Doom Eternal teszt – Ilyen a földi pokol... [hozzászólások]

Nem tudom, mi ütött belém, de elkezdtem nightmare-n. Eddig jó, időnként akadtam csak meg, és már a BFG 10K-s pályán vagyok. Életbevágóan fontos a quick draw használata, super shotgun / ballista váltogatás. A Doom Hunterek így is megszívatnak, és a Marauder sem lett könnyebb. De a Doom Huntert legalább le lehet fagyasztani.

Dark Archon

Igen, a kapcsolat se nem stabil, se nem okos. Mindegy, azóta megvan az összes achim, egy jó darabig nem akarom látni sem a játékot.
Mondjuk az vicces volt, hogy az első DLC még legkönnyebb fokozaton is megizzasztott pár helyen. Az extra life-os achihoz letoltam úgyis. A DLC kettőt megcsináltam UN-en, de az elsővel szórakozzon az akinek hat anyukája van

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

Belenéztem a BattleMode-ba, épp most volt egy egész jó, kiélezett kör. Jött az utolsó, ötödik kör, erre megszakadt a kapcsolat...

Dark Archon

Na, kijátszottam. Hát, a végén a bossok erőteljes szívatások voltak. Én nem is tudom, ezt nightmare fokozaton hogy a fenébe lehet túlélni

Ahogy olvastam, a DLC-k még nagyobb szopatások sorozata, szóval én ezt itt hagyom abba. Öreg vagyok már ehhez :/

Dark Archon

Hát, itt nagyon érezhető. Volt egy-két kiegyensúlyozott meccsem mind a két oldalon és meglett a fegyveres achi is, de többnyire valamelyik oldal egyértelműen erősebb volt.

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

Végül megint megmurdeltem, aztán visszatöltöttem Sentinel Armorral, úgy már könnyű volt. Utána jöttem rá YT videókból, hogy mire jók a sentinel battery-k, és szereztem meg a bázison a kristályokat

Az előző Doom-ban elég sok időt töltöttem multiban, ennyire nem mutatkoztak meg a szintbeli különbségek, mint ahogy leírtad. De akkor ezzel nem fogok sokat vacakolni...

Dark Archon

Elsőre már nem emlékszem mennyire káromkodtam, de azt hiszem annyira nem éreztem vészesnek. Az újrajátszásnál már egyszerűbb dolgom volt, emlékeztem rá, meg arra, hogy mennyire szeretem én a láncos shotgunt. A hunter ellen nem jó, viszont tudsz farmolni magadnak folyamatosan armort.
Egyébként kis trükk: ne koncentrálj csak az egyikre, mert az első halála után keményebb enemyk spawnolnak az arénában. Egyikről gyorsan le a pajzsot, két vagy három sorozat rakéta le is szedi a platformról és utána futi tovább. A kis dögökön fel lehet ötlteni az armort és a lőszert, addig ne is foglalkozz velük. Utána a másikkal ugyanez.

Bennem most kezd el megtörni valami, úgy gondoltam kifarmolom az achikat, de ez a pvp mód valami kegyetlen szar. Matchmaking, mint olyan nem létezik. Legnagyobb lelki nyugalommal dobál be 200+-os ellenfeleket ellenem, mutatóban kapok olyan démont magam ellen, aki nem nálam magasabb szintű. Persze ha esetleg oldalt váltok akkor rögtön bedob mellém egy lvl2-est, a túloldalra meg beköszön egy 250es slayer. Talán kétszer volt kiegyensúlyozott a meccs, abból az egyiket megnyertem. Csak ott hülye fejjel nem a BFG-t szedtem ki és az kéne még az achihoz.
Világ életemben utáltam a multis lövöldéket, meg általában a multit, de gondoltam apránként majd meglesz. De hogy ennyire még csak esélyt se adjon a játék... És nem idő kell, hogy besoroljon, mert most is lazán bedobott 200+-os démonok közé. Már nem is próbálkozok, fejtek addig sudokut amíg megölnek.

