Háborús filmek és a valóság

Sztálingrádot nézd meg. Bár biztos már láttad. Ha nagyon figyelmesen nézi az ember, akkor biztos abban is vannak hülyeségek, de messze sem annyi, mint a SPR-ben, vagy az amerikai filmekben.

Egyébként a Ryanban tényleg eléggé LOL dologok vannak. Pl. amikor 2 ejtőernyős elbújik a házban és legalább 4x visszadobják a német kézigránátokat. A németek meg csak futnak mint a barmok, és nem lőnnek.

De a 20mm-es Flak és a hatása eléggé meggyőzőre sikerült.

Na álljunk csak meg. Mielőtt leugattok olvassátok el rendesen, amit írtam. ne csak azt lássátok ,amit akartok. Nekem nem azzal volt a gondom, hogy megközelítették azt a járművet.
hanem, hogy többször is elfutotak ELŐTTE, ÉS NEM KASZÁLTA LE ŐKET A HK. A HOMLOKGÉPPUSKÁVAL! Ez elég furcsa. Bár nem lehetetlen. Mindenesetre nekem akkor sem tetszik a film.
Gillette: Szerencsére nem voltam ott, és örülök, hogy nem abban az időszakban éltem.
"Ha valóságot akarsz látni nézz dokumentumfilmet."
Olyan filmet szeretnék látni, amiben nem szisszenek föl az oltári baromságokon.

Most nekünk, erőseknek kell elviselnünk a gyengék gyengeségét, és nem a magunk kedvére kell tenni.

Pedig valószínű, hogy rohangáltak az ellenséges tankok előtt. Gondolj csak a németek tapadóakna elleni védekezésére(zimmerit). Márpedig a tapadóakna felhelyezéséhez közel kellett kerülni a célponthoz.

Géza

Ja, gondolom te ott voltál és láttad, hogy fasza, amcsi, híró katonák nem rohangálnak ellenséges tankok elött. Szerintem ebben semmi abszurd nincsen. Attól függetlenűl, hogy elismerem a legtöbb amerikai háborús film inkább propaganda mint valóságot bemutató alkotás. De hát épp ezért mozi. Ha valóságot akarsz látni nézz dokumentumfilmet.

"Öljétek meg mind, Isten majd kiválogatja az övéit" Arnaud Amaury (1209)

Azért a Halál 50 órája az jó film. nekem legalábbis tetszett.

Most néztem meg a Ryanfaszaamerikaigyerek közlegény megmentését.
Jól emlékezetm, kaki film. Azt vettem észre, hogy a németek csak azért vannak ott, hogy lelőjjék őket. Az utolsó harc első 5 percében talán nem is lőnek. A dzsíájok meg úgy futkorásznak a harckocsik előtt, mintha csak a parkban szaladgálnának egy vasárnap délután. Vajon miért nem kaszálta le őket a hk. a géppuskájával...?

Most nekünk, erőseknek kell elviselnünk a gyengék gyengeségét, és nem a magunk kedvére kell tenni.

oppá, ezt is fel kell raknom a wishlistre.
___
szerdánként rtl háborús filmeket nyomat (jó, ma épp adászünet lesz akkor
a klasszikus faszagyerek ábrázolásokat, mint a halál 50 órája, híd a kwai folyón, azért nagy kedvencek. végigszenvedtem a navarrone-t múlt héten (iszonyat sok reklámmal) szóval aki nem mazochista vagy vegye inkább meg/ki ezeket, vagy tőcse le...

párral arrébb volt arról a "Karády" féle "mondd hol vann a katonák" című dalról. nekem megvan az a ff dokfilm (pár éve ment dunán akkor vettem fel a sorozatot), de nem írják ki, hogy ki az előadó és mi a dal címe

"Mortui solum finem belli viderunt"

Latinovits Zoltánról elterjedt közhely, hogy minden idők egyik legjobb színésze... sőt legjobb színésze.
Lám, egy közhely mely igaz is. Manapság mikor is a pornófilmek szereplőit is színésznek merik nevezni, Latinovitsot illő lenne színművésznek titulálni, mert az is volt.
Talán Kovács András rendező nyilatkozta, ő az a fajta művész akinek ha 100 percen keresztül csak az arcát, szemeit fényképeznék, akkor is drámai és hatásos film születhetne.
Nem tudom mennyire közismert, Latinovits 1976-ban öngyilkos lett...maradt a filmjei utáni döbbenet.

benzinkútnál láttam dvd-n a nyugaton a helyzet változatlant. nem a régi ff, hanem már a színes verzió. érdemes megvenni.

