A számítógépes játékok és a nehézség (Hírek)

muhahaha, hasonlo fejeket produkaltam a ninja gaiden 3 (NES) alatt

WoWban elengedhetetlen a teamspeak / ventrilo egyéb voice chat, ott azért kitűnik, ha valaki hazudik

From the survey data, the average age of the WoW player is 28.3 (SD = 8.4)

I wish I could have known about the view from halfway down

Ne bantsad, David mar 14.

Quoth the raven, `Nevermore.'

gondolod te az interneten mindenki hazudik. aki 18 év fölöttinek mondja magát az általában 12-3 éves. maximum

Nem csak elvileg, gyakorlatilag is. A gond az, hogy a TDU2 ilyen szempontból szabályerősítő kivételnek számít szerintem. Pár gyors kör egy pályán, és gyorsan a következő versenyre, nehogy túl unalmas legyen - ez inkább a jellemző manapság.

Nem, nem hülyeség, ott van például a wow, amit többségében 18+ emberek játszanak, és éjfélkor még bőven rengeteg az ember, de még hajnali 4kor is.

I wish I could have known about the view from halfway down

Az a helyzet, hogy az utóbbi időben én se találok igazi kihívást a játékok terén. Érdekes módon ez mindegyik játéktípusra(stratégia, fps, szimulátor, rpg...) igaz az ábra. Például egy stratégiánál elég könnyen lehetne megoldani, hogy először nagyon könnyű, majd egyre nehezebb pályák jönnek...na mindegy, biztos nem értek hozzá
Emiatt az unalomba fulladó single kampányok miatt kezdtem el online multizgatni:
-pl elkezdtem egy online mmofps-t(Mars War), amit élveztem is, de mivel kevesen voltunk így megszűnik.
-MMO stratégiákkal(Castle of Heroes, Evony, Imperial online...nem egyszerre : D) is próbálkoztam még régebben, de ezek nagyon hamar unalomba fulladtak
-végső elkeseredésemben Neverwinter Nights-ot kezdtem online játszani, ami talán a legjobb választásom volt(eddig), bár mostanság jegelem a dolgot

Így összefoglalva én azt látom, hogy egyre többen játsszák a multikat és közel sem csak azért, mert több embernek van internete, hanem próbálnak valami izgalmat találni, ami hol sikerül hol nem, vagy pedig időhiány miatt multizgatnak (ott nem kell megjegyezni hol tartottunk ) egy kicsit, oszt ennyi.

Aki kihívást akar, az indie játékokkal játszik. Mostanában csak azokban van fantázia. A "nagy" AAA-s játékok mind egy kaptafára készülnek. Nincs bennük sok kihívás, ráadásul általában még a sztori is gyenge. Persze néha azokkal is jó játszani, de újdonságot csak indie játéktól kaptam az elmúlt időben. Azokban pedig a nehézségi szint elég magasra van téve.

A Thief 3 volt nálam az az utolsó FPS, ami után nem találtam jobbat, az pedig már 2004-ben jött ki. Ez van, ezt kell szeretni, vagy nem szeretni. Kár hogy az innováció a valósághűség felé viszi a játékipart, és nem az új játékélmények felé. Majd a virtuális valóság (rendes 3D, nem ezek a mostani szemüveges megoldások) nagy áttörés lesz, addig vegetálás

nekem is annyi lett, 2 cigiszunettel

mondjuk elvileg te tesztelted a Test Drive Unlimited 2-őt, abból hogy nem emlékszel a teljes szigetet körülölelő versenyekre? még anno a TDU-ban is volt, de legutóbb Ibizát is körbe kellett vezetni, egyszerre, nem tudom hány km volt, de 100 felett jócskán, 55 perc körüli idő alatt sikerült megcsinálni.

"Mondjuk amúgy is látszik, hogy csak 12 éves vér istvánok játszanak (meg én), mert éjfélre kihal a szerverek 80%-a"

Hát ez legalább akkora hülyeség volt, mint, hogy single-t csak kisgyerekek játszanak. Aki másnap dolgozik és ledöglik 10-kor, az akkor 12 éves vérpistike?

