az olvasóm, van, amikor ritkábban vagy sokáig nem használom, de még mindig nem kellett újítani, és ahhoz képest már egész jó változatok vannak [mármint az új olvasó-gépezetek terén], és mindkét nagy formátumban kihozzák (epub, mobi).

Itt a szakmában dolgozó embertől egész jó és objektív írások vannak. Könyvolvasón meg tényleg olyan élmény olvasni, mintha könyvet olvasnál az e-ink technológia miatt.

Amiért felhozom, az az, hogy "A három test trilógiát" teljesen egészében betudnád szerezni így, én is vettem már csomó könyvet ebben a formátumban. Két hely, ahol be is bírod szerezni őket: Dibook (első kötet, utolsó két kötet [a szerző nevének felcserélése okozza a képzavart]) eKönyv.hu (mindhárom kötet linkje). Tudom, írtad, hogy most munkahely-váltás/keresés állapotában, tehát nem biztos, hogy elsődleges egy ilyen gép beszerzése, de ha van tablet, vagy nem a zavar a telefonon olvasás, egy pár kattintás és már olvashatod is a teljes trilógiát, Androidon a korábban preferált MoonReaderrel szemben a ReadEra egy nagyon jó ingyenes programnak mondják (jók az értékelései is), laptopnál meg az össznépi Calibre nevű program jó kiindulási alap.

Ez az azonnal akarom hozzáállás tényleg baromi káros, könyveknél is. Van a Háromtest-trilógia, nagyon jókat olvastam róla, ajánlották is, én meg nem tudom egyszerűen megszerezni az első részét sehonnan, és kb. kéthetente felbaszom magam ezen, hogy nem tudok elolvasni egy rohadt könyvtrilógiát, mert nincs meg az első része.

Viszont kurva jó, amikor belebotlasz egy nem várt könyvbe: Az idő gyermekei folytatásába, ezt most külön Neked írom, mert tudom, hogy Neked is tetszett. Nem vártam, nem tudtam róla hogy lesz, aztán tegnap a kezembe ugrott az egyik könyvesboltban. Évek óta nem éltem át ilyesmit, se játék, se film, se könyv nem lepett meg a létezésével, csak hirtelen belefutottam.

Baromi káros ez a végletekig feszített tempó a tartalomfogyasztásban: csúszik egy játék, és őrjöngenek az emberek, nincs meg egy sorozat következő részének vetítési dátuma, és már a 7. felmenőjét szidják a producernek, aki jó eséllyel nem tehet erről. Egy filmnél már nem a mondanivalója a fontos, hanem hogy az imdb-re mikor kerül fel a casting lista, meg kinél van rumored a neve mögött, és közben még két évig esélytelen, hogy lásd a filmet. Röhej.

A kibaszás társas játék, sose feledd.

Mégis milyen más hozzáállás lehetséges, minthogy megveszed és végigjátszod? Nyomorult fórumokon csámcsogsz a kiszivárgott történeten, hetekkel a megjelenés előtt? Ez lenne az alternatíva?

Ezekre a tartalmakra (filmekre, sorozatokra és játékokra főleg) elkezdett egy réteg úgy gondolni, mintha kötelező lenne fogyasztani őket, mintha nem kiegészítők lennének. Mintha az alkotók az ő jó előre letámasztott igényeiknek akarhatnának csak megfelelni, nem pedig kifejezni valamit. Mi van, ha a The Last of Us készítői úgy gondolták, hogy elmennek egy olyan irányba, amivel a játékosok 99%-a nem ért egyet? (ez a 99% nem valós, felfestettem egy szélsőséget) Az első - kiváló - résszel elköteleződtünk, és ez a megvalósított minőség hitelesítette a Naughty Dogot, a - mostanra - sorozatot, így aztán a hamarosan érkező folytatást is megvásároljuk. Ha pedig csalódunk, ennek hangot adunk majd itt-ott és a következő részt már nem vesszük meg, de nem hagyjuk, hogy a narratív közegükből kiráncigált dirib-darabjai a játéknak egy olyan képet fessenek le (jogosan/jogtalanul felháborodott dolgozók vagy épp hackerek keze nyomán), ami talán köszönőviszonyban sincs a valósággal, vagy más kontextusban teljesen elfogadhatóan hat. Oké, hogy én nem tudom, miről van szó, de a játékból fogom megtudni. A vételára az a tétel, amiért eldönthetem, hogy vállalom-e a rizikót, és kockáztatom, hogy jól szórakozom vagy csalódottan dühöngök majd fórumokon, nem pedig vadidegenek machinációi a háttérben, amiket nyilvánvalóan rossz szándék vezérel.