"Mortui solum finem belli viderunt"

hatalmas film. ahogy Latinovics Zoltán játsza a nyilas parancsnokot az nem semmi. Akit pedig kínoznak Cserhalmi György. A többi színész is nagyon jó benne. Persze könyvben még nyomasztóbb az egész, de a film is nagyon jó. Egyik legjobb magyar film.

"Mortui solum finem belli viderunt"

Nem tudom mennyibe kerül, de mindenképp megéri megvásárolni. Megoldásai, látásmódja a háborús-genre egyik legjelentősebb filmjévé avatja a Vaskeresztet.

Én még nem láttam a vaskeresztet, de szerinted megéri befektetni rá?
Nem'tod mennyibe kerül?

Most nekünk, erőseknek kell elviselnünk a gyengék gyengeségét, és nem a magunk kedvére kell tenni.

Már miért lenne tilos?
Valszeg nem is érted, miért írtam...

Most nekünk, erőseknek kell elviselnünk a gyengék gyengeségét, és nem a magunk kedvére kell tenni.

Örvendetes, hogy kiadták DVD-n a Vaskereszt (r:Sam Peckinpah,1977) című művet.
Talán az első olyan nagyköltségvetésű film, mely csak a németek szemszögéből mutatja a 2.világháborús fronteseményeket. Középpontjában Stransky százados és Steiner őrmester konfliktusa áll.
A rendező szakít az ilyen típusú művek epikus, hömpölygő stílusával és a katonák mindennapjait ábrázolja (a történet döntően egy szakasz-védőkörletben játszódik a Krímben), több-kevesebb realitással.
Említésre méltó a harcjelenetek kiválósága. A katonák rohamát követő, ún. szubjektív kameramozgás, mániákus lassításjelenetek, a remek vágás, mely szándékosan zavarossá teszi a küzdelmet, borzalmak bemutatása, de ezeken senki nem csodálkozik, aki ismeri Peckinpah munkásságát. Nem feledhető viszont, hogy ez csupán egy akciófilm.
Mit kínál még e mű ?
Egy kis romantikus szálat, rendre felbukkanó (egyébként jogos) háborút bíráló megjegyzéseket és James Coburn (mint Steiner) westernfilmjeiből áthozott figuráját.
Peckinpah műve igazán egyedi (és naiv) alkotás, számomra a legtöbb élményt adó kommersz 2.világháborús film.

A Bertold Brecht idézetet nem tudom kihagyni.

Ne örüljetek a vesztének emberek.
Mert noha a világ megfojtotta a korcs dögöt,
a szuka amely szülte már megint tüzel.

Ésa ami német azt már tilos nézni mi?

ez nem ér, mert azok német adók, és...

Most nekünk, erőseknek kell elviselnünk a gyengék gyengeségét, és nem a magunk kedvére kell tenni.

ARTE, ARD, ZDF, 3SAT, asszem ez pont a VOX-on ment. Vagy 10 éve.

Te hol a fenében tudsz ilyen filmeket megnézni????

Ne fárassz a Szakaszvezetővel (Platoon Leader)! Az egy Michael Dudikoff film. Kell még róla vmit mondanom? Ja, kell: Chuck Norris tesója rendezte.

Ha jó viet-es dok.filmet akartok látni, akkor nézzétek meg a "Dear America"-t ( http://www.imdb.com/title/tt0092851/ )

Dokumentum felvételek, és közben amerikai katonák hazaküldött leveleit olvassák fel alatta.

