The Last of Us: Part II

No para, én is azon emberek táborát erősítem, akik szerint nem ítélte halálra az emberiséget, mivel az már sokkal korábban halálra volt ítélve, és a szérum nem mentette volna meg őket, sőt. Csak háborúskodás tört volna ki miatta. Az a civilizáció, ami a The Last of Us-ban van, már menthetetlen. Úgy értettem, hogy azt kapta amit megérdemelt, hogy Joel nem jó ember és ő is rengeteg embert tett el láb alól különösen kegyetlen módon. Éppen ezért neki is ez járt, se a nyugdíjas kort, se a gyors és szép halált nem érdemelte meg. Utolérte a karma, a sorsa, minden.

Team Ellie minden tagja az egész játék alatt (-Dina a végén, érthető okokból) azt mantrázza, hogy meg kell ölni mindent, jó lesz! Bakker Ellie tényleg rájön magától a befejezésre, de még visszatáncol egy lasztminit flashbakkel és kikényszeríti ezt a béna bossfightot, majd rá két perce lemond róla, hogy eljusson ugyanoda ahova a dulakodás előtt.

Beszélgetés működött volna. Ha már tényleg ilyen szájbarágósan adnak át mindent akkor lehetett volna csak egy csónak, amiben együtt eveznek és akkor kénytelenek beszélgetni. Továbbra is a legnagyobb kihagyott lehetőség. hogy a két apját elvesztett lány párhuzamával nem foglalkoztak a játékban.

Abby is oké, rájön, hogy a "bosszú rossz, ééértem", de Joel megölését nem bánja meg. Belefért volna egy olyan rémálom is, ahol ő van a földre szorítva Ellie helyében és Joel(/arcú Abby vagy fordítva) esik neki a golfütővel az apjának.

Ezt a "Joel azt kapta amit megérdemelt"-t kifejthetnéd, hogy miért, de a ha a "halálra ítélt emberiséggel" jössz akkor tökön szúrlak!

Van, akinél kimerül annyiban az utálat, hogy 1) megölik Joelt 2) Abby groteszk karaktermodellt kapott.

A baj azzal van, hogy ezek az emberek csak még jobban belelovallják magukat annak láttán, hogy mennyire sokan vagyunk elégedetlenek a produktummal, és úgy érzik, hogy egy hatalmas "ellenállás" részei - holott én pontosan ezeket az embereket tartom a legártalmasabbnak. Egyáltalán nem azt képviselik, ami miatt a "megfelelő érzelmi intelligenciával rendelkezők" felháborodtak, hanem a saját egydimenziós hőbörgésüket. Ezzel a normális érvek ütköztetését is akadályozzák a két tábor értelmes résztvevői között, hiszen mindannyiunkat úgy kezelnek, mint akik szimplán nem értették, mint akik nem elég érettek.

Példának okáért nem Joel halálának a ténye a baj - hanem a körülmény, a rendkívül bután megírt szál, ami oda vezet (fikcióhoz mérten is túl sok véletlen egybeesés, agyalágyult módjára viselkedő karakterek, stb.), és a tetejébe mindezeknek a történetben való túl korai elhelyezése.

És hiába akarják aztán sulykolni hogy Abby is milyen szimpatikus lehetne, amikor ennyire rossz a pacing. Egyszerűen nem érdekelt a karakter, nem akartam Abbyvel játszani, unalmas volt egy ellenszenves karakterrel ugyanazt az ezerszer látott gameplayt nyüstölni (hozzáteszem, nagyrészt már Ellie-vel is...) - miközben csak azt éreztem, hogy ez időhúzás, és hogy nagyon szájbarágósan szeretnék nekem megmutatni, hogy "de hát Abby egy tök rendes ember", meg fú milyen jóban voltak apuval. És ha már gameplay, ha már ilyen "tökösek" a fejlesztők, hogy egy ellenszenves kétajtós szekrényt kapunk fő karakternek, nem lehetett volna más stílusú szekciókat írni neki? Egyszerűen komikus az Ellie-hez igazított lopakodás Abby modelljével.

Ezzel a "megölted az apukámat aki régen egy senki npc volt" húzással meg tényleg az a bajom, hogy akármilyen alkotásba lehetne egy ilyet retconolni (lásd a Luke Skywalker példa lejjebb). Innentől viszont max. az menthette volna meg a dolgot, ha már unoriginal, semmiből előhúzott és erőltetett, ha legalább nem szájbarágós. Boy oh boy, hát nekem nagyon az volt.