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

Igen, valami megtört bennem, az biztos Rohangáltam körbe-körbe, hogy legyen lőszer a plazmavetőben, mert egyedül az sebezte a pajzsát, legalábbis úgy vettem észre, meg a játék is ezt javasolta. Erre egy még szarabb helyen győzzek le kettőt...

Dark Archon

Amikor először nyomtam le a kampányt - én mondjuk UV fokozaton, de ilyen szempontból nem volt különbség -, akkor a Doom Hunter volt az a boss, ami halálra szopatott, de kegyetlenül. Nagyon vicces, hogy azóta mennyire egyszerűen meg tudom oldani, ha pedig megvan a teljes arzenál (pl. a DLC-kben), tulajdonképpen nevetségesen egyszerű. De nekem is az volt az a pont, ami megtörte a kellemes kis ide-oda megyek és lövöldözök játékstílust És igen, amikor utána bedob még kettőt, az valami elképesztő szivatás

My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.

Én nemrég kezdtem el, a 4. pályán (Doom Hunter Base) járok "hurt me plenty" fokozaton, de elég brutál a játék. Lenyomom a pálya végén - legalábbis azt hittem - található pajzsos, repkedő Doom Huntert nagy nehezen harmadszorra, és a játék a pofámba röhögve rak be utána még kettőt egyszerre. Azért ez egy óriási beintés a játékosnak, nem rémlik, hogy lett volna ilyen az előző részben. Aztán a halálom után nagy lelkesen beajánlja, hogy feléledhetek sentinel armorral is, szóval, azért érezték, hogy pofátlan húzás.

Na mindegy, ha sok ilyen lesz még, babafokozatra teszem a nehézséget. Alapvetően nem baj, hogy összetettebb a játék, de például teljes pause lehetne amatőr (ALT-os) fegyverváltáskor. S hát igen... kicsit túlzásba vitték az ugra-bugrát. Az űrállomás viszont jó ötlet volt.

Dark Archon

Hát, a három opcionális aréna engem meggyötört, plusz a két Marauder+lila zombik kombónál hirtelen felindulásból ki is léptem, de egyébként tényleg sétagalopp a második rész.
Meg a final boss is, aki nem is annyira nehéz volt, mint inkább unalmas és fantáziátlan. A pálya széli zombikon folyamatosan tudtam magam tölteni páncéllal, a hammerből jött lőszer, szóval csak baromi fárasztó volt, mikor az utolsó pillanatban visszatöltött és kezdhettem újra. Az utolsó két kör érdekesebb volt, de az elsőt megoldottam kalapáccsal, másodjára meg csak belőttem a BFG-t (elsőre is azt kellett volna). Nem vagyok biztos benne, de azt hiszem a második DLC-ben életet sem vesztettem. Vagy talán egyet valamelyik opcionális arénában.

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

Éreztem én, hogy kelleni fognak azok az extra életek... Az utolsó pályán még buktam kettőt a slayer gate után, egyszer beszorultam három Baron of Hell közé, utána meg szembejött velem két Cyberdemon, egyik spirittel. Persze ez nem elég, utána még kellett egy Hunter is meg pár pöcsöm öccse Blood Maykr... Érezzem a törődést.
Főbossra így is (azt hiszem) 8 élettel mentem, a végére még maradt kettő. Azért a végén már itt is szintet ugrottak a szívatásban, a második átvezető fázisban két életembe került az első spirit. Elsőre annyi idő alatt ugrott új Hell Knightba amíg visszahozott az extra life. Ott volt egy fél perces szünet, hogy kikáromkodjam magam.

A vége videó viszont... Azt a rohadt Direkt nem néztem meg a Part 2 trailerét, csak most, így engem meglepetésként ért (bár az egyik codex illusztrációja már gyanús volt)... Kíváncsi vagyok a végére mit hoznak ki az egészből, mert a lore bármennyire is zavaros, de egyre érdekesebb. Kell lennie valami kapcsolatnak...