Respect is not given. It's taken.

Dayz, rád nézek.

Életem legambivalensebb döntése volt az is... Igen, többszáz órát beletettünk, de azt érzem, hogy ha velem együtt senki más sem vette volna meg prealfában, akkor egy minőségi, jó játék lehetett volna, nem az, hogy négy évig az volt a kontent, hogy betettek egy új mintájú tarka tehenet. Magunkkal szúrtunk ki.

Azzal együtt, hogy én úgy gondolom, hogy a Steam helyében úgy szerződnék prealfa tartalomra, hogy előre megadnám, mik a feltételek a kiadás idejével és tartalmával kapcsolatban. Persze ez nem érdeke senkinek...

Baldur is blessed with invulnerability to all threats, physical or magical.

Szerintem előbb játsszunk a játékkal, aztán véleményezzük. Nem kell a fölösleges cirkusz. Nem kell elspoilerezni magunknak a sztorit, csak mert kiszivárogtatta valaki. Nem kell beleszerelmesedni az erre érkező véleményekbe, és hajtogatni azokat. Kijött a játék, megnéztük milyen, és majd utána.

A megveszed végigjátszod hozzáállással(ami máshol normális lenne valóban) annyi a gond, hogy minden mérce szerint a játékiparban amint náluk van a pénzed, irdatlan magasról szarnak a véleményedre.

Szerk.: nem válasz akart lenni.

Ez nem támadás, és nem is feltétlen neked szól.

Tudom, már írtam milliószor, de ebben a témában tényleg ez az alapvető hozzáállást tartom egészségesnek: elhalasztották, van más. Tényleg van más: könyv, film, sorozat, előadás (a TED-en rengeteg), másik játék, lehet kerékpározni, futni, barátokkal étterembe menni, bármit tevékenykedni. Tényleg ebben hiszek, és ezt tanácsként is meg lehet fogadni, amit saját magam is magamon tanultam meg (ahogy pár hónapja írtam, egyes Dűnével kapcsolatos, egy évtizeddel ezelőtti hozzászólásaimat saját magamnak is fárasztó volt visszaolvasni ).

Martinnal néztem egy pár hete interjút. Én sem örülök, hogy nincs még itt hatodik kötet, tartok tőle, hogy sosem lesz hetedik már. De! Martin elmondja, megérti őket, de vannak olyan szerzők, akik évente nagyon remek regényeket tudnak megalkotni és megírni, és vannak, akik kevesebbet és lassabban alkotnak, az alkokotói folyamatok nem egyformák, és ez még akkor is igaz, ha esetleg tényleg válságban van egy ideje írás terén. Amit nehéz volt megélnie eleinte, hogy a sorozat elindulása után fokozatosan tömegével jelentek meg olyan emberek, aki minden egyes megosztott tevékenysége alá beírják: "hol a könyv/írjad már/add már a ki a kib*szott könyvet/menj haza, minek járkálsz el?". Ezt én is észrevettem, kínomban már csak "nevetni" tudtam rajta, hogy rengeteg komment akár a Facebook, akár a Twitter oldalán erről szól.

Azt mondta, amikor ő gyerek és fiatal volt, ha kíváncsi volt valamire, elment a könyvtárba, megnézett egy könyvet, majd az egy újabbhoz vezetett, a hírek is lassabban mentek az SFF közösségen belül. Most viszont ott a válasz egy-két másodperc alatt. Az ingerek megváltoztak, és nem feltétlen biztos benne, hogy az ingerküszöbök szűkölése és az ezzel járó türelmetlenség jó irány.

Amikor a Szukits leállt a Dragonlance könyvekkel, előtte évekig úgy tűnt, hogy nem, de mivel itthon nem volt még netünk, így csak időnként telefonon tudtam érdeklődni, hogy állnak ezzel. Néhány havonta tettem ezt meg. Ezután meg kellett várnom, hogy a Delta Vision újra kiadja az első kettőt az alaptrilógiából, mire évek múlva megtudtam venni a lezárását, teljesen más formátumban, alakban, mint amiben az előzményei megvoltak (igen, ez sem zavart, csak a beltartalom érdekelt). Így részben meg is értem, miről beszél Martin, mert ha a példánál maradok, ma egy könyvkiadó sem teheti meg, hogy nem kommunikál az olvasói felé, ezen a téren is elég aktív a közösség.

