Háborús filmek és a valóság

Tudom, nem ide kívánkozik, de ma megnéztem a

Bűn és bűnhődés c., Biszku Béla elvtársról készült filmet...

Azontúl, hogy számadás nélkül egy ilyen hóhér még itt van közöttünk, azt mondom: hagyjuk a francba a közel 90 éves vérveres komcsit! (amellett, hogy a Wiesenthal Központ még mindig bíróság elé idéz ma 90 éves koncentrációs tábor-beli őröket, akik közvetve vagy közvetlenül szerepet játszottak zsidók megölésében, akiknél nehéz a bizonyítás, amellett, hogy bármiféle halált okozó tevékenységüket elítélem!) De. Őket oda citálják. Biszkut nem, aki alsó hangon 300 ember "face to face" felakasztásáért felel, Kádár és a ruszki genyók jóvoltából! Ám még ez sem érdekel (illetve csendes szomorúsággal igen), az már igen, hogy vénemberi hóbortjában - a film egyik epizódjában - keresztet vet a templomban, ahova a stáb beviszi!

Majd a riport során elmondja: "hogy amikor 30-án (október) bementek a Parlamentbe, akkor az egyik irodába Apró Antal (megj.:az egyik főhóhér) az egyik íróasztalon ülve "szalonnázott!!! Úgy döntöttek - (megj.: a komcsik) -, hogy ott alszanak az ország első épületében: mivel nem volt ágy, ezért letépték a bőrhuzatú ajtókat és azon aludtak, köpenyükkel takarózva..." (megj.: ahogy a ruszki hordától tanulták a "felszabadulás" után)...

Deák, Tisza, Bethlen, Teleki... szerintem forogtak a sírjukban! Nem tudok mit mondani. A lényeg: itt él közöttünk ez a pribék. Fónagy Jenő visszaemlékezése mindent elmond, de Wittner Mária visszaemlékezése is üt a filmben!

Amúgy a film készítői szerintem iszonyat pancserek, bár becsülöm a bátorságukat és a rafináltságukat...

Még valamit szeretnék ajánlani neked és mindenkinek, akit érdekelnek ezek a csaták.

Van egy oldal - CivilWarAnimated - ahol ott vannak a híresebb polgárháborús csaták. Jobb oldalt van két doboz: Eastern Theater (keleti front - itt volt ugye a manassas meg Gettysburg és a Gods-ban lévő Friedricksburg is) meg a Western Theater. Ezek alatt a csaták. Ha elindítod az egyik csatát, akkor böngészőben (flash) elmagyarázza, elmutogatja a csatát. Nem kell félni az angol nyelvtől, mert mindig megmutat egy egységnyi időt (hónap, hét, perc...) és aztán megáll és vár, nyugodtan lassan el lehet olvasni a feliratokat és ha kell újra nézni az előző egységnyi időt vagy menni a következőre.

Hihetetlen, hogy egy ilyen animáció mennyivel jobban elmagyarázza egy csata lefolyását, mint 100 könyv! Én a Gods után is meg a Gettysburg után is megnéztem az ide vonatkozó csatákat és úgy sokkal jobban összeáll a kép, hogy mi is történt.

Pár éve már álmodozom arról hogy valami hasonlót kéne csinálni a magyar szabadságharc csatáival is. Ez a módszer, hogy vizuálisan megjelenítjük a csatákat, fantasztikusan jól átlátható és felfogható.

Tök örülök, hogy neked is kedvező benyomásod volt a filmről! Hosszúsága (3h 38m) miatt két etapban néztem végig, de még egyszer mondom: nagyon szívhez szólóak voltak a karakterek, főleg ez a Jackson tábornok, aki kiváltképp megmaradt bennem!

Mondjuk az a jelenet sem volt semmi, amikor Jeff Daniels színész - mint az egyik jenki z.alj parancsnoka - a csata előtt idézett egy irodalmi műből, amely Caesar Rubikon folyón történő átkelését és a Rómába bevonulását örökítette meg. Hogy tüzelte már a katonáit, fantasztikus volt hallgatni!

Lee tábornok benyögésein pedig behaltam: "Még szerencse, hogy ilyen szörnyű ez a háború! Még a végén megkedvelnénk...!"

Privát vélemény a fekete-kérdésről: szerintem a feketék sokkal jobban és megbecsültebbnek érezhették magukat egy egy vidéki gazdaságban, mint a "felszabadításuk" utáni világban. Kikerültek egy tök idegen közegbe és bizonyára az északi fehér ember is lenézte őket, mint ahogy ők állították a déliekről ugyanezt.

Ok! Megnézem ezeket a játékokat, amúgy is szeretem a körökre osztott stratégiákat!

Nekem is nagy kedvencem. Ez egy trilógia része, aminek a másik része a Gettysburg, a harmadik meg nem készült el. Érdekesség, hogy míg a Gods később készült el, mint a Getty, mégis korábbi történéseket dolgoz fel.