Krónika - a 2. magyar hadsereg a Donnál című filmről van szó (Sára Sándor,1982).
Krónika címmel futott a hosszabb verzió, Pergőtűz címmel ment a drasztikusan rövidített változat. A Pergőtűzet felhigították még korabeli filmek bejátszásaival, ez lényegében a moziverzió.
A hosszabb interjúkon kívül a Krónikában benne hagyták még pl. a szexuális jellegű történeteket, vagy a szovjeteket kompromitálókat, mint foglyok kirablása...stb.
Pergőtűz - Krónika a 2. magyar hadsereg pusztulásáról címmel könyv alakban is megjelent (rövidített), beszerzése mindenkinek kötelező lenne.
A Krónikát a Mokép árúsítja 11 db kazettán, kb. 20000 Ft-ért.
A 339. és a 355. hozzászólásokban találsz még információt.

Csak Epameinondasz hozzászólásait nézd, az szűkíti valamennyire

Kénytelen leszek. Csak lusta vagyok.

Most nekünk, erőseknek kell elviselnünk a gyengék gyengeségét, és nem a magunk kedvére kell tenni.

Szerintem ha visszaolvasol, Epa írt róla és ott meg lesz a címe is.

Pedig az a Don ról (is?) szólt.

Most nekünk, erőseknek kell elviselnünk a gyengék gyengeségét, és nem a magunk kedvére kell tenni.

Érdekes, hogy ez a dal neked is megragadt. Én is írni akartam róla, de azt gondoltam, "Ááá hülyeség". Pedig én kb 20 éve láttam azt a sorozatot. Egyébként szerintem a Végjáték a Duna menténnek volt ez a zenéje. De abban nem volt Don.

Ez egyébként, ha jól tudom, Karádi dal. Ha megvan valakinek mp3-ban elküldhetné...


A Leghosszabb nap az fekete-fehér. Nekem is van VHS-en egy szines változat, de elég ocsmányak a szinei, mert ez olyan kézzel kiszinezett verzió. Pl a partraszálló katonák ruhája zöld, pedig valójában keki és homokszín volt. Elég élvezetes film.
Én személy szerint a Híd túl messze van-t is szeretem, de őgy tekintek rá, mint egy illusztrációra a könyv mellé. Mint önálló film, úgy elég ergya.

Furcsa, de erről a filmről az volt a mítosz, hogy minden eredeti: a helyszínek, a létszám, minden. Közben a werkből kiderül, hogy 5db igazi shermanjük volt (a többi bogárhátúra épített papírmassé), 11 szállító repcsijük (DC-10???), amiből 7db repült és egyetlen Horsa vitorlázójuk sem, úgyhogy abból csináltak 2db-ot. Az sajnos nagyon látszik a filmből, hogy egyetlen német páncélosuk sem volt, mert egy Leopard-1-es játsza a Panther szerepét, ami már látványban is ég és föld... De az angol ejtőernyős egyenruhák NAGYON jók!!!

Nemá, több is volt? Amit én keresek, annak az volt a zenéje, hogy: "mondd hol vannak a katonák..." Pontosan nem tudom, mi a címe a dalnak, de nagyon jó. Emlékeim szerint az egész sorozatban csak riportok voltak néhai katonákkal.

Bátyám megszerezte a Leghosszabb nap-ot. Fekete-fehér, pedig amikor a TV-ben adták, színes volt.
Tegnap belenéztem. Alig tudtam megállni, hogy végig ne nézzem, de már nagyon késő volt.

Most nekünk, erőseknek kell elviselnünk a gyengék gyengeségét, és nem a magunk kedvére kell tenni.

Most vettem meg DVD-n a Híd túl messze van és a Leghosszabb napot.

Mindkettő kedvenc olvasmányom volt azokban az időkben, amikor csak a hős iván tetteiről lehetett olvasni. Azóta kicsit másként látom a dolgokat, de az biztos, hogy Ryan nagyszerű író, hihetetlenűl olvasmányos mindkét könyv. A Berlini csata c. könyve is az, de azt még nem láttam filmen.

A két film közül mérföldekkel a Lehgosszabb nap a jobb. Igaz, hogy fekete-fehér és 10-20 évvel korábban készült, mégis sokkal összeszedettebb, mint a Hídas. Sajnos ez utóbbit kicsit bénán rakták össze: aki nem olvasta ezerszer a könyvet, annak tök szétesik az egész történet és fingja sincs, hogy mi mikor és hol történik.