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

Én múlt hétvégén kezdtem bele a DLC1-be, nagy arccal, UV-n. Aztán hamar kisebbre vettem az arcomat és úgy döntöttem inkább újrázom az alapot. Kellett hozzá pár pálya, hogy felvegyem a ritmust, de a végére egész jól ment. Már az endbosstól eltekintve, de cirka 20 (vagy több) extra life volt betárazva, szóval megoldottam erőből.

A Maraudernek egyszerű a mintázata és ha csak 1v1 kellene küzdeni egy sima változattal akkor nem lenne bajom. A legelsőt az alapban röhögve öltem meg. Még a sima zombik is elférnek mellette. De amikor tele van a pálya más dögökkel... Mikor az a szutyok folyamatosan kerget, állandóan idézi a kutyáját, közben 4-5 gargoyle dobál és egy másodpercre nem lehet megállni vagy pihenni, mert rögtön a seggemben van a fejszéje az kicsit már sok. Mint egyik arénában az előző pályán, a fight elején egy totem, a felénél még egy totem. Az elsőnél szerencsém volt, a másodikat alig találtam meg. Ott ment el az extralife is.

Nekem a spirit egyszer tudott megszökni, átmászott az egyik pókból a másikba, azóta próbálok erre figyelni. Ezért is kell folyamatosan menekülni, próbálom úgy megölni, hogy maxon vagy akörül legyen a páncélom, akkor kibírja addig a karakter amíg felrobbantom.
Az a Slayer gate egyébként is anyázással indult, két Archvile... Az sincs a kedvenc ellenfeleim között.

DLC2-ben legalább lesznek akkor új ellenfelek Itt csak a Blood Maykr van, ami egy idegesítővó tett drone reskin, meg a spirit, ami egy elmászkáló, egy enemys bufftotem

Egyébként azon gondolkozok most a TheVR-t nézve, hogy én elég egysíkúan játszok, lehet az is gond. Weakpointok ellen távcsöves (bár az se mindig), Hunter ellen az energiapuska, ha leszáll akkor lock-on rakéta... Minden másra ott a super shotgun, talán még a pain elemental ellen használom néha az arbalestet, ha eszembe jut és a helyzet engedi (bár hirtelen nem is emlékszek elementalra DLC1-ben). BFG-t szívesen használnám, de ott meg a lőszer tart vissza.

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

Én UV-n tolom, mert a Nightmare-t, ha beledöglök, sem tudom megoldani még az alapjátékban sem UV-n a DLC 1 nagyon lealázott, amikor az alapjáték után egy évvel előszedtem, teljesen kiesve a gyakorlatból. Viszont kitoltam újra az alapot, és utána a DLC 1, nos... ugyanúgy szétszopatott, de végigküzdöttem magam rajta valahogy. Ehhez képest a DLC 2 (szintén UV-n) nagyon jól ment, a final bosst leszámítva egyszer sem gyötört meg igazán.

A Maraudereknek, ahogy igazából minden ellenfélnek, van egy elég egyszerű mintázata, amit ki lehet használni, ki lehet gyakorolni, nekem YouTube-os Doom-profik videói nagyon sokat segítettek, és ezeket szétgyakoroltam az alapjáték újrajátszása során Ajánlom Zero Master, Under the Mayo vagy decino csatornáit... ezek után egy Marauder amúgy szinte nem is kihívás, persze amikor kettőt bedob neked a játék, az egy fokkal trükkösebb. A spirit Marauder amúgy talán a legnagyobb szopatás a fejlesztők részéről, na elismerem, hogy az a Slayer Gate nekem is 20 perc menekülésből állt - és képzeld, utána nem tudtam elpusztítani időben a spiritet, és beleszállt egy új Marauderbe...