Én ezen két film miatt és két PCs játék miatt kezdtem el foglalkozni az amerikai polgárháborúval és már rengeteg könyvet kiolvastam a témában. És én már - ellentétben konráddal - azon szégyenkezem, hogy többet tudok erről, mint a 48-as szabadságharcról.

Ami számomra a leg megdöbbentőbb volt a témában, hogy Magyarországon van egy mítosz - gondolom a komcsi történelemtanítás az oka - hogy ugye az észak-dél ellentét a rabszolgák miatt volt. Pedig nagy frászt! Ezt csak Mo-n tanítják így, se az usában se a világ többi részén nem tanítanak ilyen marhaságot. Teljesen egyértelműen gazdasági okai voltak. Pénz, pénz és sok pénz volt a tét. Például, hogy a déli feudalizmus nem vett fel kölcsönöket az északi bankoktól és ez nagyon zavarta az északi pénzügyi köröket, mert így nem tudták elvenni a földjeiket. Ezen kívül a délieket - jogosan - felbosszantotta, hogy az ő adójukból északon épült az infrastruktúra (vasút) és nem délen.

A négerek nem voltak tét. Rengeteg humánus déli ember volt, aki együtt élt a négerekkel és rengeteg fajgyűlölő északi volt, aki nem vette emberszámba a négereket. A Godsban is van az a jelenet, amikor a tábornok beszélget a néger szolgájával éjszaka a jövőről.

A másik, amit imádok a Polgárháborúban, hogy rengeteg fantasztikus sztori maradt fenn, amik ha nem is mind igazak, de nagyon szórakoztatóak. Például a Gods főszereplője - Stonewall Jackson tábornok - sokak szerint azért kapta a Stonewall (kőfal) melléknevet, mert - a film csúcspontjában megjelenített - Friedricksbug-i csatában kőfalként állt ellen a folyamatos északi rohamoknak.
Azonban más források úgy tudják, hogy egy korábbi csatában (ha jól emlékszem első Bull Run) kapta ez a nevét és nem pozitív jelző. Mikor rohamra kellett volna indítani csapatait, akkor ő állva maradt. És amikor két másik tábornok - akik megindították a rohamukat - kétségbeesve kérdezték, hogy hol van Jackson, akkor valaki azt válaszolta, hogy "áll, mint a kőfal".

Konrád, ha tetszett a hangulat, próbáld ki a Second Manassas c. játékot. Ez olyasmi, mint a Total War-ban a csata rész, csak sokkal bénább grafikával, de ez nem számít, mert a csata közben úgy belemelegedsz, hogy csak a hangulat marad és nem a látvány. Zseniális játék. Akárcsak az American Civil War, de ez már stratégia és körökre osztott, szóval nyugisabb.

Ja és bocsánat, lefelejtettem:

Trailer

Gods and Generals (2003)

Vajmi keveset tudok - szégyenszemre - az amerikai polgárháborúról, de ez a film... szóval odatett! Lehet, öregszem, lehet, az érzelmi pátosznak egyre jobban rabul esve egy két könnycseppet kimorzsolok magamból, nos ez a film rendesen megmozgatta a könnycsatornáimat!

Abban a korban játszódó filmekben megfér a pátosz, meggyőződésem. Mélyen vallásos emberek voltak az akkoriak, volt lovagiasság, háborúban is emberség.

A film az észak-déli balhé kezdetén játszódik, amikor a déliek - elég makacs módon - nem szerettek voltak egy tálból cseresznyézni az unionista Lincoln elnök politikájával és csapataival. Maryland, Virginia és Nyugat-Virginia a függetlenség mellett tört pálcát, igyekezvén megőrizni a saját, független politikai, társadalmi berendezkedésüket, mire észak "begurult"...

Ennél a pontnál kezdődik a történet, amikor 1861-ben Lee tábornokot "behívatja" Lincoln elnök megbízottja, miszerint felajánljanak neki egy vezérezredesi rendfokozatot, de az unionista csapatok élén vonuljon fel Virginia-ba, letörve a "lázadók" seregeit. Lee kerek-perec nemet mond: "Nekem Virgina a szülőföldem, csak nem gondolják, hogy saját szülőföldem ellen vonulok!" Egy állhatatos, elvei és érzelmei mentén szigorúan kitartó katona személyiségéről ad tanúbizonyságot.

Innen a film elkezd hömpölyögni: a déli szenátus megválasztja a déli csapatok parancsnokává Lee-t! Megismerhetjük a déli csapatok parancsnokait, kisebb vezetőit, tisztjeit, mindazt a folyamatot, amely a déli csapatok ellenállását bemutatja!

Lee tábornok nagyon nagyot alakít(Robert Duvall, akit amúgy is imádok), illetve a film lassan középpontba helyezi Jackson tábornok személyét, akit mély vallásosságával, családszeretetével és katonái mély tisztelőjével láthatunk. (Sok-sok érzelmi oldal-szállal, de ezt úgy gondolom elbírja a film, pont a korabelisége miatt! Ez nem 2. vh-ú!)

Végül is a film súlypontja a "chancellorville"-i csata, amelynek során a déliek - egy fondorlatos akcióval - meglepték a jenkiket, visszaszorítva őket Pennsylvania-ba, amely hadmozdulat a gettysburgi-csata előzménye volt.