Az extrák is igen érdekesek. A Leghoszabb napon van egy filmecske, hogy a producer (öreg idióta) ellátogat Normandiába és ott áldokumentum filmet forgat al-spontán beszélgetésekkel. De akkor is jó nézni a Pegazus hidat meg a többit.

A Híd túl messze van-on pedig van egy extra amiből megtudhatjuk (FIGYELEM ez nagyon a topic témájába vág!), hogy a kelly hőseiben látható T-34-es alapú Tigris hk iszonyat élethű a Hid-ban szereplő bogárhátúVW(!!!) alapú Sherman-ekhez képest.

Nézzétek meg a Szakaszt és a Szakaszvezetőt. Nagyon realisztikusan adja vissza a vietnámi háborút! - amerikai szemszögből

"Ha szeretitek Allahot, akkor kövessetek Engem. Akkor Allah is szeretni fog benneteket,és megbocsátja nektek a bűneiteket."

Több ilyen is volt. A gyerekkoromban azt adták, aminek az volt a címe, hogy Végjáték a Duna mentén... De most, hopgy leírtam a címét, rájöttem, hogy ez csak a végső (Mo-i) harcokról szólt. De volt több ilyen sorozat is, volt amelyik csak a Donnal foglalkozott.

Nem tudjátok, mi volt annak a sorozatnak a címe, ami régebben még asszem a Dunán ment, és a 2. magyar hadseregről szólt? Régi film, még fekete-fehér.

Most nekünk, erőseknek kell elviselnünk a gyengék gyengeségét, és nem a magunk kedvére kell tenni.

Most néztem a Dunán egy régi háborús filmet.
Csendben fut, mélyen fut ( 1958 )

Izgalmas film volt.
A végén természetesen a "jók" győztek (az amerikaiak)

"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség." /Kölcsey Ferenc/

Délidő - High Noon (1952)
A film fekete-fehér, főszereplő nem más, mint...Gary Cooper.

A Tróját még egyszer megnézem, majd megpróbálom kibogozni, mi is a különbség a görögség mükénéi korszakának, archaikus korszakának és klasszikus korszakának hadművészete között.

Ez jó film, én láttam!

ez a délidőben nagyon ismerős, de nagyon rég láthattam (pedig western fan voltam valamikor
felraktam a megszerzendő listára.

ha már szóba hoztad a tróját, megnéztem. nekem tetszett, bár teljesen ebbe a témába illő film. mondjuk ki tudja mi volt a valóság
trója baromságok

Mivel mostanában a Horrorra akadva 3, Trója, megviselte az idegeimet, így adok egy kicsit a kultúrának.

Fábri Zoltán : Az ötödik pecsét (1976)

Fábri a magyar film egyik legnagyobb hatású rendezője.
Néhány ismertebb műve, Körhinta (1955), Hannibál tanár úr (1957), Két félidő a pokolban (1961), Isten hozta, őrnagy úr ! (1969), Magyarok (1977)
Az ötödik pecsét, 1944 őszén játszódik a nyilas rémuralom időszakában. Este egy kocsmában összegyűlik néhány férfi és beszélgetnek. Ennyi. Nem kell megbosszulni senkit, nem kell felrobbantani semmit, nem kell meggyilkolni senkit. Az öt férfi beszélgetése mégis elképesztő feszültségektől terhes, mely morális és bagatell kérdésekről folyik. Hogyan lehet elkészíteni legízletesebben a báránysültet ? Mennyit ér az ember, ki áldozná fel magát egy cél érdekében ? Moralizálgatásukra az élet ad kegyetlen és valóságos választ. Egy nyilas razzia alatt elviszik őket és a kihallgatótiszt előtt kiderül mindegyikükről, mennyit is érnek. Megmérettetnek és hogy könnyűnek találtatnak-e azt döntse el az aki még az intellektuális élmények miatt hajlandó megnézni egy filmalkotást.

Pedig Fred Zinnemann (Most és mindörökké,1953) az egyik olyan hollywoodi rendező, akit még értékelek is. Pszichológizáló westernfilmje (Délidő,1952) mérföldkő a sablonwesternek között. A hetedik kereszt (1944) c. filmje után már-már európai rendezőre gondol az ember (végül is az).
Persze James Jones regényét nem közelíti meg.

