Más.
Úgy vettem észre, kicsit talán túlzásokba esünk, amikor a "mész-lősz-vérpistikék" vonalon rugózunk, mert "régen minden jobb volt". (Ez utóbbi amúgy minden másra is vonatkozik.)
Nem volt jobb. A Rick Dangerous nem attól volt mocsok nehéz, mert nem "mész-lősz-vérpistike" játék volt, nem attól, mert "gondolkodni kellett benne", hanem attól, hogy huszadjára sem tudtad pont akkor és pont úgy megrántani azt a k*rva joyt a csapda fölött, ahogy kellett volna. (Még pontosabban azért, amennyi csapda szopatott...) Vagy a Wolfenstein 3D nem ugyanezen a sémán alapul? Olyannyira ugyanezen, hogy ott még az egeret sem kellett mozgatni. Más kérdés, hogy miért nem.
Nem volt feltétlenül "több innováció", csak ingerszegényebb környezet, ezért örültél annyira, mint majom a farkának, amikor Shoot 'em Up!-ban összeraktad az első scriptedet. Aztán kis emberek jöttek, amiket kis pixelekkel lelőttél. Elképesztő.
Tény, régebben is volt The Incredible Machines, még azelőtt volt Impossible Mission (határeset, elfogadom), vagy Supremacy, még azelőtt voltak szöveges kalandjátékok, ám ma pedig van Portal, vagy Pontifex II, vagy Minecraft, satöbbi. Végül, akkoriban is jó eséllyel jobban fogyott a Turrican vagy a Barbarians, mint egy LHX vagy Időrégész.
Tehát, ha az agyadat akartad használni, vagy a kreativitásod, így vagy úgy, de módot találhattál rá mind akkor, mind ma. Hogy az emberek zöme "szórakozáson" viszont a fél óra agyahagyott multi-lövöldözést érti, az egyszerűen nem újkeletű dolog, csak ez a tény egyre inkább szem előtt van a netnek (is) köszönhetően. Az viszont egyszerűen nem igaz, hogy nincs "manapság" innováció. Darwinia vagy a Robot Battle jellegű cuccok smafu? Vagy ott van pl. a Wii, vagy a Kinect, az a maga frontján nem tekinthető innovációnak, nem is kicsinek?
A komolyzene sem volt régen népszerűbb arányaiban, csak abból a korszakból nem az a kép él bennünk, ahogy milliós gyárvárosok munkásai utcazenére részegednek le. Ma meg ezt közvetlenül látjuk, hát "régen jobb volt." Nem volt jobb, anno sem sakkautomatákkal voltak tele a játéktermek, és
persze, hogy nem azzal. Holnap meg jobb lesz a ma, puff.
A CoD vs. BF-et meg hanyagoljuk már, ugyan, ki halálának a kaszáját érdekli, hogy "melyik jobb?" Halkan megsúgom: Az, amelyikkel szívesebben játszol. Helló. Ez az "én szarom a jobb" jellemzően "ellen-szurkoló" magatartás, amikor nem annak örülsz, amid van, hanem cseszegeted a másikat. Ami persze, tök jó dolog, értem én, szoktam én is ilyent csinálni, mondd meg annak a kecsegnek nyugodtan, jó is az; de egy fél életet arra építeni, hogy nem a Fradinak szurkolsz, hanem a mocskos Újpest ellen, kissé... túlhaladott dolog. Agyilag. Úgy a kilencedik század óta. Krisztus előtt.