Az Arma sorozat első része – ami valójában nem az ArmA: Armed Assault volt, hanem az Operation Flashpoint – nem csak azért szólt nagyot, mert egy akkoriban újdonságnak számító összetett harctérszimulátort raktak össze a Bohemia fejlesztői (egy sima tank/repülőgép-szimulátor vagy FPS helyett), hanem mert nagyon hangulatos története is volt. Aztán az ArmA már inkább csak közepes atmoszférával rendelkezett, de az ArmA 2 megint tarolt – szintén a hangulattal. És aztán jött az Arma 3, amit úgy látszik, hosszú távra terveztek – és ez a közeljövős, irános, kihalt görög világ szintén nem sikerült szerintem túl jól az előbbi említett fő szempont tekintetében. Viszont ott volt a játék mögött egy masszív közösség, akik modokkal és küldetésekkel feltöltötték, életet leheltek bele, és hangulatos tartalmakkal látták el.
Azóta kijött hozzá egy csomó DLC, amelyekről mi is írtunk, és nem is voltak rosszak. Az Apex nagyon sok tartalmat adott, valamint egy érdekes többjátékos kampányt. A Contact DLC nagyon hangulatosra sikerült, de az ufós téma nem igen talált bele a játékosok szívébe. És aztán egyszercsak berobbant az S.O.G. Prairie Fire, ami már a bejelentéssel felborzolta az állóvizet az Arma 3 körül. Egy vietnámos, átfogó, a Bohemia által kiadott DLC? Olyan multi kampánnyal, mint az Apex? Nem közeljövő, hanem egy jól ismert korszak? Mindenki nagyon izgatott lett az új DLC-től, amelyre a bejelentés után nem is kellett sokat várni.
Amióta pedig kint van a Prairie Fire, a játékosok többsége ezzel játszik. Az értékelések az egekben (a cikk írásakor „very positive” a Steamen), ami nem mondható el a legtöbb Arma DLC-ről. Elolvasva a negatív értékeléseket, azok se a DLC-nek szólnak, hanem az alapjátéknak, és csak a szokásosak („miért nem jön már az Arma 4?”). Természetesen én is nagyon vártam ezt a kiegészítőt, és kíváncsi voltam, vajon meg fog-e felelni az elvárásoknak.
Nekem nagyon bejött a S.O.G. Prairie Fire DLC. A többjátékos kampány óriási pozitív csalódás. Alapból sem gondoltam volna, hogy rossz lenne, de úgy képzeltem, hogy a 12 játékosra tervezett kampány borzalmasan nehéz lesz kettesben a barátommal. De nem így lett. Egyrészt indítás előtt paraméterezhető a küldetés – mivel ketten voltunk a komplett észak-vietnámi hadsereg ellen, ezért könnyűre állítottuk. És tényleg működött. Azért két embernek még így is kihívás, de nem volt probléma vele. Az első két küldetést sikeresen teljesítettük. Aztán a harmadik már rohadt nehéz volt. Szerencsére a paraméterekben beállítható, hogy végtelen respawnunk legyen, és nem vetett véget a játéknak az se, ha egyszerre patkoltunk el (ezt is mi állítottuk be). Szóval ha nehezen is, de teljesítettük a missziókat. A fejlesztők ügyeltek rá, hogy minden küldetés egy hangulatos és nem túl nehéz kacsavadászattal végződjön: amíg a kiemelő helikopterre várunk, minden irányból özönlenek a charlie-k, akik vagy a telepített aknáinkba, vagy az eldobált gránátjainkba futnak bele. Utána megnézhetünk egy jelenetet, ahogy lenapalmozzák őket, és megérkezik érünk a Huey. Emiatt minden küldetésből csak a szépre emlékeznek a játékosok, ami biztos, hogy megnöveli a pozitív visszajelzések számát.
Persze az igazán nagy hangulatbomba az, ha olyan szerverre jutsz be, ahol tizenketten vagytok, és viszonylag fegyelmezett a társaság. Párszor sikerült nekem is, és tényleg fantasztikus, ahogy mindenki beleéli magát a filmekből ismert világba: megyünk libasorban a vöröses poros ösvényeken, repkednek a béna fiúviccek, aztán esni kezd az eső, mint a Forrest Gumpban, vagy elárasztanak minket a nyomjelzős lövedékek a dzsungel mélyéről, mint a Szakaszban... Tehát a kampány a DLC ékköve, ez nem is kérdés.
Az egyéb küldetések viszont inkább csak közepesek. Ráadásul a beígért 5 darab egyszemélyes misszió, valójában csak kettő (egy amcsi és egy másik vietkong oldalról). Ezen kívül kapunk két showcase-t, amiben megnézhetjük és kipróbálhatjuk a frakciók fegyvereit és járműveit. Illetve egy négyszemélyes kooperatív küldetést, amit játszhatunk egyedül is.
A DLC tartalmaz még egy új játékmódot, a Mike Force-ot, ami valójában nem más, mint egy kicsit felturbózott Domination. Biztos van, akiknek ezek bejönnek, de én az Armában mindig jobban szerettem a történettel is rendelkező küldetéseket és kampányokat. Úgyhogy ezt a Mike Force-t jobban kihagytam, mint például a Combat Patrolt, amivel azért pár napot elszórakoztam.
Végül meg kell említenem az egyetlen felhozható érvet a Prairie Fire DLC ellen: már a bejelentéskor voltak fanyalgók – és persze most is ott vannak a kommentekben –, akik azt kérik számon, hogy miért fizetnének 20 eurót egy olyan tartalomért, amit ingyen is megkaphatnak az Unsung mod képében? Nem akarom leszólni az Unsungot, mert biztos nagyon jó, és bár sosem töltöttem le, de mindig is szerettem volna. Azért döntöttem ellene, mert az ilyen modok sok ember munkái, igencsak különböző minőségben. Ráadásul ha le is töltöm, akkor is a legtöbb küldetéshez kell még vagy 20 kisebb mod is pluszban. Ezek közül jellemzően 2-3 összeakad valamivel, és már dobálja is a hibaüzeneteket. Tehát az egész nem nyújtja azt, amit egy hivatalos (kiadású) DLC: megbízhatóságot és egységes minőséget. Egész biztos vagyok benne, hogy néhány pálmafa és pár M-16-os variáns sokkal szebben néz ki az Unsungban, mint a Prairie-ben. De az utóbbi legalább egységes minőségű, és a küldetésekhez nem kell más, csak ez. És a közeljövőben kijövő új küldetések (amelyeket játékosok készítenek majd) is csak a DLC-t követelik meg, ezért várhatóan sokkal megbízhatóbbak lesznek, kevesebb hibával. (Gyorshír: készül az Unsungból egy redux változat, amely együttműködik az új DLC-vel.)
Végül visszatérve a hangulatra: persze, hiányzik a huey-s repülések alól a Fortunate Son és a Valkürök lovaglása, amik jogdíjak miatt maradtak ki, de meglepetésemre az újonnan bekerült zenék (amelyek egyedileg, ehhez a DLC-hez készültek) simán ott vannak minőségben.
Összegezve tehát az S.O.G. Prairie Fire DLC akkorát dobott az egész Arma univerzumon, hogy fényt gyújtott a közösség elcsigázottabb részébe. Én már hónapok óta nem játszottam vele, de most úgy érzem, még hónapokig bőven beszippant – aztán meg úgyis készítek benne egy kampányt...