Dehogy nem volt. Amikor a játék elején látjuk a jelenetet, ott tényleg csak gyülölet volt. De amikor sokkal később, szemből látjuk Abby arcát, mielőtt bevinné a végleges csapást, ott bizony kő keményen lehet látni az arcán a kételyt és azt, hogy pontosan tudja, ha le is csap (márpedig le kell csapnia, ha idáig elvitte a dolgot), kurvára nem fog változni semmi a lelkében. És ez így is volt, mert továbbra is rémálmai voltak, amik csak akkor múltak el, amikor a két kis sebhelyes csatlakozott hozzá. És igen, Ellie tényleg semmit nem lát Abby átalakulásából, de a saját környezetéből, a saját barátaiból, reakcióiból viszont annál inkább. És ez elég volt ahhoz, hogy a legvégére, amikor összecsapnak, az utolsó utáni pillanatban átszakadjon nála is az a gát, ami Abby-nél már sokkal korábban átszakadt. Magyarán, hogy a bosszú, semmire nem lesz megoldás és ha meglépni, nem fog elmúlni semmi, a seb ugyan úgy jelen marad. Ráadásul ott, a végén, mégha csak egy röpke pillanat erejéig is, de annak is szemtanuja, hogy Abby-nek valaki a szívéhez nőtt...akit védelmez és aki miatt képes lenne saját magát is feláldozni. Apróságok ezek, de ott vannak. És eezek az apróságok egy "beszéljük meg" jelenetnél sztem nem jöttek volna elő. Egy Witcher 2 esetében működött, ezt elismerem. De itt - legalább is számomra - nem működött volna. Joel halálának brutalitása pedig szintén azt támasztja alá, amit írtam, hogy Joel n em jó ember...ő nem érdemelt szép és gyors halált. Szar volt végignézni, de ő pontosan azt kapta, amit megérdemelt.

Wut? Ott egy deka kétely nem volt, csak tömény gyűlölet. Lentebb leírtam, hogy lehetett volna ezt az egész jelenetet átfogalmazni, mert amúgy engem Joel halála nem zavar. Leginkább a brutalitása miatt szar, de ennyi, plot szempontjából teljesen rendben van.

Miért kell félreérteni? Szó nem volt "legyünk legjobb barinők"-ről, W2 befejezést akarok, egy Geralt-Letho féle beszélgetést. Letho is "megérdemelné" a halált hiszen miatta szoptuk végig az egész játékot, de a beszélgetés végén nem okozott gondot, hogy elengedjem.

Abbyvel továbbra is az a fő baj (a designon túl), hogy az egész útja csalás, érzelmi manipuláció. Ennél már csak az lett volna pofátlanabb, ha gyerekek helyett beteg kiskutyákat ment meg náciktól. Aww, ugye milyen jó ő? Ráadásul ugyanilyen nézőpontváltó módszerrel bármelyik főhőst le lehetne rántani a szarba. Pl Luke Skywalker egy terrorista.

Ellie az ő útjából semmit nem lát, nincs oka szimpatizálni vele. Csak a játékos tud erről, ő lát bele Abby fejébe, E szemszögéből nem jön az át, hogy A nem lett jobban a bosszútól. Folyamatosan ugrálnak a "négy" karakter között a játék során. Ellie és Abby, mint játékos, E+A, mint karakter. Pont ezért lett volna helye a végén a játékosnak, mint játékosnak, hogy legyen lehetőség dönteni, hogy a történet végén melyik figura mellett teszi is le a voksát.