Az 5-számú vágóhíd az egyik kedvenc könyvem.
Sajnos a tapasztalataim azt mutatják, hogy a filmek nem túl jóra sikerednek a regényekből.
Így aztán azt is mondhatnám, hogy tiszta szerencse, hogy nincs TV-nk. Inkább elolvasom újra

hű, ez csak rémlik, annyira nem foghatott meg. csakúgy mint az '50-es években készült első verzió (burt lancasterrel). a könyv felülmúlhatatlan.

jövő heti ajánló:

az ötös számú vágóhíd
kedden 21:50, magyar2

Ez nem igaz, hogy nem fedezték fel. Ez elég ősi téma és sokan sokat kaszáltak már belőle. Gibson csak újrafelfedezte a dolgot és vállalta a rizikót, hogy bebukja az egész befeccölt zsét. Bejött neki. Nem irigylem tőle. Megérdemli.

Egyébként nem Passio 2-n dolgozik, hanem a Makkabeus háborúról készít filmet. Ami szerintem elég érdekes téma. Ugyanis olyan témákat is érint, minthogy van-e joga az USÁnak minden országban elnyomni mindenkit... Ugyanis a Makkabeus felkelés azért tört ki, mert a görögök kulturális elnyomás alá vonták a korabeli (ismert) világot. Ez ellen keltek fel az ortodox, hithű zsidók. Persze folyt a vér millio gallonos nagyságrendben, úgyhogy ez beleillik Gibson képi világába. Pl ahova bevonultak a makkabeusok, ott felállították a férfikat egysoros vonalban. Gatya le. És aki nem volt körülmetélve, azt a helyszínen körülmetélték. Természetesen helyi érzéstelenítés nelkül...

Tényleg kíváncsi lennék, hogy Mel Gibson forgat-e "Passio 2:The Resurrection"-t

Végülis pénzügyileg biztos megérné, bár a passióhoz képest eléggé "vérszegény" lenne a téma. Viszont a különféle apostolokban és szentekben (meg a halálukbna) hatalmas, eddig fel nem fedezett "gore" potnciál van.

Most és mindörökké (r: Buzz Kulik,1979)

A film, James Jones nagyszerű regényének TV-sorozat változata. A regény cselekményét leegyszerűsítve aránylag korrekten követi, de persze az irodalmi mű mélyebb rétegeit nem képes feltárni. A történet egy Hawai katonai támaszponton játszódik, a japánok Pearl Harbornál bekövetkező támadása előtti időszakban. A támaszpont életét számos különböző állományú szereplőn keresztül ismerhetjük meg, élén Prewittel, ki hivatásos katona és bokszoló, de ő nem akar bokszolni.
Kíméletlen társadalomkritika a kasztosodásról és a nemzet szemetesládájáról, melyet hadseregnek neveznek. A mű vége szimbólikusan is értelmezhetően a japánok támadása és ettől függetlenül a humanista Prewitt tragédiája, aki egyszerűen csak hivatásos akart lenni.
Aki nehézkes művészfilmre gondol ezek után az téved, a sorozat pusztán egy amerikai TV-film (és ez minősítés is). Arra jó, hogy felidézze a remek könyvet.

Miért nem Bruce Willis játszotta a Passióban Jézust?
Mert ő még ezt is túlélte volna...

Nekem tettszett a Szenvedélyek Viharában. Nem tudom miért, de tettszett. Persze, hogy klisés, meg miegymás, de valahogy nagyon hangulatosan volt elmesélve. (Mikor Brad Pitt rambózik a német lövészárkoknál, az azért tényleg LOL volt.)

Az utolsó szamuráj (r: Edward Zwick)

A filmnek ugyan van topikja, de nem akarok senki lelkivilágába taposni, így inkább ide írom a véleményem, a topik címéhez igazodva.