A film eredeti helyszíneken - Maryland, Virginia, West-Virginia - játszódik, és leszámítva az érzelmes jeleneteket (mert ez a film és korszak elbírja), érdemes megnézni!

Ami még kuriózum: a film kezdetekor (feliratok, szereplők, stáb stb.), a háttérben több percen keresztül mindazon csapattestek zászlóit bemutatják, akik akkor és ott harcoltak... északiak, déliek!

PS.: Ha esetleg volt már szó a filmről itt, akkor bocs, én most jutottam hozzá!

Remélem, rákeresek, köszi!

Ez az eredeti címe: Baader-Meinhof complex
Ez segít megtalálni?

Vhonnan le lehet kapni? Most utána olvastam, érdekelne engem is!

OK. Akkor megnézem az eredetit is. (Mostanában úgyis nézegetek eredetiket - a Last man standinghez is megnéztem a Yojimbot.)
Én annak idején két dolog miatt néztem meg az újat, egyrészt mert azt lehetett leszedni, másrészt a tanítónőt játszó színésznő miatt. Nem egy szépség, de a Lola rent-ben zseniálisat alakított (azt a filmet is nagyon szeretem).


A német színésznőkről jutott eszembe - nem igazán ebbe a topikba tartozik, de a fő filmes topikban úgyse érdekelne senkit - láttátok már a Baader-Meinhof csoport c. filmet? Mindenképp ajánlom! Rohadt megrázó és felkavaró. Engem sokkolt. Utána csomót olvastam a 60-70-80-as évek RAF terroristáiról. És persze ezek alapvetően idióta, libsi, balos köcsögök voltak, de azért ez a film elég jól bemutatja az indítékokat is. (Mondjuk nekem a kedvenc íróm Heinrich Böll és az ő irásai is hatottak rám, amiből kiderül ezeknek a post-war fiataloknak az élete.) Egyrészt ugye - mint most nálunk - iszonyatosan gusztustalanul bentmaradtak a politikai és gazdasági hatalomban az ex-nácik. (mondjuk ott csak 3-ad és 4-ed vonalbeli nácik, itt meg 2-od vonalbeli komcsikból lehet politikus) Másrészt volt ugye a 68-as mozgalom nyugaton (ami azért elég sok mindenből tevődik össze. Igaz, hogy nagyrészt persze a jólét okozta unalomból áll, de van azért más aspektusa is.) Harmadrészt ezeket a szerencsétleneket lelkileg megnyomorította, hogy őket (akik vagy csecsemők voltak, vagy még meg sem születtek) megbélyegeztek a zsidók kiírtásával. (Ennek ékes példáját láttam a hétvégén egy másik terroristás filmben - Carlos - amikor a német, terrorista lány besokkol egy akció közben, amikor zsidókat kéne kivégeznie. Ugyanis ezek a 70-es évek terroristái eléggé összefonódtak: dél-amerikaiak, franciák, németek, palesztinok... (csomószor egymásért követtek el akciókat) de közben iszonyat más ideológiát vallottak. A Baader-Meinhofban is van egy rész, amikor a német fiatalokat egy palesztin kiképzőtáborban képzik ki és hát eldurvulnak az ellentétek, hisz a palesztin terroristák a korán szerint élnek, a német fiúk-lányok meg meztelenül mászkálnak fel-alá a táborban.

A filmben ez nem szerepel, de később olvastam, hogy a tök hivatalos német ügyészség a 70-es években(!!!) nem adta ki a hozzátartozóknak Ulrike Meinhof holttestét, hanem kisérleteket végeztek rajta (mint a nácik a táborokban), hogy kitaláljanak valami kémiai ellenszert a terrorizmus ellen.

Jajjj de imádom az ilyen átalakított tankokat!

Hát az a bukfencező jenki meg maga a közröhej...

Feltétlenül nézd meg az eredeti 1959-es filmet! Ez a valami még csak a nyomába sem ér az eredetinek, sőt! Annak van egy sármja, ahogy papírból csináltak Shermaneket, és törekedtek az élethűségre, míg itt bevontatnak egy (a feltöltő felvilágosított) svájci tankot, és le is rendezik, a következő jelenetben pedig már egy Sherman is feltűnik pedig. Az amerikaiak megformálása pedig valami gyalázat... A szövegeik és a hanglejtésük... Arról nem is beszélve, hogy szerintem az MG42-es simán átvágta volna a fát.

"Es rasseln die Ketten, es dröhnt der Motor, Panzer rollen in Afrika vor!"||| http://battlelog.battlefield.com/bf3/soldier/Szalami111/stats/226302379/ ||| =PPS=Szalami111

Én csak a remaket lattam, de jo reg. Tudtam, hogy van eredeti is, de nem zavart. Valami rémlik, hogy taktikailag hulyeségek vannak benne, de én ugy emlekszem, hogy az egesz film tetszett. Meg arra is, hogy nyomaszto volt picit. Meg arra, hogy ha a film nem szepiti a valosagot, akkor a komcsik nalunk sokkal durvabb remuralmat fejlesztettek ki, mint a nacik ott. Azert eleg lazan kezeltek a helyiek a parttitkart.