Ám így könnyebben elérik a negatív felhangok is. Szerk.: ami nem feltétlen mindig "pozitív", látva az ND mostani példáját.

Bizonyos szempontból nagyon örülök, hogy CDPR tesz egy ilyen lépést a karakterszerkesztésnél, ráadásul ha ezeket a nemi választásokat még kontextusba is merik helyezni a világon belül -épp egy cyberpunk játék alkalmas rá, hogy a testkép megélésnek különböző aspektusairól beszéljen-, akkor Deus Exek ide, Deus Exek oda, azzal szerintem hasonló státuszt érhet el, mint amit a Witcher 3, vagy a Rockstar az RDR2 esetélben. Főleg, ha ehhez méltó összetettségben tud beszélni a témáról. Hozzád hasonlóan én sem élnék vele, de egy ilyen lehetőség hanem is műfaj jövőjét meghatározóvá válna, akkor is lehetne mérföldkő.

Nem azért, hogy mindenki használja ezután elsilányítva azt, hanem azért, mert ahogy írod, gyalázat, ami minden oldalról megy - akár az ún. "progresszív", akár az ezzel szemben álló oldalt nézzük és ebben a harcban pont az érintettet felek sérülnek a legjobban. Szóval remélem a CDPR-nek sikerül egy nagy dobás, és megtudja mutatni, hogyha ez választható, de kontextusba helyezhető, akkor része lehet a narratívának, mindezt úgy, hogy az érzékenyebb felhasználó ne érezze azt, hogy márpedig itt "valami agymosást nyomnak le a torkomon".

A drog használat szerintem jó példa (vagy akár az alkohol), ehhez még hellyel-közzel hozzácsapnám, mikor maguk a dialógusok és a történet mondjuk az erőszak elutasítására is épülnek vagy épülhetnek, de közben a játékmenetben a megkerülhetetlenül kardélre hányod a világ "hostjait/ellenfeleit". Szóval ez egy jó szempont, jó, hogy felhoztad.

És a "temetésben" is egyetértek, szerintem is meg kell várni előbb a művet, az alkotást, aztán meglátjuk, miként ítéljük meg egyénileg.

Csak azért mentem bele a beszélgetésbe, mert bár spoilerérzékeny vagyok, mégis sikerült belefutnom ezekbe a hozzászólások között, és akkor már ezen az alapon utánanéztem, miért generált ez ekkora gyűlölethullámot, főleg, hogy az ND eddig csak minőséget tett le az asztalra, Ellie identitása eddig sem volt rejtély, és miért akarják elásni úgy, mintha a Bethesda vagy EA szintjén lenne.

Álszent vagy nem, attól még ledöbbentettek a hírek. Ha igazak. És miért ne lennének azok. Tudom, hogy sokszor elviselhetetlen meg nevetséges amit leművelek. Nyilván nekem is bőven van hova fejlődnöm. Ebbe beletartozik az is, hogy ebbe nem is igen gondoltam bele, hogy esetleg ilyen körülmények között hajszolják akár a nevesebb stúdiók is az alkalmazottaikat. De ez az eset legalább engem is ráébresztett, hogy ilyen tényezőket sem árt figyelembe venni. De leginkább megtanulni sokkal türelmesebbnek lenni meg és nem kiakadni olyan dolgokon, amin egyáltalán nem kéne. De legalábbis nem írni róla ezzel másokat terhelve. Idővel talán ez is bekövetkezhet. Szép lassan.....

(gyorsan az elején, hogy világos legyen: tudom, hogy nem az idézett szöveg tükrözi az álláspontodat, így a továbbiak nem neked szólnak)

Ebben a kommnetben rejlő irónián pedig felröhögtem, pedig ez még a várhatóhoz képest visszafogott is : "De jó, végre lehet a karakterem nagy néger farkú shemale törpe."

Nagyon eredeti. Aki idén vett magának billentyűzetet, azon ez a komment már gyorsbillentyűn van, Alt + LMBTQ a kombináció, ha jól emlékszem.