Volt ott "bocs" csak nem kimondva. Abby kb. minden tette Joel megölése után egy megbánás, egy "nem érte meg a bosszú, mert nem lettem tőle jobban" fákjásmenet volt. Pl. amikor az ő szemszögéből látjuk azt a pillanatot, mielőtt lecsap Joel fejére...na, ott is tökéletesen látni rajta a kételyt, a kétségbeesést, hogy ok, hogy idáig már eljöttem és nem fordulhatok vissza az utolsó pillanatban, de vajon megérte? Egy végén lévő, "legyünk legjobb barinők" beszélgetés totál kilógott volna a játékból és az pl. sztem teljesen karakteridegen lett volna, legyen szó Abby vagy Ellie karakteréről és karakterútjáról. Abby ugyan is sokkal előrább volt már a bosszú és az utána lévő érzelmi hullámvasút állomásán. Ő már elérte, sőt...maga mögött hagyta azt, amit Ellie csak az utolsó, egymás elleni összecsapásuk alatt, és aminek köszönhetően végül elengedte Abby-t. Viszont ennek elérésében egy "bocs, megbántam, ne haragudj" beszélgetés nem segített volna. Sőt. Ehhez kellett ez a küzdelem a végén, ami Ellie részéről nem csak Abby-vel szemben, hanem saját magával szemben is zajlott. Azzal, hogy nem bocsájtott meg Joelnek. Vagy ha legbelül még is, neki már nem tudta ezt elmondani. Az a végén lévő bunyó sokkal több egy szimpla, "most bosszúból agyonverlek és belefolytalak a vízbe, mert megölted akit szerettem" érzésnél. Éppen ezért a "gyáva, írói húzás volt, hogy nem őlte meg" kijelentéseket nevetségesnek tartom, és ezért gondolom azt is, hogy nem lett volna jó ötlet, ha a játékos kezébe adják a döntést, hogy most éljen vagy haljon.

Abby oldaláról hiányolom a megbánást. Szerintem legalább egy "bocs" kellett volna, hogy "kiérdemelje" a megmenekülést a végén. Elliet és Abbyt igazából csak a játékos köti össze, egyikük se tudja, hogy min ment keresztül (fizikailag, érzelmileg) a másik. Hiába a 10 órányi Abby túra, történet szempontjából Ellie anélkül is megbocsátott volna, mivel ezt találták ki. Korábban is írtam, egy jó 20 perces beszélgetés kellett volna a végére, nem ez a Kojima koppintás... Witcher 2-t kellett volna egy az egyben lemásolni. És player choice! Abby (opcionális) halála nem érvénytelenítette volna halottJoel és Ellie kapcsolatát és a mondanivalót, viszont kisebb lett volna a backlash.

Érdekes, hogy tudományosan ~bizonyított, hogy a RL bosszú nem okoz katarzist. Szerencsére nincs benne gyakorlati tapasztalatom, remélem nem is lesz (főleg nem ilyen szintű). Viszont szerintem fikcióban igenis működik a dolog. Persze története és karaktere válogatja, de általánosságban azért inkább jóleső érzéssel tölti el az embert, ha a "hős" "igazságot szolgáltat".

Abby "jobb" karakter, hiszen ő csak Joellel végzett. Scarok megölése belefér, végül is ~háborúban állnak egymással. Ellienek csak 8? célpontja volt akikkel joggal végezhetett. Persze ez ilyen kill-or-be-killed világ, de erre írtam korábban, hogy ha a világ ilyen akkor nem feltétlenül kellene ilyen nagy hangsúlyt a moralizálásra fektetni, főleg úgy ha mást mond a sztori és mást a gameplay.

Én továbbra is kitartok Joel döntése mellett. Szerintem az az érv (YT egy csomóan szidták emiatt), hogy ezzel halálra ítélte az emberiséget elég nagy hülyeség. Nem is működött volna. Ezek gombák, nem vírus (de attól még zombik, bármennyire is tiltakoznak). Full gombákat nem lehetne visszahozni, talán még a dühöngő őrült fázisban lehetne kezelni a fertőzöttet. Na de eleve mit mentettek volna meg? Az ilyen Abby csapata féle milíciákat, akik még egyből önmaguk ellen fordulnak ha valami kérdőjeles történik (Owen esete)? Vagy a vallási idiótákat? Nem volt már ebben a világban olyan érték, amiért megérte volna elcserélni Ellie életét. Ami "működik", ~Jackson, az működik csodagyógyszer nélkül is.

Maga a helyzet is elég szar volt. Átkeltek az országon, erőszaktevőkkel, kannibálokkal, mindenféle szarral harcolva/elkerülve. Közel kerülnek az út során, a célegyenesben majdnem el is veszti. Mire magához tér, se magyarázat, se egy köszönöm, "a csajt felvágjuk, te húzz a faszba". Teljesen érthető, hogy jött a rampage.