A remake viszont így elnézve még csak a közelébe se ér az eredeti 1959-es filmnek. 9:35-nél figyeljétek a manővert! Azt hiszem ez bevett szokás lehetett a US Armynál...

"Es rasseln die Ketten, es dröhnt der Motor, Panzer rollen in Afrika vor!"||| http://battlelog.battlefield.com/bf3/soldier/Szalami111/stats/226302379/ ||| =PPS=Szalami111

Az még csak hagyján, de ennek van egy 2008-as remake-je!

Viszont teljesen egyet értek, itt is megvannak ugyanazok a túlzások, ahogy a Sherman tankok nem találnak bele a lövészgödörbe, de mégis. Ez egy olyan film, amit az ember nem lát sűrűn, mégis baromi megindító, hisz iskolás gyerekeket soroznak be egy puszta híd védelmére...

"Es rasseln die Ketten, es dröhnt der Motor, Panzer rollen in Afrika vor!"||| http://battlelog.battlefield.com/bf3/soldier/Szalami111/stats/226302379/ ||| =PPS=Szalami111

Már néhányan biztosan látták, de nekem tegnap sikerült megnéznem a Die brücke (A híd, 1959) című, fekete-fehér NSZK filmet!

Érdekes volt az az atmoszféra, amelyet a háború után 14 évvel megteremtett a film, hihető volt! Persze itt is voltak heroikus megőrülések a lövészgödörben, meg heroikus kamasz, aki egy szál Panzershrek-el (bocs kettővel) megállít két jenki tankot, heroikus kamaszok, akik megölik a saját idősebb bajtársaikat, miután azok hidat akarnak robbantani...stb.

Mégis felüdülés volt az elmúlt évek sok-sok jenki feldolgozása után (jenki szemszögből), méltóan kiegészítve pld. a Stalingrad című feldolgozást! Ez a film elég jól bemutatja a végóráiban - még - nyugodtan éldegélő német kisváros életét, a menekülő pártfunkcionáriusok hisztériáját, és a boldogan élő fiatal, iskolába járó kamaszokat, akiket hirtelen besoroznak! Egy híd védelmére...

Vidd hírül a spártaiaknak

900Ft-os kiadás, úgyhogy eleve nem vártam sokat tőle, de most élem második gyerekkoromat és az összes ilyen régi háborús filmet megnézem.
Leszámítva, hogy az eredeti DVD lehalt a film közepén és le kellett grebbelnem az egészet, hogy megnézhessem: nekem tetszett.
Elég érdekes alakok voltak benne és furcsa volt a befejezése is.
Nem a hagyományos, amerikai katona klissék. Például nem volt egy normális se köztük. Pedig az ilyen filmekben legalább a főhős normális szokott lenni. (mondjuk főhős se nagyon volt)
És a témaválasztás is tetszett, mert ilyen pre-vietnámi filmet még egyáltalán nem láttam.

Jó film volt, anno megnéztem én is, főleg a romantikus szál maradt meg bennem, meg a szanaszét bombázott London... Damien Lewis pedig szerintem egy jó színész, láttam más filmekben is!

Tegnap láttam egy olyan filmet, amiben Winters hadnagy játssza a gonoszt. Rohadt jól játszik a fickó, mert a joviális Winterst is tökéletesen alakította, meg ezt az ultrageci skótot is, aki nemcsakhogy elszereti a bajtársa nőjét, de amikor megtudja, hogy annak sikerült megszöknie a Colditzból, felnyomja őt a németeknek...

Mondjuk a film enyhén szánalmas (nemrég láttam egy doksi filmet a Colditzról és a szökésekről)... De azért egyszer nézhető volt és én főleg Winters miatt néztem meg.

Én nem hallottam róla, de ha esetleg megvizsgálod, írhatnál róla hogy milyen.

Ismeri valaki errefelé a Tour of Duty c. Vietnamban játszódó sorozatot? Tud valaki róla valamit mondani? Érdemes figyelmet szentelni rá?

"Es rasseln die Ketten, es dröhnt der Motor, Panzer rollen in Afrika vor!"||| http://battlelog.battlefield.com/bf3/soldier/Szalami111/stats/226302379/ ||| =PPS=Szalami111

Hétvégén néztem egy filmet: Operation Shark (vagy valami hasonló volt a címe).
Azon kívül, hogy nagyon nem is volt rossz (bár pont a lényeget - a végén a hadbíróságot - nem tökéletesen értettem az angol miatt), számomra az volt érdekes, hogy a japóknak sikerült elsüllyeszteni azt a hajót, amelyik az atombombát vitte, csak sajnos már visszafele úton.

Mi lehetett volna még itt, ha már odafele úton sikeresen elsüllyesztik a hajót?
Ha jól tudom csak a második atombomba után kapitulált a császár, szóval ha csak az egyik (bár erről nem szólt a film, szóval lehet, hogy mindkét bombát ez a hajó szállította) bomba robban fel (és ugye több bombájuk nem volt csak kettő), akkor lehet, hogy nem kapitulálnak és a tengerészgyalogosoknak partra kell szállniuk japánban. Na az nagyon kemény lett volna.

