Szintúgy demózgattam az elmúlt napokban, szigorúan csak indie-címekre fókuszálva.
1666: Amsterdam: csak egyet tudok érteni a lenti hsz-szel, ez valóban félresikerült.

Pedig a setting és a koncepció bejövős, a 17. századi misztikus-boszorkányos téma megfűszerezve macskákkal papíron teljesen jól hangzik, de még a trailerben is volt ennek egy hangulata! Aztán a gyakorlatban a játékmenet abból áll, hogy egyik hotspot után a másikra nyomunk, amitől történik valami, és gördül tovább az érdektelen történet. Ugyanis hiába a jó alapötlet, ha maga a sztori és a karakterek egyszerűen nincsenek jól megírva. A sztoriban előrehaladva, a képernyő nagyjából percenként vörösen felvillan túlvilági hangok kíséretében, jelezve, hogy itt épp valami nagyon setét és misztikus dolog történik, látod, mennyire misztikus, látod már, látod…? Magyarul elég ócskán hatásvadász. Mondjuk, amikor a néger srác szex közben fekete macskává változott, azon kurva jót röhögtem.


Értitek, macskaként is fekete… na jó, befejeztem.

Sajnos a macskás platform rész sem menti meg a dolgot, az irányítás hiányosságai miatt fényévekre van az eredmény elmaradva a Stray-től. Alig vártam, hogy a végére érjek.
FUMES: ez viszont egy tök jó vehicular combat játék! Egyelőre csak első benyomásom van róla, de az alapján ment a wishlistre. A lengyel fejlesztők grafikában és játékmenetben is hűen megidézték 1998-at, a lehető legpozitívabb értelemben. Tömény akció és tuning Mad Max-es környezetben, Kelet-Európa rendszerváltás utáni autókínálatával (tehát van itt kis Polski is többek közt, de az egyik trailerben még egy régi Saab 900-at is láttam felbukkanni

). Árkád baromság, de ennek ellenére a sok meredek emelkedőt és lejtőt jól szimulálja a fizika, és a törésmodell is meglepően részletes.
The Crimson Hunt: egy nagyon kezdetleges, házilag barkácsolt Resident Evil-klón ez. A grafika asset flip, a fények erősen túl vannak húzva, a játék bugos (ugyanazt a szkriptet aktiváltam kétszer egymás után), az ellenfelek mesterséges intelligencia híján vannak, a combat rész kiforratlan. Ráadásul még RE-klónként sem tud felmutatni semmi újat. Ennek ellenére nemcsak, hogy végigjátszottam a demót, de a maga módján le is kötött, szóval elismerésem a készítőnek. Kúriában bolyongani a szörnyek elől eleve egy hálás téma egy magányos játékfejlesztőnek. Figyelemmel követem a projekt sorsát, mert ebből még ki lehet hozni egy nemcsak vállalható, de élvezetes Resident Evil-klónt, még ha lesz is vele rengeteg munka.
Xeno Feels: egy újabb határőr-szimulátor, amiben ezúttal a Földet kell megvédenünk az űr-határon, ahol sorra érkeznek mindenféle űrlények az űr-autójukkal. A procedúra egyszerű, aki megbízhatónak tűnik, azt átengedhetjük a sorompón, aki meg nem, azt shotgunnal a helyszínen agyonlőjük. Tetszett, hogy van valamiféle stílusa a játéknak, amit a grafika is tükröz, de ez a jelenlegi formájában messze van attól, hogy játékként is szórakoztató legyen. Jön egy nap 3-4 űrlény, ellenőrizzük a fényképüket (később az útlevelüket és rendszámtáblájukat is), majd ez alapján meghozzuk a kétféle döntés közül az egyiket. Ennyi. Nincs vallatás, meg semmi egyéb procedúra, nincs time pressure vagy napi teljesítendő kvóta. A humor 80%-át a cameók teszik ki (haha, egy xenomorph, haha, egy predator, haha, Darth Vader…). Hamar meguntam. Nem tudom, ki a játék célközönsége. Viccen kívül, a kisebb gyerekeket szerintem ez lekötné (a shotgunnal lelövés is vérengzés-mentesen, rajzfilmesen van előadva), csak ahhoz képest meg záporoznak az űrlényektől az NSFW töltetű kiszólások. Kár érte.
Ultra Pool: itt, a Dome-on olvastam róla, így ezt is ki kellett próbálnom. Billiárdnak álcázott roguelike játék, ami az új golyók behozatalával felborítja a már jól ismert szabályokat. Jó móka, de ez jellemzően az a játék, amire a szabadidőmet sajnálnám elpazarolni, arra viszont tökéletes, hogy a munkaidőt elüssük vele! Sajnos pont most szűnik meg a munkahelyem, így ez a játék egy darabig még nem lesz aktuális.

„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”