Maga a tett csak azért volt rossz, mert meghalt Abby apja is, elindítva a 2. részt. Ezért érzem továbbra is egy kicsit mesterségesnek az alapkonfliktust, mert ilyen retconnal bárkiből lehet csinálni új karaktert. Ennyi erővel a 3. részben lehet játszani a leharapott fülű vagy az égő falus boss scar valamelyik hozzátartozójával vagy valakivel aki ott volt isaac halálakor.

Bennem nem hagyott annyira mély nyomot, a múltkori merengős kommentem után végül is arra jutottam, hogy mégis csak "jobb" lett volna ha Abbyt megöli. Elveszít mindent és még csak jobban sem érzi magát, lev meg amúgy is meghal, szóval nincs több kör. Csak a történetet nézve végül is oké ez így, viszont gameplay oldalról tényleg olyan fura, hogy lemészárol még vagy 50 embert az utolsó pályán, de Abbyre már nincs ereje. Kíváncsi vagyok egyébként, hogy a pályákat végig lehet e játszani gyilkolás nélkül (mínusz a chase sequenceeket), mert akik a történet/karakter szempontjából számítanak azokat amúgy is megöli.

Abby szemszögéből egyébként érdekesebb a történet. A bosszúja miatt elveszti a barátait, részben ehhez kapcsolódóan a csapatát is, lehet talán még több időt kellett volna vele tölteni. Milyen durva lett volna már ha a játékost kényszerítik a golfozásra... A két lány párhuzamait is jobban kihangsúlyozhatták volna és egy béna bossfight helyett szívesebben láttam volna valami Geralt-Letho féle beszélgetést is.

Én még teljesen a második rész hatása alatt vagyok és leszek is még egy darabig. Most jó ideig nem lennék képes megbarátkozni egy harmadik rész gondolatával. De az önfeláldozásnak végképp nem örülnék. Nem csak azért, mert úgy összességében rühellem az emberiséget és undorító fajnak tartom magunkat. Megérdemeljük a pusztulást. Ami kötelék kialakult itt a pár szereplő között a két játék során az számomra sokkal többet ér, mint egy esetleges vakcina megalkotása. Hogy újra sáskaként lephesse el a Földet az ember, hogy tovább pusztíthassa. Mondjuk engem már alapból iszonyatosan megleptek a játék végével. Én ott a farmon már lezártnak tekintettem. Már meg is könnyeztem, hogy ez csoda szép epilógus és örülök, hogy ha még ennyi erőszak és halál árán, de ismét békére leltek. ERRE DURRRR!!!!! Jött a fekete leves. Mondjuk ott már nem volt mit tenni, éreztem én is, hogy Ellie-nek mennie kell, nem hagyhatja ennyiben. De tényleg nem számítottam rá, hogy ott kapunk még 1-2 órányi pluszt a farm után. Szerintem is csúcs volt és remekül átgondolt a végkifejlet! Hiába fanyalogtak sokan, hogy az egyiküknek igenis meg kellett volna halnia. Nem kellett volna! Amikor fojtogatásnál elengedi és útjára bocsátja. Az az igazi pillanat! Amire nem volt képes egész bosszúhadjárata során, az végre bekövetkezik. Csodálatos! Én a könnyeimet törölgettem. Nem véletlenül kóválygok csak azóta a nagyvilágban és nem találom a helyem, elképesztő hatással volt rám ez a játék!

...hogy egy harmadik részben esetlegesen működhetne, hogy a történet Ellie önfeláldozásával érne véget a vírus ellenszeréért. Érdekes gondolat, de ezzel nem értettem egyet és ez volt a válaszom kíváncsi vagyok a ti véleményetekre is:

"Szerintem ebbe a világba pont nem illene a világért való önfeláldozás, mert a lényegét, az emberi mivoltát veszítené el. Már az zseniális, hogy az összes valaha látott zombi világ közül, ebben van a leginkább tudományos alapokon nyugvó -light science- elképzelés, miszerint egy valóban létező „zombisító” gombafaj mutálódik és lesz halálos az emberiségre. Ezt éreztem leginkább olyannak, hogy nagyon-nagyon minimális eséllyel, de megtörténhetne (nem szó szerint kell érteni, csak azt próbálom érzékeltetni, hogy hitelesebb, mint bármilyen más zombis világ, "életszerűbb").