A DLC 2-ben ugyanúgy vannak Marauderek, sőt, egy-két új ellenfél is (persze ezek csak reskinek, gyanítható, hogy a covid-megkötések miatt a fejlesztésben is kicsit spórolniuk kellett), de sokkal kíméletesebb a játék, az ellenfelek elhelyezése, stb., mint a DLC 1-ben.

My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.

És milyen fokozaton? Én Ultra-Violence-en kezdtem, az arénák 90%-a abból áll, hogy menekülök az éppen aktuális nagy dög elől, közben a kis dögökből szedem a páncélt (éljen a gyújtogató meathook) és talán szökőévente egyszer az engem üldöző ellenfélbe is bele tudok lőni. Ez a Slayer gatenél jött ki nagyon, amikor a spirites Marauder kergetett. Amikor azt megláttam le is állítottam a játékot egy picit, zavartalanul tudjak káromkodni. És amikor végre meghalt nem lett vége a pályának

Attól függetlenül egyébként élvezem, de magasabb nehézségen tuti nem kezdenék neki. És így, hogy újráztam előtte az alapjátékot még jól is megy, egy extra life az szinte nem is veszteség... Csak nem érzem azt, hogy én vagyok A Doom Slayer.

A második DLC könnyebb: Nem lesz benne marauder? Ha az egész játékból kiszedik se bánom, annál jobban ellenfelet nem utálok. Itt meg már volt dupla Marauder, totemes Marauder, spirites Marauder. Ha még emel a téten és bedob két spiritest együtt isten bizony letörlöm

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

A Doom Eternalnek van egy egész erős fanbázisa, akik szinte követelik az egyre nagyobb kihívást, a fejlesztők pedig nagyon látványosan erre reagáltak az első DLC megalkotásakor - ha viszont megnyugtat, a második DLC kifejezetten könnyebb lett ebből a szempontból.

Amúgy nekem az 1. DLC és annak a nehézségi szintje nagyon-nagyon bejön, elképesztő irányba tolja el a szkilljeimet, amire korábban nem is gondoltam volna, hogy képes leszek A 2. DLC-n gyakorlatilag végigrohantam (kivéve a final bosst, de ennek a felfedezését meghagyom neked).

My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.

Én is azt nézem most, az első DLC-ből letoltam két és fél pályát, a második Slayer gate után most kell egy kis szórakozás.

Azért kíváncsi vagyok mi futott át az agyán a fejlesztőknek mikor az arénákat tervezték... Olyan mennyiségű és típusú ellenfelet dobál be a játék, hogy az kegyetlen...
Ahhoz képest eddig egy extra life-ot vesztettem csak, de permanensen káromkodok és menekülök.

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

Nem kell megvennünk, Game Pass.

Amúgy nem ugyanazt akarjuk, amit PC-n, két platformon PUBG-zek pl., nyilván nem ugyanazt próbálom xboxon replikálni.

Amíg a játék gond nélkül játszható, fel sem merül bennem, hogy bárcsak PC-n lennék. Amúgy nem néztem utána, de nem kizárt, hogy van is KbM támogatás, mostanában egyre szélesebb körben terjed konzolon*.

Mindenesetre nekem gondot különösebben nem okozott a játék, de nem kötött le, így nem tudom, később mennyire lett volna nehézkes. Sógorom végigjátszotta viszont őket, nem volt panasz.

*Szerk.: Utánanéztem, nincs.

I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status

Belenéztem a TheVR-os közvetítésbe és azon kezdtem el gondolkodni, hogy mi fut át azoknak az agyán, akik ezt a játékot konzolra veszik meg maguknak?! Én már csak attól is epilepsziás rohamot kaptam, hogy néztem. Nem tudom elképzelni, hogy ugyanazt bárki is meg tudná csinálni kontrollerrel, mint a bill+egér kombóval. Kizártnak tartom!