Továbbá heteroszexuálisként eszembe nem jutna mondjuk egy pénisszel rendelkező nőt kreálnom, így aztán abszolút nem értem, hogy miért zavarna a lehetősége. Opcionálisan miért ne lehetne jelen a homoszexualitás, transzneműség, bármilyen szexuális szélsőség akár (nyilván büntetőjogon innen, de ez egy másik kérdés), ha nem kényszeríti rám a játék, még örülök is neki, hogy lenne rá mód, maximum nem élek vele.
Azt is le (majd pedig két részre) kell választani erről, ha egy játék a kényszerít arra, hogy azonosulj mondjuk egy transznemű karakterrel, mert ez már nyilván másik eset. Ugyanakkor azért viszonylag ritkán SPOILER hallani azzal kapcsolatos kiakadást, amikor mondjuk droghasználatra kerül sor egy játékban, megkerülhetetlenül. Értem, hogy ez sem gyakori, de érezzük, hogy kisebb lenne a felháborodás, ahogy például akkor is - és ez már nem ritka - amikor főhősünknek bebaszva kell megoldania a dolgát. Holott az jóval érthetőbb, ha valaki a drogok bármilyen formáját elvből elutasítja, mint amikor a sajátjától különböző szexualitású karakterek - nem szexuális, tehát nem törvényszerűen más - dolgait intézi.

Egészen konkrétan: ha le kellene szopnom egy buzi karakterrel egy másik buzi karaktert, az valószínűleg kiverné (hopsz) a biztosítékot, de ha ugyanezzel a karakterrel mondjuk motorcsónakot kell vezetni, az úgy érzem, mindannyiunknak belefér. Egyébként nyilván nem olvastam a TLoU2 spoilereket (ezzel most sajnos ide fogom triggerelni Roykát, aki ezt adja majd meg névnek és telebasz vele mindent), így ezzel kapcsolatban nem tudok nyilatkozni, jelenleg az első rész bepótlása zajlik. A megszólalásom csak annak szólt, hogy az elvárható tolerancia mértéke, ennek a valós próbára tétele és az egészen elképesztő hiszti között semmiféle arányosság nincs. Én eléggé kocajátékos vagyok, de még opcionális homoszexualitáson kívül mással nem találkoztam, és attól, hogy beállíthatom a karakterem farokméretét (mondjuk a sajátoméra, vagy esetleg kiélem a vágyfantáziáimat és ráduplázok ), ez a helyzet nem hiszem, hogy változna. Pláne nem a fősodorban. Ha a Naughty Dog átlépi ezt a - ha számomra az, akkor számukra is - nyilvánvaló határt, akkor majd szembenézhetnek a következményekkel. De annál undorítóbb a világon nincs, hogy 1) eleve mindenki minden részletet azonnal tudni akar, ezért aztán mi sem természetesebb nekik, mint ráugrani egy szivárogtatásra, 2) egy ilyen leak alapján temetnek egy AAA játékot, ami a világ egyik legjobbjának a folytatása.

Vállalja mindenki a felelősséget, hogy megveszi, végigjátssza (vagy ameddig vállalható számára), aztán utána megfogalmazza az aggályait. Nagyon remélem, hogy még az én életemben fejcsóválva fogunk visszaemlékezni ezekre az év(tized)ekre, mert gyalázat, ami megy.

Peace - tudom, másik topik volt, asszem - te meg nagyon kérlek, ne siránkozzál itt szegény Naughty Dog alkalmazottak szarrá hajszolásán, mert rohadtul álszent! A fél fórum azon röhög, amilyen tetves hisztit leversz minden egyes csúsztatás után, legyen szó egy hónapról vagy egy évről. Neked minden azonnal kell, ahogy hisztéria is azonnal jön, amint valami nem úgy van, ahogy elképzeled. Az ilyen toporzékoló hangok összeadódása az, ami aztán ezt a hajszát okozza az egyes cégeknél. Félreértés ne essék, nyilvánvalóan nem csak ez az egyetlen tényező, de ha lenne egy általánosan normális, valamennyire megengedő, a józan észhez közelebb álló mentalitás, akkor a fejlesztők is könnyebben lőnék be az arany középutat a "when it's done" és a "kiadjuk, amint lehet, mert különben vevőket veszítünk" közé.