Dark Archon

Teljesen igaz az ábra!
Legalábbis az esetek többségben!
SAJNOS!

hát mert milyen az már, hogy 5-6 versenyt kell egyszerre lenyomni és nyomulni fel az összesített listán... sokkal jobb az, ha csak 2 versenyt kell lenyomni egymás után és az összesített igazából teljes értelmét veszíti

Attól még lehetne pl több rövidebb szakasz, nem csak 2 max 3.

Nekem nem kell magyaráznod... Ezt a dolgot egy Codies fejlesztő mondta állítólag, én is úgy olvastam egy fórumon. Szerintem inkább arra gondolhatott, hogy az Ego motor ennyit bír konzolon. PC-s eladás meg nem lenne annyi, hogy fedezze a hosszabb szakaszok munkálatainak költségeit.

Pont ezt mondom. És akkor felmerül a kérdés: hogy értékelje az egyszeri tesztész a mai játékokat? Azért jó, mert a kazuároknak pont megfelel és élvezetes, vagy azért rossz, mert régebben mertek nehéz játékot fejleszteni, kihívásokkal (az a pár acsi néhány játéknál nem feltétlenül jelent kihívást (még akkor sem, ha nehéz összehozni őket), mivel nem kötelező azok teljesítése)?

azért ott az NFS HP mindent eldöntő végső szakasza ami vagy 70km (már nem emlékszem pontosan), meg a TDU2-ben is van a teljes szigetet körbejáró szakasz is. istentelenül élveztem mindkettőt. szóval azért meg lehet ezt oldani, ugyanis NFSHP van konzolra is, a TDU2 meg nemtom, szerintem az is van. minden csak ráfordítás kérdése, hogy ki mennyire tekinti fontosnak az összes játékost, nem pedig csak a kazuál gémereket, akik 3 perc alatt már meg is unják a játékot és többségben kijelentik, hogy "szar". ezért aztán baromira megéri velük foglalkozni...

Régebben voltak játékok, amik a fanatikusoknak készültek, és olyanok is amelyek a nagy tömegnek. Ma már inkább csak a nagy tömegnek készülő játékok a jellemzőek. Ez szerintem azzal magyarázható, hogy manapság egy játék elkészítésének költségei a 10-20 évvel ezelőttieknek sokszorosát teszik ki. Ezért elképzelhetetlen, hogy ne akarják a lehető legnagyobb közönséget megcélozni.
Jól példázzák ezt az autós játékok, a nagy nevek között évek óta nincs igazi szimulátor próbálkozás.

Kazuárok minden platformon vannak. Átvették a hatalmat...
A DiRT 3-as példánál maradva: ugyebár a leghosszabb szakasz ott olyan 9 km. Az 1996-ban megjelent Network Q RAC Rally Championshipben a leghosszabb szakasz, amit láttam, 60 km volt. Egy kazuár nem biztos, hogy hajlandó volna fél órát áldozni egyetlen szakaszra...

Pont ugyanaz megy vegbe, mint a TV musoroknal. Ott se lehet bizonyos adokat okolni mondjuk. A csak PC-re megjeleno jatekok jo resze is koveti a trended, nem csak aminek van konzol valtozata.

Quoth the raven, `Nevermore.'

Pontatlanul fogalmaztam. Annyit akartam mondani, hogy a változás nem a konzoloknak tudható be.

Gaming is about killing time, not killing people

Demon's Souls azert jo pelda mert tavalyi.

Quoth the raven, `Nevermore.'

És még sok másik régi konzolos címet is fel lehetne sorolni. Sokan elfelejtik, hogy a konzolok nem a box-al meg a ps-el indultak, hanem sokkal régebben.

Gaming is about killing time, not killing people

Azert minden idok egyik legnehezebb jateka a Demon's Souls epp konzolos...

Quoth the raven, `Nevermore.'

Neked lehet akkor is unalmas. Ezek szerint az MMO nem a te műfajod. Sok millió játékosnak viszont nem unalmas.