Az utolsó szamuráj, egy hollywoodi romantikus kalandfilm, az összes klisséjével együtt. Edward Zwick elhozta a Szenvedélyek viharában (első világháborús borzadály) című műve minden kellékét. Heroizmus, pátosz, ütközetek, ahol hullanak az emberek, mint a legyek. Természetesen Japán messze van, így igazán misztikusan hatnak eltérő társadalmuk visszáságai. Itt az egyik problémám. Ez pedig a nagy közhelygyűjtemény, mely Japánnal kapcsolatban érvényesül Hollywoodban. Néha belegondolhatnának, vajon kik is gátolták minden eszközzel az ország fejlődését, évszázadokig, uralmukat konzerválva ? Vajon mely vékonyka társadalmi réteg élősködött, a feudalizmus minden terhét viselő jobbágyságon ? (ez utobbi nagyon osztályharcos kérdés volt, kár hogy igaz)

"A tények makacs dolgok." Az agyonmisztifikált szamurájharcmodor már a XVI. század végére tökéletes kudarcot vallott, az európai mintára tűzfegyverrel felvegyverzett gyalogságtól. Az új sógun privilégiuma volt a muskéta-, löveggyártás (ezért olyan kevés a tűzfegyver Japánban), így sakkban tarthatta ellenlábasait.
A filmben vannak a jó szamurájok és az ingadozó császár melletti gonosz üzletemberek. A valóságban a szamurájréteg is klikkesedett, nem volt mindegyikük olyan ostoba, mint a filmbeliek és a haladás mellé állottak.

Adva van Tom Cruise, aki alkoholista mivolta ellenére, a hőn vágyott katonai szakember. Ebben a kedves néző, akkor kezdhet el kételkedni, mikor is muskétával felszerelt friss újoncait, szépen bevezeti az erdőbe (hova máshova), ahol persze a szamurájok jól lemészárolják őket. Most sok részt átugrok (bevallom, kissé bóbiskoltam is). Arra ébredtem, kedvesem válláról felriadva, hogy a szép új egyenruhába bújtatott császári erők (már hátultöltő puskával felszerelve), idióta módjára kirohannak a nyílt terepre, természetesen azért, hogy a villámkezű szamuráj íjászok jól lenyilazzák őket.
Beugrik egy párbeszéd.
Forgatókönyvíró (Fí) - Legyenek nindzsák is !
Producer (Pr) - Kik, azok a fekete maskarába öltözött alakok ?
Fí - Azok, azok, legyen fekete, fehér, piros !
Pr - Úgy legyen, lészen nindzsák !

A csúcspont, a film végén látható ütközetjelenet. Ebből világosan kiderül, hogy a filmbeli "jól képzett" császári erőket felkészítő kiképzőtisztek nem igazán forgatták Napóleon, Clausewitz vagy esetleg Jomini munkáit. Szánalmas, rosszul felépített, minden realitást nélkülöző csetepaté, csak a látványosságra koncentrálva. A császáriak harcrendje : négyszög-oszlopban mozognak a terepen (hátultöltő puskák korában (!!) 1877-ben) persze tudom ez a látványos. Egy példa. 1866 - Königgrätz. Az 1.osztrák hadtest 20 perc alatt 10000 embert vesztett, a 700 méterre hordó porosz puskák tüzétől. A hidegfegyverekkel küzdő szamurájok átvágják magukat a szuronyos-puskás, tüzérséggel támogatott császáriakon, ilyet is kb. 70 évvel ezelőtt látott a világ utoljára, még a muskéták korában. Lám, a már-már nyertes szamurájokat leöldösik szórólöveggel (mint valami csodafegyverrel), amit ezidáig tartogattak csak ezen egyszeri, de nagyszerű alkalomra. Hihető jelenet ez is, mi ?

Ez csak egy naiv, romantikus kalandfilm, mellyel szemben semmi elvárásom sincs, azért mindezt jól esett leírni és nem kell minden mesét elhinni, csak mert fenn játszódik a mozivásznon.