A film egyik lényege az volt, hogy a titkolózás miatt nem jelentették, hogy ez a hadihajó befutott-e vagy sem, és ezért senkinek nem tűnt fel, hogy nem érkezett be, így a tengerészek napokig hánykolódtak a tengeren (cápák által tizedelve), mire egy hidroplán - véletlenül - felfedezte őket (bár ő is japánnak hitte őket, mert hát amcsi hadihajó nem süllyedt el...).

Aztán a kapitányt hadbíróság elé állították, egyrészt mert nem rendelte el a hajó elhagyását (az első torpedótalálattól megszakadt minden kommunikáció, tehát ez a vád elég értelmetlen volt). Másrészt, hogy nem cikk-cakkban ment. Erre mondjuk azt mondta a japó tengeralattjáró parancsnok, aki - mint hadifogoly - tanúskodott, hogy tök mindegy a cikk-cakk, mert volt két öngyilkos torpedóvezetője, akiket csak azért nem vetett be, mert egyenesen ment a hajó, de ha cikk-cakkolt volna, akkor azokkal lövi ki.

Kandahar break hallottatok már róla valamit?

Épp most megy A végső visszaszámlálás a Film+on
Nagy klasszikus, szép repülős felvételekkel.

Most nekünk, erőseknek kell elviselnünk a gyengék gyengeségét, és nem a magunk kedvére kell tenni.

Ez tök érdekes. Kosz az infot! Tudsz errol valami forrast adni? Hol olvastal errol? Gondolom ezek nem harcolo alakulatok voltak, csak tanacsadok. Nem hinnem, hogy egy szazadot onalloan bevetettwk volna europaban.

"Európában nem harcoltak Marine-k a II.VH-ban, tehát Normandiában sem szálltak partra"

Mondjuk ez azért nem pontos.
A tengerészgyalogság kis létszámban harcolt az idő alatt Észak-Afrikában, Szicíliában, Olaszországban és Normandiában is.

"Amúgy valamelyik fegyverszaki elmondaná, miért biztosítják ki állandóan újra és újra az .50-es és .30-as gépfegyvereket 1-2 sorozat után? "

Nem vagyok szakértő, de vagy sűrűn elakad vagy hallottam olyat, hogy bizonyos számú lövedék után kihagytak egy-egy helyet a hevederben, hogy csökkentsék a löszerpazarlást, ha netán a lövésznek "görcsöt kapna az ujja". Ilyenkor a fegyver megáll és újra fel kell húzni, ez pedig egy kicsit kizökkenti a kezelőt.
Esetleg kicsit túloztak a film készítők és amolyan drámai elem.

Most nekünk, erőseknek kell elviselnünk a gyengék gyengeségét, és nem a magunk kedvére kell tenni.

Lebanon: megnéztem és kicsit csalódtam. Az alap ötlet nekem nagyon tetszik, mármint hogy mindent a harckocsi belsejéből, a bent ülők szemszögéből mutatnak. Ennek a kivitelezésével sincs semmi gond, bár nekem túl tágasnak tűnt a harckocsi, bár ezt nem tudom megítélni, nem ültem még ilyen jószágban. Ami zavart az hogy teljesen elmentek a személyzet lelki állapotának bemutatása felé, ami még nem is lenne baj, de rettentően idegesítő karaktereket sikerült beleírni. Nem hiszem, hogy ilyen emberek szolgálhatnának a világ egyik legjobban felszerelt hadseregében, illetve ha igen, akkor az első parancs megtagadás alkalmával nem mennének hadbíróság elé. Ez az egyik dolog, ami nagyon zavart, a másik pedig a harckocsi maga, 82-ben ilyen elavult gépet használtak volna?! Akkor már volt Abrams, igaz lehet csak az usa-nak, de akkor sem hiszem hogy ilyen mocsok lenne egy tank belsejében, talán a 2. világháborúban még csak csak, de 82-ben már biztos nem, főleg nem a világ egyik legpénzesebb hadseregében.
Szóval vegyesek az érzések, mert a kivitelezés és az alap ötlet nagyon jó, sőt vannak a háború szörnyűségét bemutató képek is, de ez valahogy kevés, minden esetre egyszer megéri megnézni.

No other way but down!

Na, hát ahogy olvasom a Sledge könyvet, egyre több az eltérés a Pacific és a könyv között, vagy csak dolgokról nem tesz említést. Ezek szerint megvolt a rendezői szabadság.