Témához: Nem csak a konzolok miatt egyszerűbbek a játékok. Ma már sokkal ismertebbek a játékok mint 10 éve. Az internet elterjedésének is nagy szerepe van ebben. Szélesebb lett a célközönség, amiben egyre nagyobb az alakalmi játékosok aránya.

Gaming is about killing time, not killing people

Teljes mértékben egyetértek veled, konzolosok miatt alakul így a helyzet
Persze az ő szempontjaikat is meg lehet érteni (felhőtlen szórakozás, kihívás, megerőltető gondolkodás nélkül), de hogy minden ilyen legyen az egy kicsit túlzás. De ők hozzák a pénzt és hát pénz beszél kutya ugat...

Úgy gondolom, hogy az lenne a jó megoldás ha jól skáláznák be az állítható nehézséget. Akkor mindenki megtalálná a maga számításait.
Én is olyan vagyok egyébként, hogy nem bánom ha egy játék nehéz, de legyen azért normális keretek közt.
Mondok egy példát. Mondjuk egy Fallout típusú játékban nem gond ha az elején még rohadt nehéz kinyírni vmilyen élőlényt mert egy kezdő karakterrel (vagy kezdő játékos) ne akarjon senki megtámadni egy erős ellenfelet ill. kerülje el a veszélyes helyeket.
Az viszont már nem túl jó, amikor egy lineáris FPS-ben mindenképp meg kell küzdeni vkivel legalább 10x mire le lehet győzni. Az már engem nagyon idegesít.
Én inkább a hosszú játékokat szeretem ahol optimálisan tudok haladni és elvarázsol a sztori, a játékmenet. Ilyen pl. a Fallout és Mass Effect széria például.
De azért ezekben a gamekben elég jól állítható a nehézség. Ha vki kihívást szeretne és nem gond ha egy helyen kell napokig vesztegelnie akkor játszhat úgy is.
Ez egyénfüggő. Nem gondolnám, hogy akár bármelyik véglet is lenézhető lenne. Van aki így szereti, van aki úgy.
A személyre szabhatóság a lényeg. Mert pl. az ami a BF2-ben is volt, hogy össz-vissz 2 nehézségi szint volt, hát nem egy nagy eresztés. Nyilván voltak rengetegen akiknek a normál is taszítóan nehéznek tűnt vagy akiket az elit se kötött le igazán.

Lehet, hogy emiatt estleg kinyílik a bicska pár zsebben, de:
Ahogy én látom, a mai játékpiacon két tényező dominál: a konzolok és az alkalmi játékosok (kazuárok ). Az előbbivel az a gond, hogy mára a hardware nagyon limitált lett - pl. ezért sincs 9 km-nél hosszabb szakasz a DiRT 3-ban; de azt is elhiszem, hogy emiatt is alakultak ki a csőjátékok, nulla eltévedési lehetőséggel. A másik a kazuárok dominanciája: ők csak le akarnak huppanni fél-egy órára szórakozni egy kicsit, és ennyi idő alatt sikerélményt akarnak (megintcsak: rövid szakaszok, csőjáték, emellett ugyebár a kép szerinti nehézség (egyébként ha ilyen könnyű a főbosst lenyomni, akkor hogy lehet ő a főboss - nem kéne keményebbnek lennie a többieknél, pont azért, mert ő a vezérhím?) - plusz ők nem akarnak grafikus opciókat beállítgatni, telepítgetni, meg driverekre vadászni). Ha a kettőt összeadjuk, kiderül, hogy a játékeladások döntő részét ők hozzák, ergo ők diktálnak. A komoly játékosok (platformtól függetlenül) le vannak sajnálva - a PC játékosok meg külön kapnak egy pofont emiatt (mivel a fejlesztők/kiadók nem hajlandóak olyan, relatíve egyszerű dolgot megcsinálni, hogy pl. a DiRT 3-ban ne legyen 30 mp-es időlimit a feltöltésnél, és HD minőségben is lehessen feltölteni, ne csak SD-ben).

Nem szándékoztam senkit megbántani a fentiekkel, csak próbáltam objektíven nézni a dolgokat. Peace!