Visszatérve az elejéhez, nekem pont azért volt erős ez a rész, mert fel merte tenni azt a kérdést, hogy az emberiség megváltódása a megmenekülésben van-e. Még Marlene is meg merte kérdezni, és árnyalták az előző részbeli karakterét, hogy megéri-e egy embert feláldozni az emberiségért. Hogy gyilkosság-e ez a tett. Arra kérdésére, hogy feláldozná-e a saját lányát, Abby apja sem felelt. Abby támogató szavai meg inkább arra vonatkoztak, hogy az apját támogassa, hogy helyesen cselekszik, de nincs mögötte igazi morális erő.

Igazából sosem volt garantálva, hogy a vakcina hatékony lesz, ez csak feltételezés és reménykedés. Épp ezért mondja Joel, hogy újra és újra megtenné. Nem bánta meg. Az élni akarást választotta a halál helyett. A szándék kíméletlenül önző volt, egy húsz év alatt fel nem dolgozott trauma és az elengedés hiánya mozgatta, mégis a szándék mondhatni jóra irányult. Még a hazugsága előtt pár perccel is arról beszélt, hogy Ellie és a lánya mennyire kedvelnék egymást. Joel halála után, amikor Ellie körbenéz a házában, még mindig ott volt egy fotó a lányával. Ott a feldolgozatlan múlt.

Rengeteg hasonlóság van Abby és Ellie között, mert mindketten több, ugyanolyan dologgal küzdenek: önmaguk érzékenyebb, emberi voltának elfogadásával, és hogy ki bírják fejezni az érzéseiket. Joel ajándéka igazából mindkét fiatalnak nőnek ugyanaz, csak más irányból. .

Abbynek, hogy pusztulás is világában is van élet, sőt, önző vagy sem, a hozzánk közel állók, a szeretteink megsegítésén keresztül vezet az oldott élethez vezető út. Owen ezt a kérdést többször felteszi neki, kéri, hogy válassza saját magát.

Ellie, noha elveszít több mindent, a gitározást, Joelt, lehet hogy a társát, ugyanakkor azt kapja cserébe, hogy megtanulja elfogadni Joel döntését és el is engedni a halálát, így bízhatóan nem esik abba az örökké a saját farkába harapó kígyó körforgásába, amibe Joel zárta magát.

Gyönyörű, ahogy az egyik elhajózik, a másik pedig elsétál.

Ez egy földre rángatott történet, amihez nem illene az epikus ív (az önfeláldozás), mert utóbbi megölné az előbbi hitelességét. Van valami szépség abban, hogy az emberiség a káosz és az összeomlás világában is élni próbál és megoldás próbál találni erre, ennek példája Jackson is, még ha egy kicsit klisés is.

Ha párhuzam kell, akkor ott a „Tizenegyes állomás”, amit az egyetlen olyan történetnek tartok a civilizáció-összeomlós történetek közül, amelyre 100%-ban ki merem jelenteni, ha kipusztulna azt emberiség jelentős hányada egy szupervírus miatt, akkor az azt követő élet, pont olyan lenne, mint a regényben. A The Last of Us nagyon közelít ehhez, csak mínusz Cordyceps."

Zseniálisnak tartom az egész új részt, a nézőpont váltást is. Az első részhez hasonlóan nagyon jól építkezik az ismert bosszútörténet elemekből. Mindkét oldalon. A vége pedig olyan értelmezést, keretet ad az egésznek, ami van annyira jó, mint az első rész vége: Ellie bosszúja mögötti a megbocsátás kimondásának elvesztése áll, és az, hogy van értelme az életének, csak ő is hazudik magának, hogy meg kellett volna halnia, Abby útja meg a bosszúból elkövetett tettének „kompenzálásról”, megváltásáról szól, mert folyamatosan szembesül vele, hogy a vele tartók közül nem feltétlen élte meg mindenki úgy, ahogy ő, és a háborúban felnövés helyett valóban életeket akar menteni.