Ilyen például az, hogy nem írja, hogy Pavuvun találkozott volna Sidney Phillipsszel, vagy Leckie-vel.
Aztán az LVT-k. Na, elvileg Peleilun azért ugráltak ki az oldalán, és nem hátul, mert egyszerűen korábbi modelleket kaptak, amelyek nem rendelkeztek hátsó lenyíló rámpával, ámbár azzal gyakorlatoztak.
A filmben az is benne van, hogy Sledge-ék állandóan kilesnek az LVT-ből, holott ezt egyenesen tiltották nekik, valamint az LVT-jük nem ért partot akadálymentesen. Nekiment egy másik LVT-nek, ami előttük haladt (vagy lefulladt, vagy szétlőtték, mivel nem nézhetett ki, nem tudja.) amitől ők is megálltak a tenger kellős közepén, de a sofőrnek valahogy sikerült életet lehelnie a dologba.
Az sincs benne, hogy bárki is odarohant volna hozzá, akit ellőnek.
Amúgy elég érdekes könyv, egy biztos, brutális lehetett az egész.


Amúgy valamelyik fegyverszaki elmondaná, miért biztosítják ki állandóan újra és újra az .50-es és .30-as gépfegyvereket 1-2 sorozat után?

"Es rasseln die Ketten, es dröhnt der Motor, Panzer rollen in Afrika vor!"||| http://battlelog.battlefield.com/bf3/soldier/Szalami111/stats/226302379/ ||| =PPS=Szalami111

Battle for Haditha

Ez egy régebbi, B-kategóriás, irakos, háborús film. Igazából említésre méltó se volna.
Bár bénább dramaturgia, rendezés és színészi játék ellenére érződik rajta, hogy a készítők igyekeztek. Láttam már hasonló filmeket és ott a részleteken (rádiók, fegyverek, felszerelés) sírtam. Itt is van a háttérben egy két bénaság. És a párbeszédek is elég erőltetettek, habár ez lehet, hogy inkább a tehetségtelen színészek miatt érződik. De mondom, legalább igyekeztek és ez azért nagy szó.
Azonban van valami benne, ami NAGYON jó. Nehéz ezt megfogalmazni. Nem elég azt mondani, hogy ebben a filmben megmutatják a másik oldalt is. A Black Hawk Down pofátlan egyoldalusága után (ezer fekát kinyírnak, aztán ha eltalálnak egy amcsit, akkor fél óráig rinya) több film is próbálkozott a másik oldal bemutatásával, de azok meg ilyen libsi nyálverések lettek. Olyan bénán csinálták meg, hogy az ember már szinte a jenkiknek drukkolt.
Ebben a filmben azonban, valamilyen érdekes okból kifolyólag, nekem tetszett az arány. Ügyesen lavíroztak a készítők, remekül kiegyensúlyozták a dolgot. Az ember ebben a filmben mindenkivel együtt tud érezni és mindenkit el tud ítélni.
Pedig újra mondom, siralmas a színészi játék. De mégis van benne valami, ami nekem nagyon tetszett. Figyelmeztettelek titeket az elején, hogy nem fogom tudni megfogalmazni jól és ez így is lett. Lehet, hogyha megnézitek, akkor majd sokat vártok tőle és csalódni fogtok. Én ezektől a gyengusz B-moviektól nem várok sokat és éppen ezért tetszett meg az, ahogy az irakiakat és a tengerészgyalogosokat bemutatják, a szerepüket ebben a borzalmas történetben...

Kösz a linket!

De én sem értem, hogy a "With the old breed"-ből hogyan lett Pokol a Csendes-óceánon!

Nem tudom, érdekel-e valakit, de a Sledge-féle könyv megjelent magyarul is, sajnos a Leckie-féle még sehol sincs!

Itt van, bár a címét azt sikeresen félrefordították!

"Es rasseln die Ketten, es dröhnt der Motor, Panzer rollen in Afrika vor!"||| http://battlelog.battlefield.com/bf3/soldier/Szalami111/stats/226302379/ ||| =PPS=Szalami111

Hát.... meglátjuk...

"Es rasseln die Ketten, es dröhnt der Motor, Panzer rollen in Afrika vor!"||| http://battlelog.battlefield.com/bf3/soldier/Szalami111/stats/226302379/ ||| =PPS=Szalami111

http://filmbuzi.hu/archives/2010/06/05/lebanon-elozetes/

nekem elég ígéretesnek tűnik, vélemények?

No other way but down!

Elég szánalmas volt. Ott kezdődött, hogy Spec Op a srác, de mi mást is csinálna irakban, mint sima, unalmas járőr feladatokat. (Kicsit drága járőr).
Aztán meg jön egy arab, aki törökül(!) beszél és mutogat egy irányba, amire 2 fő(!) egyedül elmegy abba az irányba és bemegy egy tök tipikus ambushba. A többiek addig a töküket vakarják...

Ha már romantikus-háborús, akkor Hosszú jegyesség.

Ez a "Navy-hez tartoznak" nem teljesen alaptalan, mondjuk úgy, hogy inkább pontatlan. A US Marine Corps katonailag valóban önálló haderőnem, azonban az amerikai fegyveres erők általános szervezeti rendszerében a US Navy-vel egyetemben a "US Department of The Navy" (~Haditengerészeti Minisztérium) alárendeltségébe tartozik, amelynek élén a "Secretary of Navy" (~haditengerészeti államtitkár/miniszter - nem tudom, melyik illik hozzá a magyarban, de mivel a "Secretary of Defense" alárendeltje, én az államtiktárra tippelek) áll, tehát civil/politikai vezetési szempontból valóban a "Navy-hez tartozónak" lehet tekinteni.