Természetesen a kizsákmányolás egy általános céges hozzáállás, de a magunk részéről annyit azért megtehetünk, hogy nem mutatunk szélsőséges vásárlói magatartást, hanem elfogadjuk, hogy a jó munkához idő kell. Bármilyen csúsztatáson hisztizni nekem semmiben nem különbözik a leárazások alkalmával az üzletekbe tóduló tömegek vérmességétől, amivel a szórakozásukhoz való jogukra hivatkozva viselkednek önfeledten állatok módjára, a világon semmit nem nézve saját magukon kívül.

Respect is not given. It's taken.

Addig minden rendben van akkor. ^^

Baldur is blessed with invulnerability to all threats, physical or magical.

Olvastam. Te honnan tudod, hogy én ott vagyok? Vagy ennyire nyilvánvaló? Vagy mi ismerjük egymást, csak én nem tudom?

Baldur is blessed with invulnerability to all threats, physical or magical.

CDPR egyelőre még köszöni, de jól van

Öröm nézni ahogy leperegnek róluk a píszí szarságok. A "rasszista" gamplay demójuk körüli "balhé" kész kabaré volt. A legjobb az volt, ahogy Pondsmith elmagyarázta a vérző szívű liberálisnak, hogy ha megengedi, akkor majd ő, mint fekete férfi eldönti, hogy számára mi a sértő. Úgy rémlik azt az elmebeteg Anita sirkesistánt is illedelmesen elhajtották a picsába.

"Oh, my sweet summer child", amúgy ez a "flamewar" még semmi lehet ahhoz képest, amit az egyik tábortól majd a CDPR kaphat a Cyberpunk 2077 kapcsán, pedig ezt nem rejtették soha véka alá, hogy MINDEN testre szabható lesz:

GameStar - A Cyberpunk 2077-ben eljátszadozhatunk a nemi szervekkel

IGN Hungary - Úgy néz ki, a Cyberpunk 2077-ben karakterünk nemi szervét is testreszabhatjuk

Ha pedig minimálisan szerepe is lesz a narratívában, a CDPR úgy adott egy pofont, hogy közben meg megcsinálja azt, amit szeretne. Ebben a kommnetben rejlő irónián pedig felröhögtem, pedig ez még a várhatóhoz képest visszafogott is : "De jó, végre lehet a karakterem nagy néger farkú shemale törpe."

Úgy-úgy!!!

Szerintem Peace abszolút nem ránk gondolt, csak az általános, neten keringő visszhangra.

Szerk.: Na el is késtem.

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

Nem volt szerencsés a mindenki szó. A nagyon sokan talán találóbb lett volna. Itt nem is olvastam el értelem szerűen a spoilereket. Csak más fórumokon, face-ne, 9gag-en mindenhol ezt olvasom vissza. Pontosan ezeket a "jó kívánságokat", amiket lentebb leírtam. Majd kiderül miről van szó, de így teljesen vakon még egyelőre érthetetlen számomra ez az egész.

Peace

Már ne haragudj , de egyátalán nem gondolom,
hogy a kiakadtak körébe tartoznék, davkar sem például, sőt, a készítőket sem küldenénk a pokol fenekére. Nem kell elolvasni, de azért túlzás egyesek helyett fölényesen lemindenkizni mindenkit.

Mi pont -szerintem- a normál hangnemet ütjük meg.

Viszont a kikerült infók alapján akár (értsd nem biztos) nagyon megosztó is lehet és ha valóban így lenne, te időnként két véglet között mozogsz: vagy nagyon imádsz valamit, vagy az ellenkezője (+kiakadás), szóval, ha ez utóbbi következne be, ha nem is "vicces", de érdekes lesz olvasni a véleményed.

jawsika

Közben volt egy beszélgetés az "Apu nem titkos ivócimborái" FB-csoportban, sok hozzád hasonló vélemény is felmerült. Nem mondom, hogy képbe kerültem, de értem részben miről írtál.

Hála az égnek még mindig nem tudom miről beszéltek és mi miatt akadt ki mindenki és miért kéne a ND-nak azonnal becsődölnie és a pokol fenekén kikötnie a készítőknek. Szerintem addig jó!

Jaja, a trailerből én sem gondolnám, szimplán úgy éreztem hogy picit talán túlzásokba estek amikor megalkották.

A leakből azóta már mémmé vált screenshot viszont valóban borzasztó! De még én is úgy gondolom, hogy egyelőre ez csak egy alaptalanul felfújt dolog.