Bár ezt visszavonom; lehet, hogy ez nem igaz...

My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.

Sajnálattal közlöm, hogy
SPOILER

My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.

Na ezek a mod-ok szerintem pont nincsenek meg.

Több megoldás is van. Az egyik, hogy megtalálod azt a csalást, ami végtelen töltényt ad, és ha visszamész a pályára, BFG-vel lövöldözöd, és szerencse alapon az egyiket nem fogja kivédeni. A másik, hogy körbe lövöldözöd a shotgun gránátvetőjével, én így offoltam ki a challenge-es nyomorultat. Harmadik megoldás a rakétavető remote detonation modja, ott is mellé lövöd, és robbantod. Negyedik pedig, amivel nem tud mit kezdeni a Marauder, ha kihúzod a kábelt a falból, az egyből megöli

Die Hard 13 - Az élet most aztán már k*rva drága!

Na, nekem az pl. nem volt "annyira" vészes. SPOILER

Az lenne a világon a legnagyobb business, ha mindenkit megvennék annyiért amennyit ér, és eladnám annyiért amennyit hisz magáról!

Én a Doom Hunterrel sokkkkkal többet szoptam...
SPOILER

My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.

Na igen, volt vagy 10-15 perc, mire elsőnek lenyomtam...erre berakták az egyik fél perces, challenge szobába. Sebaj, majd a sztori végeztével visszamegyek és adok az arcának.

Az lenne a világon a legnagyobb business, ha mindenkit megvennék annyiért amennyit ér, és eladnám annyiért amennyit hisz magáról!

Anyáztam rendesen annál a boss-nál! Hogy pont abban a tizedmásodpercben találjam el, mikor villan a szeme és közben meg a tetves kutya is harapdál. De megdöglött!!!!!!

splash damage-et mivel?

Jaja, róla van szó. Hagytam is, majd visszamegyek, ha vége a sztorinak és elkezdem a "mit nem találtam meg" körutamat. A tippet pedig köszi.

Az lenne a világon a legnagyobb business, ha mindenkit megvennék annyiért amennyit ér, és eladnám annyiért amennyit hisz magáról!

Ha a Marauder-esre gondolsz, akkor azt engedd el Menj vissza később. (pro tip: a splash damage-dzset nem tudja kivédeni)

Die Hard 13 - Az élet most aztán már k*rva drága!

Annak, aki kitalálta, hogy az egyik úgynevezett fél perces, bónusz challenge pályára berakjon egy olyan ellenfelet, aki pár órája még egy fő BOSS volt az adott chapter végén, remélem egy Kraken távozik a húgycsövén keresztül, a mai nap folyamán.

Az lenne a világon a legnagyobb business, ha mindenkit megvennék annyiért amennyit ér, és eladnám annyiért amennyit hisz magáról!

Belenéztem a Doom Eternalba. Csak nekem van olyan érzésem, hogy tisztára elment a Mortal Kombat irányába a sztori? Már amikor megláttam az első hell priestet valahol, az volt a benyomásom, hogy ez a fazon tisztára úgy néz ki, mint Shinnok. De ahogy kicsit jobban belemélyedtem a lore-ba, amik különböző dimenziókról szólnak, amiket valamiért mind pont nagyon hasonló, humanoid civilizációk alkotnak, akik egyszer szövetkeznek, máskor megpróbálják lerohanni és bekebelezni a másikat... Igen, ez teljesen a Mortal Kombat. Még az is stimmel, hogy főhősünk egymaga, mint a Föld bajnoka próbál rendet teremteni ebben a káoszban.

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Én is pont tegnap szereztem meg ezt a rucit! Baromira élvezem az egészet, kegyetlen jó hentelés!!! A hologram nő szövegein behalok mindig, az csúcs! Meg a hangosbemondóba is amiket be szoktak mondani. Kell bele ez a mennyiségű humor!