(A US Marine Corps szervezeti felépítésének és irányítási rendszerének azonban katonai téren is vannak sajátosságai, pl. a US Marine Corps Force Reconnaissance, tehát a tengerészgyalogság saját különleges ereje az egyetlen a az USA speciális alakulatai (Delta és társai) közül, amely külön irányítás alá tartozik. Igaz, ennek "hírnévileg" is megszenvedik az árát, mert sokan nem is tudják, hogy ők is "különlegesek", pedig részben a CoD 4-ben is egy ilyen FORECON-nal lehetett osztani a jónépet.)

"But I, being poor, have only my dreams; I have spread my dreams under your feet; Tread softly because you tread on my dreams."

Porker, Európában nem harcoltak Marine-k a II.VH-ban, tehát Normandiában sem szálltak partra.
Abban igazad van, hogy partraszállás után elvileg ugyan úgy harcoltak, mint a sima katona, csakhogy ez igaz az ejtőernyősökre is. És mégsem. Az ernyősök is elit és a tengerészgyalogosok is. Ahogy a Pacificben is volt egy párbeszédben: senkit se soroznak tengerészgyalogosnak (és ernyősnek se). Mindenki önkéntes. És hiába jelentkezel: át kell menni kő kemény teszteken.

A másik, hogy a tengerészgyalogságnak a felépítése is más. Egy-egy rajban sokkal több ember van, mint a hadseregnél és bár régebbiek a fegyvereik, de iszonyatos tűzerőt képeznek.

Alapvetően persze nem hiszem, hogy jobbak vagy ilyesmi. Nem kell túlmisztifikálni a dolgot: az egész ügy arról szól, hogy minden haderőnem, a világ összes hadseregében, utálja a másikat és mindegyik a legjobbnak tartja magát.

Csirke, ezt a "Navy-hez tartoznak"-ot honnan vetted? Szerintem egyáltalán nem tartoznak a navy-hez és nem is abból váltak ki. Amennyire tudom a Polgárháború alatt (vagy előtt) keletkeztek és igazából az addigra már kialakult brit tengerészgyalogságot másolták le (ami tényleg a royal navy-ből lett - őt az lehet, hogy most is oda tartozik). De a usmc sose tartozott a navy alá, mindig is független haderő nem volt.
Sokkal kevesebben vannak, mint a hadsereg: ahogy a neve is mondja, ők egy hadtestnyien vannak összesen.

Jó, nálam a Navy azt jelenti, hogy megyünk a rombolókkal meg a csatahajókkal és lövünk az ágyúkkal, a vadászokat leszedjük légelhárítóval, és a tengeri csata közben a tengerészgyalogság a fedélzeten mint veszélyes teher van. Amúgy a felszereltségre tekintve viszont már persze, hogy felvághatnak, na meg ha az erőnlét is nagyobb, akkor pláne.

Egyébként a BoB végignézése után olvastam a könyvet és sok, a valóságtól eltérő adattal találkoztam, sok mindent nem filmesítettek meg, sokat pedig csak úgy kitaláltak, persze ezek lehettek visszaemlékezésekből is bele kerülők. Na, ha majd olvasom a két közlegény történetét, akkor ott ugyanezeket fogom figyelni. Apropó, nem furcsa, hogy csak két közlegény írt ilyen mértékű visszaemlékezést a Csendes-óceánról, amiből filmet tudtak csinálni? Végül is a tisztek egy része is benne volt a küzdelmekben (pl. Ack Acket is lelőtték), szóval ők is átéltek egy s mást.

Levágtunk egy disznót, de úgy tűnik, senki sem kér szalonnát. | 2004.03.27. - 2012.08.31.

Szerintem itt, mint ahogy a nevében is benne van, a Marine elsősorban nem szárazföldi, hanem vízi egység, és hajókon szállítják őket ide-oda, illetve azokra vannak rendelve elsősorban, és nem a szárazföldön "őshonosak", mint a sereg. Elég ritkán voltak úgy beteherautózva, mint az Európában harcoló társaik. Tulajdon képpen a Navy-hez tartoznak, ezért is tengerészek.

A másik, ami a Marine kultuszban szerepet játszhat az az, hogy a Marine-ek sokkal elavultabban vannak felszerelve, sokkal később kapják az újításokat (lásd: M1 Garand, M1919A4) mint maga a hadsereg, így adott szituációkban sokkal keményebb dolguk is volt. A másik pedig a fizikai követelmények. Azt nem tudom, hogy akkor is, de ma az amerikai fegyveres erőkön belül messze a legmagasabb fizikai követelményekkel rendelkeznek. Sokkal alaposabban képzik őket, mint a seregben lévőket, ezáltal sokkal keményebbek is. Afféle elit.