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

Ha valaki nem tudja mire utal/nem akarja tudni mi ez a tortázás az a JIB nekem írt spoiler dobozát ne nézze! (értelemszerűen ezt se)

Az emiatti hőbörgést teljesen megértem.

SPOILER

jawsika

A spoilerek közül ez a feltételezett "mivolt" nekem kimaradt, ebbe még nem futottam bele, szerintem jobb lett volna, ha a spoiler tagbe teszed.

Ellie kapcsán davkar-ral értek egyet, de ezt lentebb ki is fejtettem. A játék besorolása PEGI 18+. Nyilván lehet előveszi egy nyolcéves is, de feltételezzük egyelőre, hogy ez a felnőtt, felnőttkorba lépő embereknek íródott és szól, ők is fogyasztják többségében. 18 felett szerintem meg lehet birkózni azzal, hogy egy szereplő leszbikus, főleg, ha azt jól felépítették, Ellie-nél, még ha jelen is volt eredetileg esetleg ez a "kvóta" szándék, az első részben és az eddig kijött videók alapján szerintem nem kísérte felháborodás ezt a részét egy kisebb, hangos többségtől eltekintve.

SPOILER

Egyelőre még nem láttunk semmit, nem tudunk semmit, bár az említett szereplő már megjelent egy három évvel ezelőtti előzetesben...

SPOILER

davkar9

Én is úgy érzem, hogy a torta felosztásával van a háborgóknak a baja, amit részben meg is értek, először és részben én is így érzem.

SPOILER

Nagyon nem merültem el a kommentekben, mert Jill és a Chimera Squad kapcsán már ellátogattam pl a steam fórumokra és ennyi mocsokban hempergés erre a fél/évre már elég volt nekem. Általánosítva az átfutott hszeket különféle helyeken én úgy látom, hogy a probléma inkább a torta felosztásával van, nem pedig az alphabet gang reprezentációjával. Mármint az utóbbi is megkapta a szokásos fröcsögést, de akik emiatt "őszintén" fújnak azoknál nagyobb bajok vannak. Én sem rajongok a kvótákért, de itt most kivételesen van helye a dolognak (első dlcje is ezt alapozta) és szerintem működik is majd (a spoileres dolog meg szerintem csak az üres gyűlölködés egy rossz karakterdesign/sötét kép alapján, ami vagy igaz vagy nem).

Jól ragadtad meg a progléma gyökerét. Pontosan, az a probléma, és ez egy óriási félreértés, hogy az "erős női karakter" kifejezés alatt a mostani, sokadik vonalas feministák már egy olyan jellemet, fiurát értenek, amelyik ízig vérig férfi, minden aspektusból nézve, és ironikusan még a külseje, sőt, a szexuális irányultsága is rezonál ezzel. Ezek a figurák azt sugallják a gyerekeknek, illetve azoknak, akik keresik az útjukat és bizonytalanok, vagy kevésbé kiforrottak, hogy a nő az elnyomott férfi.

A dolog valahol komikus is lehetne, ha nem lenne végtelenül tragikus, hogy a női princípium (ami nem a konyhában szendvics-készítés, a szülőgép lét, vagy a szolgaság Kovács Ákos-i rémképe) elképzelésüük szerint nem létezik, a női szférák, női társadalmi szerepek valójában a társadalom konstrukciói és egy nő akkor lesz szabad, emancipált, és erős, ha úgy viselkedik és él, mint egy férfi. Ez réges-régen nem arról szól, hogy a főhős leszbikus. Az a gond, hogy nem szólhatsz, mert azonnal, abban a pillanatban fasiszta nőgyűlölő állat vagy, amint ez ellen szót emelsz.

Viszont tényleg remélem, hogy belebuknak. Akármennyire is szeretem őket. Kell egy komoly precedens. Minden ilyen cég LMBTQ, vagy bármilyen oktatása, leckéje álságos. Az van mögötte, hogy kiszámolják, patikamérlegen kimérik, hogy mi hoz többet. Ez hoz többet. Eddig ez hozott. Bukjanak meg, és értsék meg, hogy a tolerancia nem egyenlő azzal, hogy piedesztára emelünk és ünneplünk olyanokat, mi több, egészséges gyerekeket lökünk be egy (nem tudom, milyen szó van erre, ami nem hat stigmaként , deviancia, probléma, állapot) olyan ajtón, amiben egy mindenkit befogadó, de senkit ki nem eresztő szekta várja. Ez, hogy elcsúfítják a női karaktereket, hogy a transzneműek számára ne legyen feszélyező, ez olyan, amire bármilyen hasonló példát mondanék, csak nevetségesnek, vagy uszítónak hatna. Pedig gondoljatok bele... Egy 0,53% körüli kisebbségről beszélünk. Lehetne minden karakter albínó is...