Engem annyira nem zavar, hogy nem őszülök bele egy-egy játékba. Semmi nem tudja jobban elvenni a kedvem, mint egy sorozatos "trial-n-error" széria. Nem egy játékot hagytam emiatt félbe, pl. a Mafia2-t majdnem a végén.

Emlékszem, annak idején a LucasArts hirdette kalandjátékaival kapcsolatban a filozófiáját, miszerint "...egy játék nem azért készül, hogy folyamatosan orrbavágva érezd magad a sok elhasalástól...". És ez rám fokozottan igaz, utálok folyton szívni, ha játszom, abból jut elég az életben sajnos.

A gond az, amikor nem jól optimalizálják a nehézségi szinteket. Mondjuk a Fight Night Round 3-ban a könnyű az túl könnyű, mindenkit megversz és ki is ütsz hamar, de az eggyel nehezebb szint már túl durva lett. Pedig van vagy 3-4 fokozat összesen. Gyakorlatilag nincs átmenet. És ez csak egy példa volt, sorolhatnám napestig.

A régi játékok nagyon sokszor a játéktermi verziók átiratai voltak, ott meg ugye az volt a cél, hogy minél több zsetont dobáljon el a tisztelt játékos. Még szép, hogy akkoriban nehezek voltak a játékok!

"....money talks, and bullshit runs the marathon." /Chris Carter: Hunting Evil/

emlékszem még mennyit szidtam a BG2-t...

hát igen. az utóbbi idők legnehezebb játéka egy indie cucc, a Super Meatboy volt na AZ nehéz!!

Nagy igazságot tartalmaz ám ez a kis kép
De egyébként, egész véletlenül nem lehet az, hogy 1994-ben is ugyanilyen nehezek voltak a játékok csak mi nőttünk fel? Nem amúgy nem, pl nézzétek meg a játékok többségében, ma már nem ismert az életerő jelző, bekapsz 2-3 lövést, kicsit pihensz aztán helyreállsz. Vagy ez a másik dolog is amit mondtok, egyszerűen szinte nincs olyan, hogy elakadsz egy játékban, annyira lineárisak, meg mindenhol jelölve van, hogy most éppen merre kell menni / mit kell csinálni.
Vannak azért kivételek ma is, de már tényleg nem ismert az a szitu mint régen, hogy erőlködni kelljen akármilyen ellenség legyőzése miatt.
A multiplayer meg teljesen más kihívás, mint egy single meccs, hosszabb távra köt le, mert tényleg nincs 2 egyforma meccs, meg mivel a single részek már olyan rövidek, muszáj valami pluszt adni a játékosoknak

akkor is unalmas hosszútávon, ha ott van egy jó csapat. akkor is unalmas a grind, de még a pvp is.

Csak anyázni kell tudni, és akkor a legtöbb játék társaságába be fogsz tudni illeszkedni.
Mostanában cod4-et szoktam játszani, egy óra alatt 4-5ször küldenek el valahova:
-vagy mert csalok (sosem csaltam)
-vagy mert nem ott vagyok ahol szerintük lennem kéne (?)
Mondjuk amúgy is látszik, hogy csak 12 éves vér istvánok játszanak (meg én), mert éjfélre kihal a szerverek 80%-a
---

Akinek kihívás kell, az wowozzon, a pvp is durva, a pve is durva, illetve rajtad kívül összeszedni 24 embert, aki tud játszani, na az nagyon durva.

I wish I could have known about the view from halfway down

Az igazi kihívást szerintem is multi játékok "endgame" tartalma jelenti. A PVP az marad ami volt, sosem lesz könnyű. Főleg a "mass pvp" meg a "team vs team" aminél nincs két egyforma meccs. Azt viszont én is tapasztaltam, hogy egy komolyabb multi mókának (MMO játékok) jó csapattal érdemes nekikezdeni, egyedül elindulva hamar unalomba fulladhat.

Gaming is about killing time, not killing people

"se megfelelő szocializációs képességem"

Micsoda kristalytiszta logika, es csalhatatlan lenyeglatas, Mester

Én speciel utálom a multikat. Se türelmem, se megfelelő szocializációs képességem és igényem nincs rájuk. Egy igényes történetű, kihívásokkal teli single playert sokkal többre értékelek.