"Es rasseln die Ketten, es dröhnt der Motor, Panzer rollen in Afrika vor!"||| http://battlelog.battlefield.com/bf3/soldier/Szalami111/stats/226302379/ ||| =PPS=Szalami111

Én meg pont azt akartam kérdezni, hogy végül is a tengerészgyalogos az mitől tuti? Csak mert csapatszállító csónakban mennek a sziget felé a torkolattűzbe? Mert végtére ugyanazt csinálják, mennek előre és lőnek, mint a sereg, meg azok is landolnak valahogy a szigeten, vagyis az egyik részben ők is egy szigeten voltak.

De ha elvonatkoztatunk a Csendes-óceántól, Normandiában a tengerészgyalogosok a partraszállás után is kb. mentek előre a géppuskával meg a géppisztollyal, és gondolom a hadsereg is ugyanezt csinálta.
Szóval attól marine hogy máshogy közelítik meg a partot?!

Levágtunk egy disznót, de úgy tűnik, senki sem kér szalonnát. | 2004.03.27. - 2012.08.31.

Jéééézus... És a csatajelenetek maguk milyenek voltak a fordítástól eltekintve?

"Es rasseln die Ketten, es dröhnt der Motor, Panzer rollen in Afrika vor!"||| http://battlelog.battlefield.com/bf3/soldier/Szalami111/stats/226302379/ ||| =PPS=Szalami111

Hát ma délután sírtam a röhögéstől. Asszony miatt meg kellett nézni egy romantikus filmet, amiben volt pár "háborús" rész... (ugye meglövik a pasit, stb, stb). Na most azért akik egy háborús filmet fordítanak, azok általában picit vonzódnak is hozzá és hihetetlen nagy marhaságot ritkán fordítanak... Na de aki nekiül romantikus nyálfilmet fordítani.. ÉP Eleve tuti csaj volt.

Na szóval a "man down"-t lefordította: Férfi elesett!
Hát ez még nyelvtanilag is borzalmas.

Megnéztem újra, és tényleg. Félreértettem a GI-Rines miatt. Ugye a GI a sereg katonája, a Marine az pedig Marine, ahogy Lackó is írta, ezért nagyon be tudnak rágni, ha simán le Army-zod őket. Valóban inkább tiszteletből mondta.

"Es rasseln die Ketten, es dröhnt der Motor, Panzer rollen in Afrika vor!"||| http://battlelog.battlefield.com/bf3/soldier/Szalami111/stats/226302379/ ||| =PPS=Szalami111

100%, hogy azt mondta a taxis. Respectbol nem fogadott el penzt.

Direkt visszanéztem most azt a részt és a taxis nem leszólja Leckie-t, hanem épp ellenkezőleg, azt mondja, hogy nekik legalább volt némi "szabadságuk" Londonban meg Párizsban, míg a marineeknek nem jutott más csak a rothadó dzsungel, meg a malária.. Bár angolul néztem, de sztem így gondolta..

There is no such thing as an unwritten life, only a badly written one.

Elég jó kis filmek, szeretem, amikor a veteránok saját maguk beszélnek a velük történtekről, ugyanakkor nagyon-nagyon csöpögnek. Nem szeressem se T.Hankset Spielenberget meg pláne nem...

A Burgint alakító színész meg milyen nemzetiségű? Szép az akcentusa...

"Es rasseln die Ketten, es dröhnt der Motor, Panzer rollen in Afrika vor!"||| http://battlelog.battlefield.com/bf3/soldier/Szalami111/stats/226302379/ ||| =PPS=Szalami111

Nemreg vitaztam itt valamelyikotokkel, hogy a marine is soldier-e vagy az mas. Na es ebben a 10 reszben beigazolodott az allitasom, mert megkerdeztek Sledget, hogy katona (soldier)? Es azt valaszolta, hogy nem, hanem marine. Szoval a marine az nem soldier.

Youtube-on találtam videókat külön a tengerészgyalogosokról,így írd be youtube-ba:
The Pacific: Marines of the pacific-Eugene,John,Robert Leckie, R.v. Burgin,Chuck Tatum,Sidney Phillips

sajnos csak ez a 6tengerészgyalogos van fennt, de érdemes megnézni Eugene Sledge-é pl 8 perces tele régi képekkel stb

Csak helyeselni tudom!

Kiscsirke!
Nagyjából ugyanaz a véleményem,mint neked a sorozatról, szerintem Sledge belépésével vált nagyon jóvá a sorozat a 3 pelleluis rész és az okinawai zsenális volt, tökéletesen átéltem azt az érzést az "őrület határán" érzést ami lejött belőle.Érdekes, hogy a taxi sofőr,hogy leszólta Leckie-t, hogy neki csak a Malária jutott, pedig az európában jóval könnyebb volt az amerikaiaknak, a németek akk már tudták,hogy elvesztik a háborút és sokan megadták megukat ellenben a japánokkal..............
Az utolsó befejező részbe még pár dolgot hiányoltam főként, hogy kelett volna pár fénykép pl Sledge, Burgin és Merriell Shelton öreg korába együtt csinálnak vmit,vagy Leckie és Vera esküvője vagy Basilone temetése és sírja.