És ami igazán szomorúvá teszi, minden kutatás szerint közöttük a legnagyobb az öngyilkossági arány, az elvégzett műtétektől és beavatkozásoktóól függetelenül. Egy iszonatosan durva és komplex betegségről van szó, aminél az a kezelésünk, hogy a világot, az egész bolygót a tévképzethez igazítjuk. És ha legalább működne... Ehelyett tönkreteszünk testeket és életeket és hazudunk... Persze, mindenki csak addig hazudik kegyesen, amíg maga nem válik érintetté (lásd a transznemű partner gondolatának elutasítottságának mértékét ciszhetero embereknél). Ahogy egy ismerősöm mondta egy sörözős beszélgetésben, ha levágja a kutyája füleit, farkát, meg az ujjai végét, nem macskája lesz, csak egy megnyomorított, megcsonkított kutyája...Mikor majd visszanézünk erre 50-100 év múlva, nem fogják a gyerekek elhinni, hogy ilyet csináltunk. Sötét középkor...

Baldur is blessed with invulnerability to all threats, physical or magical.

Mondjuk az, hogy Dexter Morgan testére rátettek egy női fejet, hozhat egyéb lglmfao akármi vonatkozást még. Ha a semmiért még tényleg transznemű is lesz ez a karakter, akkor tényleg nem tudom, miféle visszhangra számítanak - de persze lehet, hogy csak borzasztóan rossz karakterdesign.

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

Ez itt, a Dome-on a béke szigete a GameStar magyar feliratos előzetesének három órával ezelőtti posztjához képest, ahol már most hatszáz körüli a kommentek száma, ahogy az elmúlt másfél hét során szinte az összes TLoU2 posztnál több százas kommentszám volt. Az IGN-en egy viszonylag elfogadható, bár részben részlehajló írást tett közzé a témában, ott még eddig nem robbant be ez most és máskor sem. A GS igazi trollfészek.

Szinte örömteli, hogy a Dome-on az "öreg" és a "középidejű" társaság van jelen, kis létszámban, és nem kell szenvedni a több száz kommentes mennydörgéssel, kibogarászni egy értelmesebb diskurzust. Ezért szerettem régen és most is ide járni.

Hogy a botrányhoz spoiler-mentesen is hozzászóljak, mivel belefutottam, de megpróbálom úgy írni, hogy szerintem nem fedem fel, mi az.

Ellie már az előző részben leszbikus volt (vagy érzékeltették, ki, minek tekinti vagy akarja tekinteni), és a második rész ezzel kapcsolatban eddig hivatalosan kiadott anyagai alapján ez ki lesz bontva rendesen és minőségien (nekem eddig ez jött le a Dinával kapcsolatos videók alapján). Amennyiben ez jól megvan írva, a karakter jellemébe és a történetbe jól bele van építve, akkor számomra teljes mértékben elfogadható, lényegtelen (lásd Richard Morgan "Hősöknek való vidék"-trilógiáját, ahol a polgárpukkasztási szándék ellenére igen erőteljesen a narratíva része, itt egy interjú a szerzővel erről [is]) és abszolút nem tartom jogosnak a toporzékolást. Függetlenül a játéktól azonban, a téma kapcsán kirobbant flameháború mostanában az egyik kulcskérdése, minden oldalról nézve a modern szórakoztatóiparnak, és az ezzel szembeni "kvóta" (most nem találok hirtelen "jobb" szót) kritikában én magam is látok némi igazságot (és ez most nem is feltétlen és elsősorban csak és kizárólag LMBTQ-ra értem), pontosabban abban, hogy bármilyen ellenvélemény szinte máglyás égetéseket von maga után (Puzsér is hasonlóról beszélt a koronavírus kapcsán).