Hatvan esztendeje, 1944 március 19.-én szállták meg a német csapatok Magyarországot.
Az M2-n most futó Századunk - Ötven éve történt sorozat pont ezt a témát dolgozta fel. A sorozat érdekessége, hogy a korszak neves színészeivel megszemélyesíti a történelmi figurákat, korabeli híradófelvételeket mutat be és dokumentumokat idéz. Igy egy érdekes játék-és dokumentumfilmkeverék jött létre. Az alkotás folyamatosan készül a 60-as évek végétől, mind a mai napig, különböző alcímekkel. Mindennek Bokor Péter és Hanák Gábor a szülőatyja.
Mivel Magyarország háborús története, sajnos kevéssé ismert, itt pedig részletesen, közérthetően ismerkedhetünk meg az eseményekkel, mindenkinek ajánlható.
Figyelemreméltó a különbség, ha összehasonlítjuk az ismeretterjesztő csatornákon futó sokszor szenzációhajhász filmekkel.

Egy igazán különleges filmről írnék, ami két olyan műfajt ötvöz, mely együtt ritkán szerepel.

A végzet őrei
Ez gyakorlatilag egy háborús-horrorfilm. E két műfaj, kéz a kézben csak a 70-es évek közepén-végén járt huzamosabb ideig együtt. A "nácik és haláltábor", hozzáadva beteges erőszakjelenetek filmeket említem.
A végzet őrei, az EVH (első világháború) 1917-es esztendejében játszódik. Egy angolok által frissen elfoglalt német lövészárokban, valami misztikus hatalom tizedeli a katonákat. A középszerű horrornak az a különlegessége, hogy az EVH "kellékeit" használja. Tartós erődítmény, sár, szögesdrót...stb, így az átlagnál azért érdekesebb.
A topik címéhez igazodva említeném, az angol katonák irreálisabban már nem is viselkedhetnének egy elfoglalt lövészárokban. A német Bergmann géppisztoly ebben az időben, még nem fordult elő a frontokon.
Ez ugyan egy horrorfilm az EVH-ból, de a valóság ennél sokkalta elrémisztőbb volt akkoriban.

De azért a film elején látható archív jelenet, (ahogy a menekülő, kezét feltartó embert lelőtték) az durva volt.
Engem megrázott kicsit.
Amúgy a film felejthető alkotás

Örökké nem eshet!

A nap könnyei (r: itt lényegtelen)
Bruce Willis, mint főhős, legalább kettő arckifejezéssel képes eljátszani a hihetetlenül bátor és elit kommandó emberi érzéseket is magában dédelgető parancsnokát.
Az a hollywoodi találmány, miszerint öncélú, ostoba akciójelenetek közé iktassunk be drámainak és elgondolkodtatónak csúfolt eseményeket, ebben a filmben is működik.
Adva van a tánciskolát végzett, de azért hosszú évek alatt az orvostudomány minden csínját-bínját elsajátító fiatalka doktornő. Ő természetesen óriási tapasztalatai okán egy afrikai misszióban teljesít szolgálatot. Hihetetlenül bátor kommandónk parancsnokának szeme persze rögtön megakad rajta (azért ő nem az a nőket könnyedén ágyba beszélő típus), miközben bátor kommandósakciók során megmenti a dzsungelben (ja, van ott még velük, pár mély titkokat őrző, mégis tök jellegtelen figura). A mű végén mindenféle izgalmakban részesül a tisztelt néző (melyek keretében megtudhatjuk, hogyan robbantsuk fel, lőjjük le, bombázzuk le a mindenféle szedett-vetett népségből álló afrikai milíciát), majd pedig jön a korlátozott felfogóképességüeknek szóló végkifejlet.
Mindenesetre e film kedves (ha nem is értékes) darabja lehet a számítógépes kommandósjátékok kedvelőinek.

Nem tud valaki a Stalingrad című filmhez feliratot? A 2. CD-mhez nincs.
Azonnal értesítsen ,ha valakinek van.
THX

Most nekünk, erőseknek kell elviselnünk a gyengék gyengeségét, és nem a magunk kedvére kell tenni.

hmm, nem is tudom. a tizedes meg a többiekben szerintem valahogy több van, mint a halivudi szórakoztató filmekben.
a túlélésre játszás, az alkalmazkodás mindenáron, illetve az, hogy senkinek sincs se kutyája, se macskája (ilyen a háború), így teljesen egymáshoz tartoznak (bajtársak) - ez jelenik meg a végén is. a frenetikus humor meg nagy bónusz mellé.
a techinkai megvalósítást inkább hagyjuk