Mondjuk épp néhány órája írtam egy másik topikba hogy már klasszikus játékszoftverrel is alig játszom, évek óta csak a megvételt/letöltést/betöltést nélkülöző és egy ötéves notebookon is simán futó flash-játékokkal szoktam szórakozni a szabadidőmben. Nekem ez bőven elég, ezt a műfajt nagyon szeretem, és mondhatom, most már ismerem is eléggé.

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

"Kisgyerekek játszanak singleplayert, nagyobbak akik kihívásra vágynak meg multiznak."


Erdekes velemeny olyasvalakitol, akinek a "jatekgyujtemeny" szekcioban kizarolag egyjatekos modot tartalmazo jatekok vannak

Egyebkent maga az elkepzeles tetszik. Ezek szerint, ugyanis, ha en foleg single jatekokat nyomok, megtalaltam az orokifjusag forrasat?

Tehát ha én pl egy kotor játékkal játszom akkor kisgyerek vagyok?

Ez mekkora hülyeség.

Kisgyerekek játszanak singleplayert, nagyobbak akik kihívásra vágynak meg multiznak.

Tucsok

Épp most kezdtem a Bioshock-ot, és én is egy igazán idegesítő példával tudok jönni. Ezek a kibaszott világító tárgyak, hullák stb. amivel interakcióba kell/lehet lépni. Még ha ki lehetne kapcsolni, de nem... Nehogy véletlenül is valami retardált emiatt akadjon el.

“If you want something you've never had You must be willing to do something you've never done.”

,

"+1 Pokol: akár úgy tervezve, hogy szinte esélytelen győzni. Van aki erre gerjed."

Nem. Egészen pontosan arra gerjed, ha ezt is meg tudja csinálni, akár hetek szenvedése után.

túl nagy rétegnek szólnak már a videójátékok. gondolni kell a 6 éves pistikére is aki instant sikerélményt óhajt, ha leül játszani. ez az egszerűsödés nem csak a nehézségben érhető tetten hanem a pályák felépítésében is. ma már mész egy csőben, amit néha cutscenek szakítanak félbe és ennyi. régen meg ott volt az egész map, amit keresztül-kasul be kellett járni, megkeresni az ilyen-olyan kulcsokat és legyakni minden monsztát, majd jött a következő level ami egész más volt, nem az előző folytatása. a játékok interaktív filmek lettek, a filmeket pedig nem küzdve kell végignézni hanem vigyorogva ahogy az ébra is mutatja. szerintem ez az oka az egésznek. olyan, mintha filmet néznél és közben nyomkodnál pár gombot. tökmindegy mit, mert elcseszni kb. lehetetlen, csak mész, lősz, mész, bumm oszt vége. katartikus befejezés és ennyi. lassan ott tartunk, hogy a hosszuk sem lesz több, mint egy esti filmé...

Véleményem szerint 3 + 1 bőven elég. Kell egy könnyű azoknak akik csak végig akarják pörgetni vagy valamilyen oknál fogva nem tudnak egy átlagos felhasználó képességeivel játszani (színvakok stb). Közepes: ésszel kell játszani mert nem nehéz elpatkolni. Nehéz: kihívás, többszöri nekifutás is szükséges lehet, szükséges a jó reflex, stratégiai érzék (Imperium Galactica 2-őt például sosem tudtam normálon végignyomni, mert iszonyú figyelmetlen vagyok és nehezen koncentrálok). +1 Pokol: akár úgy tervezve, hogy szinte esélytelen győzni. Van aki erre gerjed.

Egyébként az Arma rendszere is tetszik. Beállíthatod a nehézségi faktorokat külön-külön.

"I guess I have a soft spot for pretty faces"

Jó ábra, de szerintem nem feltétlenül kell nehéznek lennie egy játéknak legyen jó a története. A nehézsége meg csak hardba legyen nehéz.

Ez a téma az alábbi cikkhez kapcsolódó hozzászólásokat tartalmazza:
A számítógépes játékok és a nehézség (Hírek)