Múlt hétig életemben nem hallottam Anita Sarkeesian-ról, a feltételezett hatásáról a játékiparra, a CD Projekt Reddel kapcsolatos "ügyére" sem emlékeztem, még ha olvastam is. Nem mentem bele mélyebben, csak kicsit néztem utána pro és kontra, de igazából nem először futok bele ebbe a témába. Pár éve, ami berobbantotta Amerikában a geek közösséget, az Kameron Hurley "The Geek Feminist Revolution" című könyve volt, egy hosszabb, régebbi írás itt található róla magyar nyelven, itt meg egy rövidebb. Úgy gondolom, hogy jogos témákat taglal (nem olvastam a könyvet, csak ezeket a beszámolókat), legalább átemelte a közbeszédbe őket, amik esetleg csak elszigetelten voltak jelen beszélgetésekben.

Viszont ezt a témát is túl lehet tolni, pont Hurley egy regényének magyar kritikájában merül fel, hogy az erős női szereplői éppen a saját regényében nem jelennek meg abban a formában, mint amit a TGFR-ben kritizál, mert sokszor olyan érzetet keltenek, hogy idézem "engem olvasóként sértett, hogy mennyire nem bír elszakadni az „erős nő = tahó férfi, pénisz nélkül” sztereotípiától. " Ezt a jelenséget részben én is megfigyeltem filmeknél, sorozatoknál, könyveknél, játékoknál (igaz, az ellenpéldáját is): a WestWorld harmadik évadjának utolsó előtti részében annyi "erős", verekedő, erőszakos, harcoló nő volt jelen, hogy én is inkább nőnek skinezett férfiaknak éreztem őket és nem azért, mert egy női szereplő nem rendelkezhetne ilyen tulajdonságokkal (szerintem ezt a 90'-es évekbeli "Utánunk a tűzözön" cím nagyon okosan oldotta meg, ahogy pl. Mona karaktere is remek volt a MP2-ben). Részben, bármennyire is élveztem Kassandra történetét az AC: Ody-ban, hiányoltam, hogy a narratíva semmiben nem tér el a két választható szereplő között. Talán formabontóbb lett volna, ha csak eleve őt, akit kánonnak tekintenek, hagyják meg és akkor lehetett volna árnyalni ezt is.

Nagyon úgy tűnik, hogy ebben az identitáskeresésben még maguk is keresik ezeknek az identitásoknak a hiteles bemutatását, bár van egy olyan érzésem, hogy pont nem a TLoU2 lesz a negatív példa ebben (az eddigi videók alapján is legalább).


A másik botránypont, az a bizonyos "áthelyeződés" a történet során: ami jól is elsülhet és az ND-hez méltóan jól meg lesz írva, vagy tényleg (?) benne lesz a bukás lehetősége, a fentivel ellentétben a TLoU2 kapcsán kialakult hisztiben talán ennél látok egy kevés esélyt (ami részben az érzelmi kötődésből ered), főleg és inkább a leak miatt. Viszont...

....pont ma jött meg a "A Dűne messiása" újbóli kiadása, aminek a szerkesztői előszavában olyan dolgokat is írtak, amik számomra is újak voltak és pont ide lehet kötni. Anno az alap Dűne is formabontó, újszerű volt a maga korában, és még mai is frissnek hat, viszont a folytatása a Dűnéhez és a későbbi kötetekhez képest mérve is sokkal rövidebb, de sokkal személyesebb és felkavaróbb, inkább hasonlít királydrámához, és ehhez mérten van egy tragikus hangvétele. Na, ami a kapcsolódási pont, hogy Frank Herbert ebben a folytatásban nem azt csinálta, amit a közönség várt és a szerkesztői előszót olvasva engem is meglepett, hogy a második regény megjelenésekor az ebben is megjelenő "áthelyeződés" a történetben, a hangsúlyváltás sokkolta a kritikusok és az olvasóközönség egy részét.

Azért lepett meg, mert amikor először olvastam bő másfél évtizede, én teljesen logikusnak éreztem, hogy ezen a módon folytatta, s a regény végére azt éreztem, hogy ha nem így tett volna, akkor a főszereplők elvesztették volna az előző regényben felépített hitelességüket.

Mondjuk ennek ahhoz is lehet köze, hogy emberek szétszpojlerezték a kurva anyjukat is, ahol csak tudták.

My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.

Hogy-hogynem , a hozzászólások de még a like/dislike arány is le van tiltva.
Adok egy 5%-ot azért, hogy a képmutató papolás helyett értelmes sztori sül ki belőle.