Nos, miután egy váratlan játék befagyásnak köszönhetően, amit csak resettel tudtam megoldani, a pofámba kaptam a "corrupt save file detected" hibaüzenetet, ennek hála pedig kezdhettem újra az egész játékot (az idegrendszerem, az egerem, a billentyűzetem és a monitorom üzenik, jól vannak), ma végre meglett a klasszikus ruha. És édes Istenem, de gyönyörű!

Az lenne a világon a legnagyobb business, ha mindenkit megvennék annyiért amennyit ér, és eladnám annyiért amennyit hisz magáról!

Én ku*va anyázok rendesen (csak a szokásos!!! ) a tetvedék ugrálós meg ügyességi részek miatt. Az mindig is gyenge oldalam volt sajna. Meg a gyenge idegeim. De nem adom fel. Vagy veszek egy nagy levegőt és újrapróbálom vagy kilépek a ge*ibe és kicsit később folytatom.

Én nem vagyok egy nagy gamer, emiatt Ultra-Violence nehézségen szinte minden pályán volt egy fő harc, amibe belepusztultam háromszor-négyszer, mire elsajátítottam azokat a reflexeket, amivel aztán győztesként kerültem ki a helyzetekből És ez nagyon jó érzés volt mindig! Plusz a Doom Hunterrel, amikor először találkoztam... ott nem tudom megszámolni, hányszor kellett újracsinálnom, mire sikerült Elképesztő kihívás volt.

My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.

Na, cirka 5 óra játék után, nem tudom szavakkal leírni, mennyire kicseszett nagy királyság ez a game. Már a 2016-os is naggggggggggggyon tetszett, és hatalmas kedvencem lett, de ez minden szempontból alázza eddig. Egyedül az ugrálós, platformos részek tudják picit kizökkenteni és megtörni nálam a Doom érzést és lendületet. A harcok - egyet leszámítva - eddig megvoltak elsőre, de az ugrálós részeknél már alsó hangon vagy 15-ször meghaltam. Szerintem nem kellene bele ennyi, de lehet ezzel csak én vagyok így, mert ezt leszámítva, egy hibátlan mestermű eddig.

Az lenne a világon a legnagyobb business, ha mindenkit megvennék annyiért amennyit ér, és eladnám annyiért amennyit hisz magáról!

2v1-es meccsek. Egy Doom Slayer mérkőzik kettő nagyobb játékos által irányított démonnal. Ebben a videóban minden benne van.

Die Hard 13 - Az élet most aztán már k*rva drága!

Ez pontosan mi? Még nagyon a single playerre vagyok ráfeküdve... 3 pályát toltam le story-ban (a Doom Hunteres boss fight olyan szinten fossászopatott, mint mostanában kevés dolog), és most visszamentem az előző pályákra összegyűjteni az összes secretet, jelenleg ezzel töltöm az időm

My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.

Ez a Battlemode egyszerűen őrület Van valakinek kedve tolni pár kört?

Die Hard 13 - Az élet most aztán már k*rva drága!

Én a legkönnyebben is simán képes vagyok meghalni. De így is nagyon élvezem.

És ami igazán meglepett, hogy baszott nehéz Ultra-Violence-en tolom, de elképesztően nagy kihívás, és folyamatosan tanulni kell a mechanizmusokat... de nagyon jó érzés egyre jobbá válni, tényleg.

My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.

Hát nem megmondtam?

Valóban mocskos jó! És már a második küldetés szép világos kinti terep! Nekem adja rendesen!

Hát egy pályán vagyok túl, és GECIJÓ.

My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.

Előrendelve - várom 20-át!

My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.

Nekem ebben a bolond időszakban felüdülés volt a stresszt és a feszkót levezetni ezzel. És nem csak emiatt remek játék!

Nice! Nagyon várom már, és szerencsére idő is lesz rá

Die Hard 13 - Az élet most aztán már k*rva drága!