Annak idején a „Királyok csatája” olvasása közben a végén, mikor Catelyn elengedi Jaimet a beszélgetésük után, nagyon bíztam benne, hogy a következő kötetben megkapjuk nézőpont karakternek, és szerencsére a prológus után ő is következett. Konkrétan nekem ő a kedvenc szereplőm az egész szériából, pedig igen, kilökött egy gyereket az ablakon, hogy védje magát és a testvérét. Mégis az, hogy hallani lehetett a „belső hangját”, ha nem is elfogadhatóvá, de megérthetővé teszi a szereplőt. A Naughty Dog valami hasonlót vitt most végbe itt.

Több helyen belefutottam, olyan véleményekbe is, hogy Joel nem volt jó ember, végül is megérdemelte a halálát, azokért, amiket élete során elkövetett. Szerintem ez a moralizálás rossz irány egy ember megítélésé során. Elég csak Budapest második világháborús ostromának eseményeit akár néhány részletében megismerni, miket vagyunk képesek művelni egymással az túlélés érdekében. Ez még nem teszi helyessé a tetteket, de árnyalja, hogy ne csak a „jó” és „rossz” végletekben gondolkozzunk.

Megdöbbennénk sokan, ha egy társadalmi összeomlás során mi miket tennénk meg. Nem tudhatjuk, mit hozna ki belőlünk. Nem ismerjük ezeket az oldalainkat. Ahogy Herbert mondta (mindig tudok találni valamit ) „A Dűne Istencsászárá”-ban: „Ismerem az őseim gonoszságát, mert én vagyok ők. Az egyensúly rendkívül kényes. Tudom, hogy közületek, akik ezeket a szavakat olvassák, kevesen gondoltak valaha is így az elődeikre. Sosem jutott eszetekbe, hogy elődeitek túlélők voltak, hogy a túlélés esetenként már önmagában is véres döntéseket követelhet, olyan önkényes brutalitást, amelynek visszaszorításán a civilizált emberiség oly keményen dolgozik. Milyen árat fogtok fizetni ezért az igyekezetért? Hajlandóak lennétek elfogadni saját pusztulásotokat?”

Van, ami túl van jón és rosszon. Lehet vitatkozni, hogy ebben meddig lehet elmenni, a játék pont ezt teszi és ezt a kérdést kutatja, hogy traumák meddig vihetik el az embert. Az, hogy mit ítélünk meg jónak és rossznak, annak függvénye, mennyire tudjuk a traumát átélni és azonosulni vele.

Bátor döntés volt, viszont én nem folytatnám a szériát. Ez a két rész együtt így volt tökéletes, kerek egészet alkot.

Nekem igazából nincs bajom Joel halálával, de az ahogyan több szempontból is ~szar volt. Alapból a "brutalitása", főleg, hogy ilyenkor Abby tényleg még csak egy buta gorilla. Nem esett jól. 5 perce mentette meg az életét, legalább elgondolkodhatott volna előtte, hogy biztos szüksége van e még a bosszúra. Én például ezt az egészet teljesen átfogalmaztam volna. Bosszúküldi helyett ez csak egy sima ismerkedős/felderítős küldetés, nyitás kelet felé. A random találkozás jobban működne, "hihetőbb". Tudja, hogy az önzőségével a kisebb (barátai) és nagyobb (wlf) csapatának is kárt okoz majd. Joel meggondolatlan/"akaromeéneztigazából" megölése pont elég lenne arra, hogy az éppen benyitó Ellie is "félreértse" a helyzetet és onnan elinduljon az az út amit a teljes játék is kínál.

Abbyt a desingt leszámítva én azért nagyjából megkedveltem. Persze az ő kalandja eléggé csalás: gyerekek jók, akik nekik segít az is jó féle megoldás... Mondjuk ezzel a nézőpontváltással csak a kutyust és talán Owent sajnáltam meg az Ellie rész ismeretében, a többiek még így is seggfejek voltak.

Végével kapcsolatban nem tudom, hogy érezzek. ~3/4 végigjátszásnál voltam, amikor előrenéztem a teljes, csak cutscenek megavideót, hogy mégis mennyi van még hátra és akkor látva a befejezést úgy éreztem, hogy Abbynek meg kellett volna halnia, mert a tanulság úgy is átjönne. Rendesen odaérve, végül is működik, de még így is kicsit furcsa, hogy xezer lemészárolt random npc után (napokkal ezelőtti gameplay-történet kéz a kézben kommentemet vissza is vonom...) az az egy már túl sok. Elfért volna ide egy player choice.

bioshock