Toltam most haverral PS4-en olyan 4-5 órát. A repülés és a Vasemberes lebegés kontrollerrel piszok élvezetes, nem éreztem se sutának se lomhának (de eltudom képzelni, hogy a bill+egér kombóval az), a víz alatti irányítással se volt gondom igaz, tényleg el lehet tévedni a kurva sötétben.

A grafika és a látvány szép, bár lagol rendesen, valamint a bázisnál sztem maximum 15-20 FPS-el döcög, ráadásul maga a karakter rohadt lassan mozog, ami egy idő után rohadt idegesítő lesz. Lehet beszélgetni random NPC-kel, de értelme kb. nulla, mert se következménye, se XP vonzata nincs. Lehet majd a sztoriban lesz, de ha csak ott, nem értem most még miért rakták bele főleg, hogy maga a sztori része, amit ki lehetett próbálni itt demoban, kb. a lószarnál is kevesebbet ért. Még csak olyan téren se indult be és mozgatta meg a fantáziámat, mint annó a Destiny első és második részének demoja, ott ugyan is a felvezetés megadta az alap löketet a történethez. Itt ez nincs meg. Plusz a harc egyelőre rohadt káoszos, ráadásul ha privát meccset állítotok be, azaz nem dob be a játék még mellétek két random embert, hanem csak ketten vagytok (toltunk így pár missziót), akkor a BOSS-ok kb. Mission Impossible szintet képviselnek, már medium nehézségi fokozaton is. Az egyik ilyen középbaszomnagy robotot cirka 50 percig gyalultuk, mire megpusztult.

És ez idő alatt vagy háromszor kezdtük újra, ebből kétszer úgy, hogy már az életének a háromnegyede lement.

Bőven van még mit javítania a srácoknak, kikúrt nagy Day One patchre lehet számítani, annyi szent. Amivel viszont már most vagy 1 teljes órát eltöltöttem, az a karakterem kinézete.

De ez nálam csak a belépő idő az ilyen játékoknál.
Összességében tehát nem tudom...az így, hogy játszottam vele se derült ki számomra, hogy mivel érne ez többet mint egy Warframe vagy egy Destiny széria és, hogy miért volt erre szüksége a BioWarenak ahelyett, hogy rendesen megcsinálta volna az Andromedat. Vagy ha már mindenképpen az Anthem féle új vizekre evezés elve, akkor lehetett volna ez egy sima, baszóévjátéka single kaland is. Vegyesek az érzések, mert bár le nem lettem nyűgözve, viszont még is vonz vissza mint az állat, hogy menjek és csináljak meg mindent.

Hétvégén még lehet nyomok egyedül egy kis free rideot, aztán meglássuk.
Az lenne a világon a legnagyobb business, ha mindenkit megvennék annyiért amennyit ér, és eladnám annyiért amennyit hisz magáról!